A testület rögzítené azt is, hogy az óvoda is a köznevelés részét képezi, így nem maradhat ki az állam általi finanszírozásból, már csak azért sem, mivel kötelezővé kívánják tenni az óvodai nevelésben való részvételt 3 éves kortól.

Az oktatási bizottság azt javasolja továbbá, hogy ne nyolc, hanem legalább tizenhat óvodáskorú, vagy alsó tagozatos korú gyermek legyen a feltétele annak, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport, illetve az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. A testület szerint ugyanis a nyolc óvodás gyermekből, illetve nyolc tanulóból álló csoport instabil, kiszámíthatatlan helyzetet teremtene gazdaságossági és oktatás szervezési szempontokból egyaránt, és egy család elköltözése a létszámok jelentős átalakítását vonhatná maga után.

Egy másik bizottsági indítvány a jelenleg működő Országos Köznevelési Tanács megbízatását 2012. szeptember 1-jéig meghosszabbítaná, amit azzal indokolnak, hogy a tanács tagjainak megbízatása 2012. január 5-én lejár; a kiegészítéssel a testület által jelenleg ellátott feladatok nem maradnának ellátatlanok.

Kezdeményezi a testület annak a passzusnak a pontosítását is, amely a tanuló emberi méltóságára, jogaira vonatkozik, és rögzítené, hogy nem csak testi, hanem lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak se lehessen alávetni.

Szintén a szakbizottság indítványozza annak szerepeltetését, hogy a családi napközi nem helyettesíti az óvodai nevelést. Az indoklás szerint a családi napköziben nincsenek meg azok a szakmai elvárások, amelyek segítenék a kisgyermek szociális kompetenciáinak fejlesztését, a napközik nem rendelkeznek nevelési tervvel, szakmai ellenőrzésük nem szabályozott.

A törvény részévé tennék, hogy középfokú oktatási intézménybe történő felvétel előfeltétele minden iskolatípusban központi vizsga sikeres teljesítése, ez segítené ugyanis a középiskolákban a színvonalas oktatást, és minden tanuló a képességeinek megfelelő intézményben, illetve iskolatípusban tanulhatna tovább.

Kikerülne a javaslatból, hogy tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben, gondoskodni kell a felügyeletükről. Az indoklás szerint, ha a diákok tizenhat óráig vannak csak az intézményben a felügyeleti kötelezettség tizenhét óráig történő ellátását semmi nem indokolja.

Bizottsági módosító indítvány született az Intézményi Felügyelő Bizottság létrehozásáról is, amelybe az intézményhez kapcsolódó minden érintett fél delegál tagokat, s amely kontrollt gyakorol az intézmény szakmai és gazdasági jellegű működése felett. A bizottságot azért hoznák létre, mert az elmúlt években az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék működése formálissá vált - írták.    

Újabb módosító javaslatok érkeztek a felsőoktatási törvényhez is. Bizottsági módosító indítvány szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság új tagokkal 2012.március 1-én alakulna meg, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódjaként létrejövő Felsőoktatási Tervezési Testületet szintén e napig kellene megalakítani. A hallgatói önkormányzat tevékenységét a kormány által meghatározott költségvetési támogatás segítené. 

A kereszténydemokrata Pálffy István azt indítványozza, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak ne tizenkettő, hanem tizenhárom tagja legyen, s egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia is delegálhasson.

Pósán László azt rögzítené, hogy a rektori pályázat kiírása és a rektor kinevezése a fenntartó feladata, nem a szenátusé, mint azt a javaslat tartalmazza. Egy másik javaslat lehetővé tenné a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és roma hallgatók számára, hogy felzárkóztató programok, szakkollégiumok jöjjenek létre a felsőoktatásban, amelyeket egyházi fenntartók is létrehozhatnak és működtethetnek.

Szintén fideszes Koncz Ferenc javaslata lehetővé tenné, hogy nyugdíjba vonulásukat és 70. életévük betöltését követően az egyetemi, főiskolai tanárok, kutatóprofesszorok és tudományos kutatók a nyugalmazott jelzővel tovább viselhessék egykori munkaköri címüket.