A tanúvédelem megteremtése 1994-ben kezdődött, akkor tették lehetővé a tanú személyi adatainak zárt kezelését. Ezt a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból rendelhette el. A jogszabály azonban változott. Az új szabályozás szerint - ha az eljáró hatóságnak a törvényben meghatározott feladata másként nem teljesíthető - a tanú egyes, a feladat ellátásához szükséges személyi adata zárt kezelését mellőzi. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a zárt boríték bármikor kinyitható, amennyiben a hatóságnak szüksége van rá, és fel kívánja használni. Mi ezzel a probléma? Olvassa el az Adózónán!
Tanúvallomások: a zárt boríték bármikor kinyílhat
Januártól hiába kéri a tanú saját adatainak zártan kezelését, amennyiben az eljáró hatóság úgy dönt, figyelmen kívül hagyhatja a kérést. Milyen veszélyeket rejt magában a törvénymódosítás?
Tóta W. Árpád: Szép vagy, liberális Magyarország!
Magyar Péter sohasem fogja kimondani, hogy a Tisza liberális párt. Van viszont egy pártja mostanra négymilliós táborral. Ezt körberajzolni csak a szabadság színeivel lehet.
FAZ-kommentár: Már látszanak a töréspontok Magyar Péter és az EU között
Csoportos létszámleépítést jelentett be Balásy Gyula egyik cége
Erős Pistáéktól vesz kenyérgyárat a Lipóti Pékség
Mindent megtett a Fidesz, hogy gáncsolja, így is szép osztalékot tudott kivenni cégéből az Országgyűlés elnökének családja
Nagy Gábor: Csurran-cseppen, ömlik
Pálinkás Szilveszter lett a Dorko új márkanagykövete
Újabb pozíció a kabinetfőnök-helyettesi poszt mellé.
