szerző:
hvg.hu

Életének 76. évében, kedden elhunyt Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, a magyar organikus építészet Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtő alakja - tudatta a család.

“Azokat támogatom, akik a szerves építészetet művelik, akik az emberekkel való kapcsolattartásban hisznek, akik a szülőfölddel való mély kapcsolatban hisznek, akik idevaló házakat, idevaló emberi környezetet akarnak létrehozni”

Makovecz Imre a Magyar Nemzetnek 2005-ben adott interjújából

Kedden elhunyt a nemzetközi szinten is legismertebb kortárs magyar építész, Makovecz Imre, aki november 20-án lett volna 76 éves. A magyar organikus építészet iskolateremtő alakja szakmájában és gyakori közéleti megnyilvánulásaiban is a szakralitást, “ég és föld összekötését” tartotta zsinórmértékének.

Filozófiai alapokon nyugvó építészete az emberi formákhoz kötődő szimbolikus tereket jelenít meg a népművészetből kiolvasható, a kollektív tudatalattiban élő népvándorlás kori mítoszvilágból. A hely és a föld szelleméhez rendeli hozzá az építési technológiát és az anyagokat is, amelyek egyszerre archaikusak és környezetbarát módon korszerűek. Formavilágához azonban a magyar szecesszió nagyságaitól, Lechner Ödöntől és Kós Károlytól merít - írja róla a Kortárs magyar művészeti lexikon.

Fotógalériánk Makovecz Imre épületeiről - kattintson a képre!
©

Hatalmas álmodozó, mesteri lény volt” – fogalmazott Makovecz Imrére emlékezve Finta József építész a hvg.hu-nak. Elmondta, édesapja tanította a Petőfi Sándor Gimnáziumban magyarra Makovecz Imrét, így már pályafutásuk előtt ismerte őt, s ez valamennyire még az építészetről alkotott eltérő felfogás miatti csatározásaik idején is összekötötte őket. „Első jelentős munkájával, a sárospataki művelődési házzal és főleg templomaival visszanyúlt a népi szecesszióhoz, s annak alkotóihoz, például Rudolf Steiner és Kós Károly munkásságához” – mondta Finta József. Hangsúlyozta, Makovecz, akivel együtt alapították a Magyar Művészeti Akadémiát, olyan mester volt, amelyhez hasonló nincs Magyarországon.

„Makovecz Imre vitathatatlanul a magyar építészet legnagyobb alakjai közé tartozott. Formateremtő képességével messzire vitte a magyar építészet hírét” – mondta a hvg.hu-nak Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus. Mint mondta, Makovecz az építészetben általánossá tett egy gondolkodásmódot; „lehet, hogy a XXI. században derül ki ennek a modernsége”. Bojár Iván András megjegyezte: Makovecz Imrének szakmaépítő szerepe volt, amely önmagában is hatalmas teljesítmény. „A mai magyar építészet meghatározó személyiségeit, mint Ekler Dezsőt, Nagy Tamást vagy Vincze Lászlót ő indította el a pályán”. A művészettörténész Makovecz közéleti tevékenységét ellentmondásosnak nevezte.

Közösségi építészet

Makovecz Imre bár Budapesten született, élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon. Egyetemi tanulmányait - a Wikipedia szócikke szerint - a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált.

A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. Néhány kollégájával az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezett, a sorozatos "betartások", adminisztratív gátak ellenére fiatal építészek lelkes csoportjával sikerült olcsó helyi anyagokból szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet.

A képre kattintva nézze meg Makovecz Imre leghíresebb épületeit!
©

Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége. Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft.) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni.

Első figyelemreméltó munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.

Sevillai világkiállítás, magyar pavilon

Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett méltán híres magyar pavilon. A templomhoz is hasonlítható héttornyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa. A csónakforma az Újvilágot 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg. E művéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést. A pavilon eredeti építészeti pályázatán egyébként Janáky István Lepkeháza nyert, de az építésztársadalom rosszallása ellenére mégis Makovecz kapott felkérést.

©

Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény.

Valójában ő is "betonos" építésznek indult, de már a kezdetektől el kívánt szakadni a "paneles építészettől". Munkáiban a fának mint anyagnak a felértékelődését egy praktikus felismerés szülte, elégedetlen volt ugyanis a hatvanas-hetvenes évek szocialista építőiparának zsaluzási gyakorlatával. Rajk László építész szerint szabad, kereső ember volt, aki építészetével alternatívát mutatott fel a Kádár-korszak unalmas és szürke középszeréhez képest.

1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.

Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 júniusában Budapest díszpolgárává választották. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.

Mint köztudott, mindegyik jobboldali kormányt támogatta, amit személyes részvételével is nyomatékosított Orbán Viktor jelentősebb szónoklatainál. Egyetlen budapesti épülete pedig a polgári köröknek otthont adó Polgárok Háza a VIII. kerületben. A kormány vele terveztette volna a devizahitelüket nem törlesztők ócsai mintatelepét. Makovecz szellemi gyermeke, az MMA idén bekerült az új Alaptörvénybe, és ezentúl költségvetési támogatást is kap.

Szőcs Géza: a magyar kultúra kiemelkedő alakja volt

Művészként és kultúraszervező közéleti emberként is kiemelkedő alak volt Makovecz Imre - mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kedden az MTI-nek. "Személyes véleményem az, hogy a 20. század utolsó évtizedeinek legkiválóbb műépítésze volt, azt is mondhatnám, hogy a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedő alakja" - fogalmazott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkára. Mint Szőcs Géza hozzátette, "késői korok" aligha fogják érteni, hogy Makovecz Imre miért nem kapott egyetlen jelentősebb megbízást sem Budapesten.

"A sors keserű iróniája, hogy éppen akkor kellett távoznia, amikor kibontakozhattak volna nemcsak művészi, hanem kultúraszervezői képességei is. Életműve ilyenformán minden értelemben beteljesítetlen maradt" - utalt arra Szőcs Géza, hogy a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész által alapított Magyar Művészeti Akadémia ebben az esztendőben köztestületté válva az eddiginél jelentősen nagyobb szerepet kap a magyar kulturális életben. Makovecz Imrét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját halottjának tekinti.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fluor Tomi: Háromszor tiltottak le, a második után már elengeded

Fluor Tomi: Háromszor tiltottak le, a második után már elengeded

Juncker nem beszélt arról, hogy szerda után visszalő

Juncker nem beszélt arról, hogy szerda után visszalő

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Zelenszkij győzelme után azonnal lemondott a kárpátaljai kormányzó

Zelenszkij győzelme után azonnal lemondott a kárpátaljai kormányzó

Mekkora az esélye annak, hogy a Notre-Dame orgonája épségben átvészelte a tűzvészt?

Mekkora az esélye annak, hogy a Notre-Dame orgonája épségben átvészelte a tűzvészt?

Magyar asztrofotós magyarázza el, miért óriási dolog a fekete lyukról készült fotó

Magyar asztrofotós magyarázza el, miért óriási dolog a fekete lyukról készült fotó