szerző:
Folk György / Brüsszel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az előzetes ígéreteknek megfelelően kedden délután három ügyben is kötelességszegési eljárást indít várhatóan hazánk ellen az Európai Bizottság, hogy aztán szerdán az EP-képviselők szedjék ízekre a magyar kormány vitatott törvényeit strasbourgi plenáris ülésükön. Orbán személyesen védi álláspontját.

Sikerült elérnie az utóbbi hetek diplomáciai bénázásával a magyar kormánynak, hogy az S&P tömeges eurózóna-leminősítési hulláma ellenére is a magyar kormány vitatott törvényeitől legyen hangos a héten Strasbourgban ülésező Európai Bizottság (EB) tanácskozása és az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

Kilátásainkat még borúsabbá teheti, hogy Martonyi János külügyminiszter a nyugati sajtóban az utóbbi napokban levezényelt interjú- és cikkáradata, valamint Fellegi Tamás, a nemzetközi hitelszerződés kitárgyalásáért felelős tárca nélküli miniszter földkerülő “tárgyalás-előkészítő” látogatásai ellenére Orbán Viktor továbbra sem adta egyértelmű jelét annak: kész a hibák elismerésére és a Brüsszel által kifogásolt törvények módosítására. Orbánékat az sem késztette cselekvésre eddig, hogy múlt szerdán az EB úgy határozott, hazánk nem tette meg a költségvetése egyensúlyba hozásához szükséges 2009 júliusában kialkudott lépéseket. Így az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárás nyomán jövőre akár a kohéziós alapból Magyarországnak járó kifizetések felfüggesztése is felmerülhet.

Győri az előörs

A jelek szerint azonban tisztában lehet a magyar miniszterelnök azzal, hogy nyugati partnerei határozott elköteleződést követelnek, ezért is utazik Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár mellett Orbán is Strasbourgba kedden. Szijjártó Péter a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy a magyar miniszterelnök a szerdai ülésen felszólal. Az EB sajtószolgálata kérdésünkre ugyanakkor azt mondta, nem terveznek Orbánnal közös sajtóeseményt keddre az EB biztosainak ülése után.

A lapunknak nyilatkozó bizottsági források szerint azonban Orbán megjelenése - és határozott állásfoglalása - mindenképpen jót tenne hazánk tárgyalási pozícióinak, hiába Fellegi “miniszteri megbízatása”. Ugyanis részint a magyar kormánnyal szembeni bizalmatlanság okán a Valutaalap és Brüsszel is kevesli egy “valódi pénzügyminiszter” helyett egy tárca nélküli miniszter delegálását.

Más hangok szerint abból a szempontból mindegy is, hogy Orbán tiszteletét teszi-e Strasbourgban, hogy az EB kedden immár minden valószínűség szerint formálisan is útjára indítja három jogszabály kapcsán szabályszegési eljárásait. A lapunknak nyilatkozó, a dossziékat ismerő bizottsági források ráadásul visszautasítják azokat a vádakat, amelyek szerint az EB jogalap nélkül vaktában hadonászik és nem tudja uniós jogszabályokkal alátámasztani érveit a vitatott törvényekről.

Három a brüsszeli feltétel

A legkritikusabb törvény, az MNB-törvény módosítása - amelynek korrekcióját nyíltan a nemzetközi hiteltárgyalások feltételeként említi az EB és az IMF is - kapcsán Brüsszel már december közepén, elfogadása előtt az uniós alapszerződéssel ellentétesnek ítélte. A hvg.hu értesülései szerint az immár lezárult jogi vizsgálódás a témában megerősítette, az MNB-törvény több ponton is ütközik az alapszerződés 130. cikkével, amely a központi bankok függetlenségét mondja ki.

Nem lesznek elnézőek a magyar kormánnyal szemben az Unió vezetői
©

A másik két, kiemelt figyelmet kapott dosszié az igazságügyi reformé és az önálló adatvédelmi ombudsmani hivatal felszámolásáé. Ezek kapcsán decemberben előbb levelet váltott az alapjogi és igazságügyi biztosi portfólióért felelős Viviane Reding és Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. Azután forrásunk szerint a már az alapos elemzés után íródott brüsszeli levélben megfogalmazott jogi aggályokat a hivatalos és kimerítő magyar válasz ellenére fenntartották.

Ahogy az az EP jogi és igazságügyi bizottságának ülésén múlt csütörtökön elhangzott, az EB szerint az igazságügyi reform bírók nyugdíjazásáról szóló rendelkezése - amely idén év végén 274 magyar bíró nyugdíjazását jelentené - az esélyegyenlőségi irányelv foglalkoztatásra vonatkozó részével ütközhet, egészen pontosan annak életkor alapján történő diszkriminációt tiltó kitételével. Forrásunk szerint ráadásul az esetjog is Brüsszel mellett állhat, ugyanis tavaly egy hasonló ügyben német pilóták pert nyertek egy korai nyugdíjazásról szóló ügyben az Európai Bíróságon.

Francoise de Bail, az EB igazságügyi főigazgatóságának főigazgatójának múlt heti érvelése alapján kétséges a magyar igazságügy függetlenségének garantálása az új törvények szerint. Ezért az EB az európai alapjogi charta 47. cikkelye alapján terelheti jogi útra az ügyet. Az EB szerint a bírói függetlenség kérdéséhez tartozik a nemzeti bírói hivatal elnökében összpontosuló túlzott döntési jog és az alkotmánybíróság átalakítása is.

Az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetését, illetve 2008-ban hat évre választott vezetője, Jóri András mandátumának lejárta előtti eltávolítását a hvg.hu értesülései szerint az uniós adatvédelmi irányelv mellett az európai alapjogi charta személyes adatok védelméről rendelkező 8. cikkelye alapján is megkérdőjelezik.

Arról azonban, hogy a fent vázolt témákban végül összesen hány szabályszegési eljárás, milyen határidővel indulhat, csak a biztosok keddi ülésén dőlhet el. Forrásunk hozzáteszi azonban, hogy a közeljövőben akár további szabályszegési eljárások is indulhatnak hazánkkal szemben. Meg nem erősített értesülések szerint erre a legnagyobb esély a végtörlesztési törvény kapcsán van, de további jogi fogódzókat keres Brüsszel a médiatörvény és a stabilitási törvények esetében is. Utóbbi visszavonását már elfogadása előtt kérte az EB.

Parlamenti szócsata szerdán

Pontosan egy évvel a magyar uniós elnökségi félév startját beárnyékoló médiatörvény európai parlamenti vitája után ismét a képviselők kérdésének kereszttüzébe kerülhet az Orbán-kormány. A szerda délutánra időzített meghallgatáson az EB elnöke, José Manuel Barroso kell hogy válaszoljon az európai honatyák hazánkkal kapcsolatos kérdéseire. A válaszok és az EB előző nap ismertetendő jogi lépéseinek tükrében szavaz majd az EP várhatóan februári 2-i brüsszeli ülésén hivatalos intézményi álláspontjának sorsáról.

Miközben azonban a zöldek és a liberálisok egyenesen az alapszerződés hetes cikkelyére alapozva egy hosszú folyamat végén a magyar uniós szavazati jog felfüggesztésével fenyegető eljárás elindítását pártolják, addig a szocialisták egyelőre csak megvizsgálnák ennek lehetőségét. A Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) - amely tavaly sziklaszilárdan állt a Szájer József vezette frakció mögött - ezzel szemben hivatalosan az EB döntésétől teszi függővé, mitévő legyen a magyarokkal. Annyit már világossá tett az EPP, hogy az Európai Bizottságot támogatja, amennyiben bebizonyosodik, hogy az Orbán-kormány vitatott törvényei ellentétesek az uniós joggal.

Még kevésbé teheti azonban bizakodóvá a Fideszt az európai porondon, hogy az “európai szorítóban” legutolsóként a szavát hallató soros elnökséget betöltő Dánia illetékes unióügyi minisztere kijelentette: “ha Magyarország most jelentkezne az unióba, biztosan nem vennék fel”. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a dán kormány szintén a szavazati jogunk felfüggesztésének kilátásba helyezését vetette fel nemrég.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kósa András Itthon

Komoly ziccert hagy ki Orbán, hogy nem megy Davosba

Orbán Viktor nem lesz ott a davosi világgazdasági csúcstalálkozón. Hogy a magyar kormányt képviseli-e bárki bármilyen szinten, arról senki nem nyilatkozott megkeresésünkre. A csúcs egyik rendszeres magyar résztvevője szerint Davos a lehető legjobb terep lenne arra, hogy személyes találkozókon oldja a kormány a kialakult nemzetközi bizalmatlanságot.

hvg.hu Gazdaság

A hét, amikor az IMF-ről kiderült, mégsem a "mi bankunk"

Aki azt remélte, hogy a Nemzetközi Valutalappal könnyebb lesz megállapodni a készenléti hitelről, mint az EU-val, alaposan tévedett. Még csak időpontot sem kaptunk az IMF-től a tárgyalások megkezdésére. A költségvetési pályánkról pedig az Európai Bizottság mondta ki, hogy nem hiteles, ezért folyatatódik ellenünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

hvg.hu Itthon

A fél világot bejárja Fellegi az IMF-hitelért

Washington, Brüsszel, Párizs, Berlin, majd ismét Brüsszel – a következő napokat repülőgépen tölti Fellegi Tamás, hogy megegyezzen az IMF-fel és az EU-val a Magyarországnak nyújtandó hitelről. Az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter teljes mandátummal tárgyalhat ugyan, de több kormányzati forrásunk szerint azért „tabuk” is vannak.

hvg.hu Itthon

Minden eszközzel sakkban tartaná Orbánékat az EU

A teljes diplomáciai ellehetetlenülés fenyegeti Magyarországot, az év elején eddig soha nem látott módon bírálták az Orbán-kormányt, miközben Fellegi Tamás nyilvános kapitulációja sem volt elég ahhoz, hogy megnyugtassa a befektetőket. Az EU több fronton is vizsgálódik, kötelezettségszegési eljárás indul várhatóan az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetése miatt. A hvg.hu-nak azt írta az uniós alapjogi biztos irodája: az EU minden eszközzel igyekszik kikényszeríteni az alapjogok érvényesülését.

Kósa András Itthon

Martonyi: „valóban idegesítő” a magyar hiány

„Valóban idegesítő”, hogy Magyarország a csatlakozása óta képtelen betartani az uniós előírásokat a költségvetési hiányra vonatkozóan, mindenképpen jó lenne lezárni a túlzottdeficit-eljárást – mondta a hvg.hu-nak Martonyi János. A külügyminisztert arról is kérdeztük, nem unja-e, hogy mások helyett kell magyarázkodnia, és mit szól Schmitt Pál plágiumgyanújához.