Édesapám orvos – tudatta február 15-én Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölt nyílt levélben Éger Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara elnökével. Vallomását azért érezhette időszerűnek Mesterházy, mert egyik korábbi, lakossági fórumon elhangzott mondata (azt vetette fel, vajon rábízhatja-e magát "egy közismerten baloldali érzelmű beteg egy úgymond netán jobboldali gondolkodású orvosra") a minden kampányban kötelezően kipécézett, szerencsétlenül hangzó és könnyen félremagyarázható kijelentések sorsára jutott. Éger István rögtön a kampány részévé vált azzal, hogy bocsánatkérésre szólította fel Mesterházyt. Egyszerhasználatos kampányelemként tehát így vesz részt az egészségügy az álmos 2010-es korteshadjáratban. Ennél azért többre is futja pártjainktól.

"Tarthatatlan az egészségügy állapota – csupán ebben értenek egyet a pártok szakértői, akik azonban az általuk szorgalmazott reformoknak csak az alapelveit villantják fel" – írta 2006 áprilisában, a választások előtt a HVG. Most, 2010 februárjában sincs ez másként, ami azért is különös, mert a négyéves parlamenti ciklus egyik leggyakoribb témája volt az egészségügy – legyen szó több-biztosítós rendszerről, vizitdíjról, kórházfinanszírozásról, vagy éppen a potyautasok számának feleződéséről. Emlékezetes, a kormányt térdre kényszerítő fideszes népszavazás kérdései is elsősorban ezek köré szerveződtek.

Idén egyelőre csak némi zöldzászló-kitűzésről hallhattunk (Csiba Gábor – 2002-ben Fidesz-MDF listán induló – borsodi kórházvezető szólította fel az intézményvezetőket, hogy így demonstráljanak az "ellátás tragikus helyzete miatt".)  A már megidézett Éger István pedig a korábban érces hangnem helyett megengedőbben tekint a jövőbe ("a jelenlegi gazdasági helyzetben nem várható, hogy egy ciklus alatt csodát lehessen tenni, de az sem tartható, hogy az első kérdés mindig az, 'honnan vegyünk el pénzt' az egészségügyre" – mondta a Klubrádióban). Közben az MSZP okos kompromisszumokat és pártpolitika feletti megegyezést sürget.

MSZP

Tavaly decemberben az MSZP Új kiegyezést! Haladást – biztonságot – demokráciát! címmel hirdette meg programját, amelyre vélhetően a kampány is épül – amiből egyelőre vajmi keveset látunk. Így nem meglepetés, hogy az egészségügyre vonatkozóan is kevés konkrétummal találkozhatunk. Van némi visszatekintés és utalás az elbukott több-biztosítás rendszerre és vizitdíjra: "noha valóságos politikai háborúval gátolták az egészségügy változásait éppen azok, akiket a hálapénz soha nem zavart, mégis új rendelők, kistérségi és diagnosztikai központok épültek". Ami az ígéreteket, terveket illeti, konkrétum kevés szerepel a szövegben. Ami biztos: igazságosabb egészségügyi közteherviselést tartanak kívánatosnak, s a szolgáltatások jobb hozzáférhetőségét és minőségét is megcélozták. De mindezt néhány mondattal el is intézték a programírók. 

A cigány lakosság integrációja és a háztáji gazdálkodás közé befért még egy utalás a hátrányos helyzetű kistérségekbe tervezett speciális egészségügyi programra: "Magyarország nem haladhat tovább a többszázezres cigány lakosság integrációja nélkül. A romák bekapcsolása a társadalmi és gazdasági együttműködésbe nem egyszerűen kisebbségvédelem: ez a többségnek is létérdeke. A most meghirdetett integrációs program folytatására és pontos ütemezésére, az óvodáztatás kiterjesztésére, új tanodákra, speciális egészségügyi programokra, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek külön fejlesztésére van szükség. Nemcsak a romák, hanem általában a szakképzetlenek értelmes munkalehetőségét biztosíthatják az árvízvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási programok, a fejlesztéshez, építkezéshez kapcsolódó foglalkoztatási lehetőségek, a háztáji gazdálkodás újjászervezése."

Egyelőre ennyi ismert. Kökény Mihály, a szocialisták egészségpolitikusa a minap annyit még nyilatkozott: nem akarnak ígéretlicitet, de számos eredményre büszkék (gyógyszerárcsökkenés, mentőállomások korszerűsítése, H1N1 elleni védekezés), s az eredmények alapján azt látják: "a magyar egészségügy a gazdasági válság alatt is megőrizte működőképességét".

Túry Gergely

Fidesz

A Fidesz lehetséges elképzeléseit a 2007 decemberében publikált, Erős Magyarország címet viselő brosúrából igyekeztünk összeszedni. A párt nemigen szivárogtat, s most még egy, a maga módján karakteres Mikola István sem beszél az elképzelésekről. Szijjártó Péter annyit mondott, hogy "az egészségügy megmentése" szerepel a pártporgram fő irányvonalai között.

Az "egészség mindenkié" szlogennek megfelelően a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség igen sok mindent ígér. Az egészségügy legfontosabb feladata nem a betegellátás, hanem az egészségmegőrzés – szól a program egyik sarokpontja. Az ésszerűbben gazdálkodó rendszer s a színvonalas ellátás alapvetés a programban – bár nem derül ki, hogy előbbi mi módon valósulna meg. Az állami felelősség érvényesítése és közvetlen irányítási funkciójának csökkentése egy mondaton belül szerepel a leírásban.

A fekvőbeteg-ellátásban az önkormányzati tulajdonnak szánnak meghatározó szerepet, de a non-profit szervezeteknek is teret engednének. "A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint az olcsóbb egészségügyi ellátási formákat kell előtérbe helyezni" - írják. Több onkológiai központot is ígérnek. S kitérnek arra is, hogy támogatják a kiegészítő biztosításokat, de hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, nem tudni. Ezt követi ugyanis a „nem fogunk a magyar egészségügyre ki nem próbált rendszereket erőltetni” ígérete. Pedig a megbuktatott több-biztosítós rendszert nem lehetett éppen ki nem próbáltnak nevezni, sőt, éppen az volt a fő kritika vele szemben sokak részéről, hogy nem speciálisan a magyar rendszerre formázott megoldás.

A cigányság és a hátrányos települések – ahogy az MSZP-nél – itt is megjelennek: "Szükségesnek tarjuk – a hátrányos helyzetű települések és településrészek magasabb szintű ellátására vonatkozó népegészségügyi programok diszkriminációmentes alkalmazásán túl – a cigányságra irányuló megelőzési, egészségnevelési programok útjára bocsátását."

Viszonylag konkrét ígéretnek tűnik az alábbi, bár nem térnek ki a fejlesztések mibenlétére: "kormányra kerülve négy – a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófák, a baleseti sérülések és a daganatos megbetegedések – a leggyakoribb halálozási okként számon tartott betegségcsoport gyógyításával kapcsolatban koncentrált fejlesztéseket indítunk".

Az egészségügyi ellátás mindenkinek jár állampolgári jogon – írják, bár kérdés, hogy ezt a mostani rendszerben képzelik, vagyis hogy aki nem tudja igazolni, hogy tb-t fizet, az csakis a sürgősségi, életmentő beavatkozásokra jogosult, vagy visszaállítanák-e a régi rendszert. A programban szerepel még bérfejlesztés, a légi mentésre fordított források növelése, gyógyszerpiaci szereplőkkel kötendő megállapodások (mely szerint a gyógyszerek ára legfeljebb az infláció éves mértékével emelkedhet). Végül egy önálló balesetbiztosítási rendszer létrehozását is megemlítik.

Napló

MDF

Az MDF hosszú nevű Munka és Méltóság = Megújuló Magyarország tartós gazdasági és társadalmi felemelkedés című, január 30-án nyilvánosságra hozott programja sem hemzseg a konkrétumoktól. Ami kiderül belőle, hogy a társadalmi igazságosság jegyében üdvösnek tartanák, hogy a nyugdíjasok is fizessenek legalább jelképes mértékű tételes egészségügyi hozzájárulást – ahogy ez a Bokros-Ungár vitán is elhangzott. Elképzelésük szerint kedvezményes adókulcs alá tartoznának a gyógyszerek, s az egészségügyi szolgáltatások egy része (a távfűtés és a könyv azonban nem). Hitet tesznek a társadalmi szolidaritást feltételező állami egészségbiztosítás fenntarthatóságának, pénzügyi egyensúlyának biztosítása mellett.

A nyugdíjrendszerhez hasonló rendszert szeretnének bevezetni az egészségbiztosítás területén is, vagyis azt, hogy itt is jöjjön létre egy második pillér, a kötelezően választandó magán-egészségbiztosító pénztárak rendszere. "Ez azonban nem a felosztó-kirovó elvű társadalombiztosítási finanszírozás helyett, hanem azt kiegészítendő és megerősítendő jönne létre" – áll a programban. Legfontosabb célként említik azt, hogy "érezhetően javuljon a gyógyító szolgáltatások minősége, csökkenjen a betegek kiszolgáltatottsága, szoruljon vissza a hálapénz és a korrupció. Ezeket a nemes célokat azonban ráolvasással nem lehet elérni". Az MDF azt még leírja, hogy versenyt hirdetnének a szolgáltató intézmények között, vagyis több-biztosítós elképzeléseik vannak.

LMP

A városi központoktól távol élők is hasonló eséllyel és minőségben férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz – többek között az egészségügyi ellátáshoz – írja programjában a Lehet Más a Politika. Bár az egészségmegőrzés más pártnál is előkerül, ez az egészséges élelmiszerek kontextusában csak itt jelenik meg. A másutt szintén nem szereplő, vagy kevéssé hangsúlyos egészségügyi ismeretek oktatását is felvetik.

A háziorvosi rendszert is átalakítanák: a mostani háziorvosi szolgálatot kétszintű házi egészségügyi szolgálat váltaná fel, amelyben a feladatok egy részét diplomás nővérek végeznék. Lakosságarányosan telepített járóbeteg-ellátás is szerepel a programban. Azt is szeretnék, ha pontosan meg lenne határozva, hogy a biztosítotti jogviszony pontosan mely ellátások milyen arányú finanszírozására terjed ki – megidézve ezzel a több-biztosítós rendszerrel kapcsolatos vitákat és akkor és azóta sem tisztázott kérdéseket.

A program kitér arra is, hogy az ellátásoknak az OEP és a szakmai kollégiumok által az egyes betegségi állapotokhoz kidolgozott, alternatívákat is tartalmazó szakmai protokollok alapján kell történnie. Párosítva mindezt egy minőségellenőrzési rendszerrel is. Az ellenőrzést a rendszerben forgó pénzekre is kiterjesztenék: „az ellátásokat a valós értékükön, az amortizációt is figyelembe véve kell finanszírozni, ezzel párhuzamosan meg kell szervezni a pénzek felhasználásának szigorú ellenőrzését”.

Jobbik

A Jobbik Radikális változást! című választási programjában négy oldalon keresztül foglalkozik az egészségpolitikával, s az átlátható jegyzetkészítés ismérveit alkalmazva szedi pontokba és fejti ki álláspontját. Leszögezi, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nem jó, csökkenteni kell a halálozást, az egészségre káros tényezőket. Egészségtudatos életet vár a párt a választópolgároktól.

A tb privatizációját elutasítják. Az alap- és a járóbeteg-ellátásban sem tartják elképzelhetőnek a magánosítást, de megengedhetőnek tartják, "hogy a társadalombiztosítás a hiányzó kapacitásokra privát kórházakkal vagy egyéb diagnosztikai, terápiás intézményekkel szerződjön a közszolgáltatásra megállapított ellentételezés fejében". A fekvőbeteg-ellátásba és kórházüzemeltetésbe a történelmi egyházakat is bevonnák, emellett az egynapos sebészet felé történő elmozdulás is megjelenik a programban. Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv keretében határoznák meg az ellátások lehetséges szintjeit, s erőforrás-igényét. "Őszintén és reálisan fogjuk meghatározni a közösségi felelősségvállalás mértékét, s a térítésmentesen igénybe vehető ellátások körét és igénybevételük rendjét" – írják, ami arra enged következtetni – ahogy az LMP-nél is láttuk –, hogy úgy vélik, ideje meghatározni, mi jár a befizetett tb-járulékért. Az orvosi és szociális ellátást szétválasztanák, s előbbi szakma anyagi megbecsülését növelnék. A hozzáférhetőségben tapasztalt területi különbségek megszüntetése is része a programnak. Ahogy a Fidesznél is szerepelt, itt is kitérnek arra, hogy visszaadnák a szakmai kamarák jogát az etikai ítélkezésre.

A programban szó van magzatvédelmi törvényről és az abortuszok magas számának vizsgálatáról – ennek külön alcímet is szentelnek. Ebben jelzik: programjuk része lenne a "férfiak felelősségérzetének erősítése is a párkapcsolat, a szexualitás, a nők testi és lelki egészsége, a családtervezés, a születendő gyermekek iránt".

A programmustra sommája az lehet: minél kisebb és minél ellenzékibb egy párt, annál részletesebben fejti ki elképzeléseit arról, hogy mi mindent szeretne, mi mindenen változtatna. Persze más kérdés, hogy ezt hogyan, milyen alapossággal vagy éppen mennyire lebutítva, esetleg csúsztatásokkal kommunikálja a kampányban. Még van rá két hónap.