A José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor beismerte, hogy helyes volt a Bajnai-kormány által 2010-ben a nyugdíjkorhatár hatvanöt évre emelése és a költségvetési kiadások csökkentése – közölte a volt honvédelmi miniszter. Ezekről a döntésekről néhány hónapja a Fidesz és a KDNP még „rendkívül agresszíven és támadóan beszélt” – tette hozzá. Szekeres azt mondta: „eljött az igazság pillanata”, mert a kormányfő „egyértelművé tette, hogy a Bajnai-kormány ezen intézkedései helyesek voltak”.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: visszautasítja az Orbán által az Új Széchenyi-terv beindításakor megfogalmazott vádakat. Szerinte nagyon nehéz döntést hozott az előző kormány, amikor a közalkalmazottak egy részének csökkentették a tizenharmadik havi fizetését, illetve amikor a magasabb nyugdíjak esetén a tizenharmadik havi nyugdíjat nem tudták folyósítani. Ezek a lépések Magyarország talpon maradásához kellettek – vélte.

Az MSZP volt elnökhelyettese szerint nemcsak arról van szó, hogy a Fidesz mást mond ellenzékben, mint kormányon, hanem „ennél jóval többről”: arról, hogy úgy szigorítanak meg, hogy az döntően a szegényeket, az áltag alatt keresőket sújtja és a gazdagoknak kedvez. Ez utóbbi lépések közé tartozik a jövedelmi és a tőkeadók csökkentése, „a saját politikai köreiknek adott vállalati adók csökkentése”, valamint a nyugdíjak államosítása. Közölte: a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak adott miniszterelnöki interjúból kiderül, hogy a szegényektől, az átlag alatt keresőktől, „a gyógyszerre szoruló idősektől”, a munkát keresőktől és a csak nyugdíjukból élő családos és idős emberektől hat-hétszázmilliárd forintot vesznek el. Szekeres hangsúlyozta: Orbán Viktor a hitelminősítőknek üzent, „mert egyértelművé vált, hogy a válságadókkal, a nyugdíj-megtakarítások államosításával csak rövidtávon lehet a költségvetés egyensúlyát fenntartani; ezek a körök a fenntarthatóságot és a kiszámíthatóságot tekintik értéknek”.

Az MSZP gazdasági kabinetvezetője úgy folytatta: a tavaly leállított fejlesztések hatásaként idén csökken a gazdasági teljesítmény. „Eljött tehát az igazság pillanata, a második Orbán-csomag bejelentése”, ami a Wall Street Journalnak adott interjú formájában történt meg – vélte. „A miniszterelnök abban bízott, hogy New York messze van, így a megszokott környezettől elszakítva talán ezek az üzenetek nem is jutnak el Magyarországra” – mondta Szekeres.

A szocialista politikus a miniszterelnöki interjúról azt mondta: Orbán szerint az állami nyugdíjalap nem fizethet ki annál többet, mint amennyit nyugdíjjárulékként beszed. A kormányfő ezzel szemben pontosan tudja, hogy a nyugdíjalap évek óta hiányt mutat, „mert kevesebb a kereső és egyre több a nyugdíjba vonuló” – vélte Szekeres, aki szerint az Orbán-interjúból az következik, hogy vagy meg kell emelni a nyugdíjjárulékokat a majdani nyugdíjakat fedezendő vagy csökkenteni a nyugdíjakat, hogy a ma beszedett nyugdíjjárulékból fedezni lehessen. „Mindkét megoldás rendkívül kedvezőtlen hatásokkal jár a magyar társadalomra” – mondta a volt honvédelmi miniszter, aki különösen fölháborítónak tartja, hogy ezekről az intézkedésekről csak február 15-én dönt a kormány, vagyis azután, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagoknak dönteniük kell arról, hogy maradnak-e a magánban vagy átmennek-e az államiba. Közölte: körvonalazódik egy látszatmegoldás, mely szerint a nyugdíjalapból „csak a klasszikus öregségi nyugdíjakat és ellátásokat fizetik” és minden mást – például a rokkantnyugdíjakat – a költségvetésből pótolják ki.

Azon miniszterelnöki bejelentés, hogy a korhatár előtt senki sem mehet nyugdíjba, teljesen ellentétes azzal, amit az eddig az Orbán kormány, illetve az új Országgyűlés tett – közölte Szekeres, aki megjegyezte, hogy a Wall Street Journalnak adott Orbán-interjúból az is kiderül, hogy a munkanélküli segélyekre fizetett összeget csökkentik: álláskeresési járadék kilenc hónapig jár, ezen belül három hónapig – a volt keresettől függően – a minimálbér hatvan-százhúsz százaléka lehet. Utána a minimálbér hatvan százaléka jár, majd ennek lejárta után álláskeresési segély jár három hónapig, ami a minimálbér negyven százaléka, vagyis 28 500 forint. Ezt hosszantartó, nagyvonalú támogatásnak tekinteni „nem felel meg a tényeknek” – mondta a politikus. Ez a segélyezési politika „teljes lelkiismeretlenség” – vélte.

Szekeres a gyógyszerár-támogatás tervezett csökkentése miatt is bírálta a miniszterelnököt. A gyógyszerárak emelkedni fognak azért is, mert a patikaalapítás lehetőségének szűkítése miatt visszaszorul a piaci verseny – hangsúlyozta. A tömegközlekedési rendszer ugyancsak bejelentett átalakítását azért bírálta az ellenzéki honatya, mert „az ezzel kapcsolatos elképzelésekről igazából nem tudni semmit” Figyelmeztetett: mindez komoly szakmai előkészítést kíván. Hangsúlyozta: „a világon sehol sem nyereséges a tömegközlekedés, nullszaldóssá is nagyon nehezen tehető”.

A Wall Street Journal interjúja annak beismerése, hogy a válságadó és a nyugdíj-megtakarítások államosítása csak ideig-óráig segítő látszatintézkedés és lépni kell – összegezte mondanivalóját Szekeres Imre.

A hvg.hu azt kérdezte Szekeres Imrétől: a munkanélküli segélyekre szánt összegnek a Fidesz által szándékolt csökkentése egyrészt nem racionális döntés az ország gazdasági helyzetére való tekintettel, másrészt nem egy politikai filozófia megnyilvánulása-e, amely arra kívánja rávenni a munkanélkülieket, hogy próbáljanak meg minél gyorsabban, önerőből munkát találni és ne szoruljanak rá a munkanélküli segélyre. „Nem tudom, hogy érdemes-e munkanélkülinek lenni 28 500 forintért”, ennyi ugyanis a rendelkezésre állási támogatás. „Az emberek nagy része nem azért munkanélküli, mert az akar lenni, hanem azért, mert ott, ahol lakik, vagy azon a környéken nincsen munka”, vagy sokaknak nincs megfelelő szakképzettsége ahhoz, hogy el tudjon helyezkedni. A társadalom egyértelmű érdeke, hogy minél többen dolgozzanak, de ehhez a hátrányos helyzetű térségekben a munkahelyteremtés ösztönzésére és szakképzésre van szükség, nem a korábban már erősen korlátozott további csökkentésére – felelt kérdésünkre Szekeres Imre, aki egy statisztikát is idézett. Eszerint egy munkanélküli átlagosan másfél évet van állás nélkül. A Fidesz-KDNP számára ez nem fontos kérdés, a kormányzat csak azt nézi, hogy csökkenteni tudja a költségvetés kiadási oldalát. „Az élet bebizonyította, hogy ez az egyetlen szempont nem elegendő” – zárta válaszát Szekeres Imre.

 Szegő Péter