szerző:
HVG

Néhány „deklasszálódott” vármegyei székvárosnak az utóbbi hatvan évben is sikerült megőriznie egy-két megyei intézményét. Tényleges munkamegosztás a régi és az új központ között egyelőre talán csak Békés megyében kezd kialakulni.

Százhatvan éves, kör alakú börtönének is köszönheti Balassagyarmat, hogy néhány Nógrád megyei intézményt azt követően is meg tudott őrizni, hogy 1950-ben elvesztette megyeszékhelyi státusát. A vármegye egykori székvárosának kellős közepén álló, műemléksárga kótert, ahol pár napja a Salgó várában elfogott machetés kettős gyilkost is őrzik, „szerencsére még Rákosiék sem tudták áttolni Salgótarjánba” – mondogatják még ma is a palóc fővárosban.

Az amerikai büntetéspedagógiai elvek alapján kialakított bv-intézet mellett mindmáig Balassagyarmaton működik egyébként a megyei bíróság és a megyei főügyészség is. Az egykori törvényszék háromszintes épületének tetején az igazságosság római és görög istennője, Iustitia és Themisz napjainkban is együtt őrködik a helyi judikatúra működése fölött.

E tekintélyes székháznak ugyancsak volt némi szerepe abban, hogy az egykori dzsentri város megyei intézményeinek egy részét meg tudta tartani. Salgótarjánban többször is szóba került ugyan a múlt század második felében a megyei törvényház áttelepítésének ötlete, ám az új székvárosban egyszerűen nem tudtak a gyarmatihoz fogható épületet a megyei igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátani.

HVG

A földrajzi, sőt történelmi tekintetben is Nógrád nyugat-magyarországi tükörképének tekinthető Komárom-Esztergom megyében másként ért véget a régi és az új székváros több évtizedes küzdelme. Pedig az államszervezet csaknem teljes uniformizálása alól a „reakció legfőbb hazai fészkének” mondott Esztergomnak ugyancsak sokáig sikerült kivonnia magát.

Esztergom vesztett Tatabányával szemben

A pártállam legutolsó periódusában, a nyolcvanas évek közepén a harmadik hatalmi ág megyei egységeit Mindszenty egykori városából azonban mégiscsak átköltöztették egy szocreál tatabányai iskolaépületbe. A régi történet egyik kulcsszereplője, Milánkovics Imre, a Komárom megyei bíróság egykori elnöke a HVG kérdésére, vajon miért nem tudta Esztergom is megtartani a helyi igazságszolgáltatás központi intézményeit, röviden annyit válaszolt: „Míg Balassagyarmaton és Gyulán például a 19–20. század fordulóján impozáns törvényházakat emeltek, Esztergom hasonló bírósági palotával sajnos soha nem rendelkezett.”

Egy Tatabányán frissen publikált kötetből ugyanakkor az is kiderül, hogy a megyei bíráknak egy darabig az esztergomi járásbíróság bővítésével (emeletráépítéssel) próbáltak meg annak idején helyet teremteni, ám a benyújtott terveket Budapesten elutasították. Esztergom ma már legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy más történelmi székvárosokkal ellentétben legalább a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatalt, valamint a megyei levéltárat meg tudta őrizni.

HVG
Balassagyarmaton és Esztergomon kívül a HVG számításai szerint még vagy 15 település vesztette el az utóbbi egy-két évszázadban megyeszékvárosi státusát. E tradicionális központok közül hatalmi befolyását éppen a már szóba került Gyula tudta talán a leginkább átmenteni.

Dürer apja

A ma 32 ezer lakosú fürdőváros jelenleg is az igazságszolgáltatás és az egészségügy Békés megyei központja, sőt Békéscsaba helyett a levéltári hálózatot is onnan igazgatják. „Senki ne feledje, hogy itt a város első, arcról ismert polgára Albrecht Dürer édesapja volt” – emlékeztet a Mátyás király által megyeszékhellyé emelt település patinás múltjára Erdmann Gyula alpolgármester. A Békés Megyei Levéltár igazgatója, Erdész Ádám pedig arra utal, hogy a régi megyeszékhelyen dél-alföldi viszonylatban hagyományosan igen magas az értelmiségiek és a köztisztviselők aránya. Ezzel is nyilvánvalóan összefügg, hogy míg ipari, közlekedési és közigazgatási értelemben a 65 ezer lakosú Békéscsaba a megye megkérdőjelezhetetlen központja, a kulturális életben, az igazságszolgáltatásban és az idegenforgalomban Gyula hegemóniája érvényesül.

Két város között hasonló munkamegosztás az ország más vidékein legfeljebb egy-egy részterületen alakult ki. Miközben például a 19 megye közül 17 helyen egyedül és kizárólag a hivatalos megyeszékhelyen működik központi levéltár, Győr-Moson-Sopron megyében – az 1983–1992 közötti időszakot leszámítva – tradicionálisan – két egyenlő jogú regionális archívum létezik. „Amikor 1992-ben Sopronba kerültem, a városi levéltár önállóságának kodifikálását kértem. A megyei közgyűlés nem sokkal később valóban határozatot hozott arról, hogy a történelmi hagyományoknak megfelelően nálunk két egyenrangú megyei levéltár működik, Győr, illetve Sopron központtal” – magyarázta a speciális kisalföldi helyzetet a soproni archívum igazgatója, Turbuly Éva. Az unikális szervezeti felépítés nem véletlen. Sopronban található ugyanis a mai Magyarország leggazdagabb városi levéltári anyaga. Az ottani archívum több mint ötezer Mohács előtti oklevelet őriz, a legrégibb dokumentum például 1162-ből való.

Szentes és Szeged

Az uniformizált megyei intézményi rendszer megbontásának hátterében alapvetően máshol sem presztízsokok látszanak állni. Jól illusztrálja ezt a Szentesi Levéltár esete. Ez az intézmény gazdasági értelemben ugyan nem rendelkezik olyan autonómiával, mint a soproni, önállósága mégis jóval nagyobb, mint a hazai fióklevéltáraké. „Szakmai tekintetben abszolút a magunk urai vagyunk” – mondta a HVG-nek Labádi Lajos igazgató, aki szerint a kutatóknak is az a legjobb, ha az irat alapvetően ott marad, ahol keletkezett. Márpedig Szentesen a 19. század vége óta folyamatosan ugyanazon a helyen (az 1883 és 1950 közötti Vármegyeházán) őrzik a Csongrád megyei, továbbá a városkörnyéki iratokat. A megyei levéltár szegedi központjában csak az egykori szabad királyi város, valamint a valaha Makó központú Csanád vármegye dokumentumai találhatók.

A székvárossá Tisza Kálmán által 1878-ban kijelölt Szentes, amely a 19. századtól Szegeddel, Hódmezővásárhellyel és Szegvárral szemben küzdött a központi szerepért, már a múltjából fakadóan is mindmáig igen érzékenyen viszonyul bizonyos közjogi kérdésekhez. A Tisza völgyében fekvő település a dualizmus idején voltaképpen azért lett székváros, mert sokan kifogásolták, hogy a megyében mintegy szigetet alkotó városokból (vagyis az önálló törvényhatóságnak számító Szegedről vagy Hódmezővásárhelyről), irányítsák Csongrádot. A város honlapja, nyilván már csak ezért is önérzetesen szóvá teszi, hogy a megyének Szeged révén 1990 óta végül mégiscsak olyan székhelye lett, amely alkotmányjogi tekintetben voltaképpen kívül esik Csongrádon. Tény, hogy a megyét arrafelé is olyan nagyvárosból „igazgatják”, amelynek polgárai a megyei közgyűlésbe nem is jogosultak képviselőket küldeni.

Elmegyógyintézet, kínai bolt, húsüzlet, raktár – a hajdani vármegyeházák egy része mára bizarr funkciót kapott, egy másik hányada félig vagy teljesen üresen áll. A történelmi megyeszékhelyekre sokfelé jellemző, hogy képtelenek igazán hasznosítani kiterjedt ingatlanbirodalmukat. A már Petőfi által „igen szépnek” talált balassagyarmati vármegyeháza egyik szárnyának hátsó traktusa ottjártunkkor ugyancsak üresen állt (a többi helyen középiskolai tanítás folyik), a kétszintes épület homlokzatáról pedig eltűnt a valamikori két kőoroszlán, akárcsak az egykori aranybetűs felirat: „Nógrád a közügyért”.

BABUS ENDRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

Földön fekvő kerekesszékest rugdosott a borsodi kórház dolgozója – videó

Földön fekvő kerekesszékest rugdosott a borsodi kórház dolgozója – videó

Puzsér: Gulyás nyilatkozata a polgárosodás elleni merénylet

Puzsér: Gulyás nyilatkozata a polgárosodás elleni merénylet

Ha frissítette a Windowst mostanában, vigyázzon: elrontotta a víruskeresőjét

Ha frissítette a Windowst mostanában, vigyázzon: elrontotta a víruskeresőjét

Felrajzolták Puzsér fejét és az autómentes zóna határát Budapest járdáira

Felrajzolták Puzsér fejét és az autómentes zóna határát Budapest járdáira

Szélsőségesek rendőrökkel csaptak össze a párizsi klímafelvonuláson

Szélsőségesek rendőrökkel csaptak össze a párizsi klímafelvonuláson