szerző:
Fontos Erzsébet
Tetszett a cikk?

A Fidesz-frakcióban teret nyert, hogy a polgármesterek ne lehessenek egyben országgyűlési képviselők, bár az összeférhetetlenségről szóló viták még folynak a párton belül. A tisztségek betöltése körüli változtatásokat rendszerint a politikai érdekek és erőviszonyok befolyásolták, ami ma sincs másként.

A szocializmusban szokássá vált az álláshalmozás, amikor egy személy egy időben párt- és állami tisztséget is betöltött. 1990-ben, az Antall-kormány idején választották szét az állami tisztségnek számító polgármesterséget a párttisztségnek számító politikusi pozíciótól. Látszólag nem változott semmi, mert a településeken ugyanúgy politikusok indultak polgármesterként, de a párt elit rétegének álláshalmozását megállították. 1994-ig volt szétválasztva a két tisztség, amikor is az SZDSZ-es Demszky Gábor, Budapest akkori főpolgármestere a párt néhány vidéki polgármesterével (Veszprém, Tiszaújváros, Jászberény) szorgalmazta, hogy újra betölthetők legyenek a tisztségek, ami napjainkban is így van.

A rendszer előnyeként említik hívei, hogy a polgármester a törvényhozás szintjén tudja a város érdekeit képviselni, hatékonyan lobbizhat, aminek az állampolgárokra és a helyi vállalkozásokra vonatkozó előnyeit a kormánypárti polgármesterek kampányukba előszeretettel beépítik, ezzel megszerezve a bizonytalan szavazók voksát is.

Csakhogy a polgármesterek nemcsak a rendszeresen helyi érdekeket érintő felszólalásaikkal nehezítik az államapparátus működését, hanem a parlamenti üléseket is hozzájuk kell igazítani időbeosztásuk és a vidéki városok közötti ingázásuk miatt. A két tisztség egyidejű betöltése ellen szól az is, hogy az átláthatatlan feladatok növelik a korrupciót, ráadásul mára a lobbizás sem teszi indokolttá az országgyűlésben való jelenlétet. A városfejlesztéseket ugyanis EU-s forrásokból finanszírozzák, és ezek elosztása független a parlamenttől.

Néha önmagukkal mennek szembe

A képviselőkben is dilemmát okoz a fennálló helyzet – mondta a hvg.hu-nak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki 2006-ig egyben országgyűlési képviselő is volt. Szerinte a frakciófegyelem miatt olykor ellentétes érdeket kell képviselniük azzal, amit polgármesterként vallanak. Példaként Molnár Gyula volt XI. kerületi szocialista polgármestert hozza fel, aki a Bajnai-kormány idején a frakciófegyelem miatt megszavazta a 120 milliárd forintos önkormányzati elvonást.

Kósa Lajos és Rogán Antal
MTI

Debrecen fideszes polgármestere, Kósa Lajos másban látja a dilemmát. „Egy képviselő számára inkább az jelent problémát, ha olyan választókörzete van, ahol a hozzá tartozó sok település egyikének a polgármestere is. Ekkor kérdés, vajon más településekért hogyan képes lobbizni, és a különféle érdekeket hogyan tudja összeegyeztetni” – magyarázta Kósa.

A jelenlegi országgyűlést alkotó 386 képviselőből a Fidesz-frakcióban 75 képviselő egyidejűleg polgármester és országgyűlési képviselő is, amiből 62 vidéki és 13 budapesti. (A Fidesz-KDNP frakciószövetségben 80 képviselő, 67 vidéken és 13 Budapesten.) Emellett egy MSZP-s és két független polgármester is van az Országgyűlésben.

Rogán szerint sokan vannak

Aki mindkét feladatnak maximálisan eleget tesz, az reális eséllyel kikészülhet, ezért egyetértek a tisztségek elkülönítésével – mondta a szintén parlamenti képviselő Babák Mihály, Szarvas polgármestere, hozzátéve: ha döntenie kell, a városvezetői székét tartaná meg. Vele szemben Bodó Imre, Tiszasziget polgármestere a pártra bízná a döntést, hogy képviselő maradjon-e. Budapest V. kerületének polgármestere, Rogán Antal pedig úgy véli: tartalmi értelemben nem összeférhetetlen, ha valaki polgármester és országgyűlési képviselő is egyben, de praktikus okokból elképzelhető, hogy a két tisztség szétválasztására vonatkozó jogszabály szülessen. „A következő parlament 200 fős lesz, amiben indokolatlan lenne 70-80 polgármester jelenléte” – magyarázta a fideszes polgármester.

Párpolitikai okok a háttérben

De nemcsak praktikus, hanem politikai okai is lehetnek a pozíciók elkülönítésének. Létezik olyan értelmezés, ami szerint az előző miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc például azért akarta elkülöníteni a pozíciókat, mert a nagyvárosok támogatása által erős vezetőkké váló politikusok hatalma komoly nyomás alá helyezte őt. Toller László éppúgy „ellenfélnek” számított, mint Demszky Gábor és Hagyó Miklós.

Nincs ez másképp Orbán Viktor esetében sem. „A Fidesz elnökének is kimondatlanul az olyan regionális bázissal rendelkező erős politikusokkal van baja, mint Kósa Lajos vagy Rogán Antal” – emlékeztet Kiszelly Zoltán politológus. Ha megszűnik a fennálló rendszer, gyengítik a vidéki polgármesterek befolyását, akkor megerősödik a pártvezetés, és a politikai erők egy „központi kézben” tudnak összpontosulni.

Az ellenzéki pártoknak tetszik a pozíciók elkülönítése. A budapesti MSZP-ben az összeférhetetlenséget már be is vezették, és a Jobbik alapszabálya is tartalmaz hasonló rendelkezést. Utóbbi párt az LMP-vel együtt viszont kifogásolta, hogy alaptörvényi szinten nem biztosítják az összeférhetetlenség kimondását. Molnár Zsolt, az MSZP Budapesti Területi Szövetségének ügyvezető elnöke szerint fontos lenne, hogy a polgármesterek garanciálisan beleszólhassanak az önkormányzatokat érintő feladatokba. Kósa Lajos pedig azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem egy önkormányzati parlamentre van szüksége, ezért át kell gondolni a közigazgatási szintek közötti kapcsolattartást és feladatmegosztást.

Az önkormányzat csak végrehajtana

A helyi önkormányzatok költségvetésének egyharmada származik helyi bevételekből, a többi költséget központi forrásból finanszírozzák. Ezen a helyzeten úgy lehet változtatni, ha önállósítják az önkormányzatokat és olyan bevételi forrásokat delegálnak hozzájuk, mint például az ingatlanadó, ami világszerte az intézmény fenntarthatóságát biztosítja. A Fidesz ugyanakkor a tisztségek szétválasztásával egy korábbi közigazgatási modellt valósítana meg, amikor a központban döntenek az országot érintő ügyekről, és az önkormányzatokra csupán végrehajtó szerep hárul. Ha a jövőben valóban ez a verzió valósul meg, akkor nincs szükség arra, hogy az önkormányzatok bármilyen formában is hallassák a hangjukat. Ugyanakkor a hatalomnak ez a fajta centralizálása és az önkormányzatok kiszolgáltatottsága ütközik például azzal, hogy Magyarországon hét önkormányzati szövetség van, melyek mindegyike hatékony érdekérvényesítő szereppel bír, nemzetközi szinten beilleszkedik az EU „vérkeringésébe” és célravezetően tud lobbizni.

Amikor a kormány beterjeszti a törvényeket, társadalmi vitában kötelező kikérniük az önkormányzati szövetségek véleményét, de ha továbbra is nagymértékben egyéni képviselői indítványokkal kerüli ezt meg a Fidesz, akkor az önkormányzatoknak nem lesz beleszólásuk a folyamatba. A megkérdezett képviselők egyetértettek abban, fontos lesz az érdekérvényesítő forma és az ezt biztosító garancia tisztázása, de Kósa Lajos hangsúlyozta: bármely kormányt óv attól, hogy a törvényhozásban ki legyen szolgáltatva egyetlen komoly szervezeti erőnek, legyen szó egyházról vagy szakszervezetről. Szakértők szerint a kormány mellett éppúgy az önkormányzatokon is múlik az, hogyan tudják érvényre juttatni törekvéseiket és milyen érdekérvényesítő formával tudnak bekapcsolódni majd a jogalkotásba.

Mindenki máshogy csinálja

Az európai viszonyokat tekintve a történelmi hagyományoktól függően változik, hogy az országban megtűrik-e egymás mellett a polgármesteri és a parlamenti tisztséget. A számunkra sokszor követendő példaként szolgáló Németországban ugyanolyan összeférhetetlenségi törvény él, mint amit hazánkban is bevezetnének. Finnországban is így működik a rendszer, ugyanakkor a franciáknál a közelmúltban is nagy vitákat váltott ki ez a kérdéskör, ennek ellenére a mai napig megengedi a törvény a tisztségek egyidejű betöltését. Amerikában bevált gyakorlat a két tisztség elkülönítése, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy politikailag sikeresebb az, aki egy nagyvárosnak a polgármestere, kormányzója. Ilyen volt George Bush Texasban, vagy Reagan Kaliforniában. Ezek a politikusok helyi szinten összegyűjtött tapasztalatokkal a hátuk mögött könnyebben tudtak előrelépni az országos politikában, emellett a polgármesteri tisztet teljes emberként töltötték be.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!