Immáron több mint hatéves múltra tekinthet vissza a hvg.hu NetHangulat index, és ez idő alatt rengeteg látványos emelkedést, mélyrepülést, fordulópontot jegyezhettünk fel. Az egyik legutóbbi fordulatot a 2010-es országgyűlési választások hozták, hiszen a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt.

A következő fordulat tavaly novemberben következett be, arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. Az index ettől kezdve hónapról hónapra alacsonyabb értéket vett fel, az év végére pedig már csak 13 ponton állt, amely 27 ponttal múlta alul a választások utáni értéket, és mindössze 3-mal volt magasabb, mint az eddigi abszolút minimum (amely a Gyurcsány Ferenc távozását követő kormányfőkeresés időszakához kötődik).

Ez a negatív tendencia tört meg most januárban, hiszen az index értéke ezúttal nőtt, ráadásul jelentős mértékben, 4 ponttal – ekkora javulást 2010 nyara óta nem mértünk. Kérdés, hogy mindez csak egy átmeneti – a korábbiakhoz képest optimistább – állapotot mutat-e, vagy a közhangulat tartósabb javulásáról van szó; esetleg egy új, ezúttal pozitív trend kezdetének vagyunk tanúi.

A hvg.hu NetHangulat index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt:

Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt hat évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A választások előtt márciusban 81 százalék volt a pesszimisták aránya, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt másfél évben 33 százalékponttal nőtt ez az arány, így decemberben már 91 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez csökkent januárban 87 százalékra, és ezzel párhuzamosan nőtt az optimisták aránya: jelenleg 9 százalék látja pozitívan a folyamatokat.

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? (%)

Az elmúlt egy hónapban minden demográfiai szegmensben javult a közhangulat, de leginkább azokban a csoportokban, amelyek „hagyományosan” optimistábbak. Így a férfiak körében újra magasabban áll az index (20 pont), mint a nők körében (14 pont), és a budapesti (20 pont), valamint az 50 évnél idősebb (22 pont) netpolgárok is lényegesen derűlátóbbak, mint az átlag.

Megengedőbb gondolatok a hazai demokráciáról

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. 2011 jelentős részében 25 pont körüli értéket mértünk – ehhez képest novemberben következett be egy nagyobb törés, amikor 3 pontot esett az index, majd decemberre újabb 1 pontos csökkenést regisztráltunk, így az év végén 21 pontra esett. Januárban ugyanakkor ennek a mutatónak is nőtt az értéke 3 ponttal, és most 24 ponton áll.

A növekedés azért is érdekes, mert a gazdasági helyzetet az internetezők némiképp rosszabbnak ítélik most, mint december végén, ugyanakkor más területekre (például a demokrácia működésére) magasabb pontszámot adtak most, mint egy hónappal ezelőtt. Mindenesetre – ahogy a főindex esetében – úgy ennél a mérőszámnál is adódik a kérdés, hogy csak egy átmeneti javulásról van-e szó a netpolgárok értékítéletében, vagy az előző év utolsó két hónapjának mély pesszimizmusa után az index visszaáll a „szokásos” szintre.

Az aktuális helyzetet ábrázoló indexhez képest az elmúlt közel két évben sokkal látványosabb utat írt le az a jelzőszám, amely az internetezők jövőbeli várakozásait mutatja. Ez az index a választásokat követően 38–39 ponton állt, és több mint 10 ponttal is meghaladta az aktuális helyzet mérőszámát, ami egyfajta csodavárásra engedett következtetni: a netpolgárok igen jelentős pozitív változásokat vártak az ország helyzetében már egyéves távlatban is. 2011 elején a jövőbeli helyzetre vonatkozó mutató értéke már alig haladta meg az aktuális értéket, június óta pedig már alacsonyabb értéket vesz fel annál. A legnagyobb – 3 pontos – különbséget szeptemberben mértük; ekkor számítottak a netpolgárok leginkább arra, hogy az ország helyzete egyéves távlatban romlani fog. Januárban ennek az indexnek az értéke megegyezik az aktuális mutatóéval, ami arra utal, hogy az internetezők egy éven belül nem számítanak komoly változásra az ország helyzetében összességében – igaz, az egyes tényezőkre lebontva azért prognosztizálnak kisebb változásokat: leginkább a gazdasági helyzet és az ország nemzetközi megítélésének javulásában bíznak, míg a szociális ellátások vagy a közlekedés területén a helyzet rosszabbodására számítanak.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Ellentétben az országindexszel, a személyes helyzetre vonatkozó mutató a hat év alatt egyetlen alkalommal sem vett fel kifejezetten alacsony értéket – többnyire a 40-50 közötti tartományban mozgott, és legalacsonyabb értéke is meghaladta az országindex maximumát. Tavaly év végén az index 42 ponton állt, és januárban is maradt ezen az értéken, amely „csupán” 5 ponttal alacsonyabb a választások körüli szintnél.

Úgy tűnik tehát, hogy miközben az általános közhangulat jelentősen romlott a választások óta, és az ország helyzetét is rosszabbnak látják az internetezők most, mint 2010 tavaszán, addig saját személyes életükben ezt a negatív tendenciát kevésbé érzékelik, és úgy általában véve is sokkal pozitívabbnak ítélik meg személyes helyzetüket, mint az országét. Emellett a netpolgárok saját életükben még mindig számítanak némi javulásra, leginkább anyagi helyzetüket illetően – még ha nem is olyan mértékűre, mint másfél évvel ezelőtt.

Az elnöki intézmény is megérzi

Megszokott, hogy a közhangulat javulásával párhuzamosan a vizsgált intézmények iránti bizalom is nő. Ezt történt most is: szinte minden intézmény esetében a bizalmi index növekedését figyelhettük meg, még ha ezek az 1-2 tizedpontos változások nem is haladják meg a statisztikai hibahatárt (és többnyire kiegyenlítik a decemberi csökkenést). Jelentős javulás figyelhető meg ugyanakkor a kormány és az Alkotmánybíróság esetében: az év végén mindkét intézmény indexe szignifikánsan csökkent, most viszont 4-5 tizedpontos emelkedést regisztráltunk. Erősödött a netpolgárok bizalma az ügyészség iránt is, ugyanakkor a köztársasági elnök esetében – minden bizonnyal a plágiumügy hatására – 4 tizedpontos esés következett be.

Intézmények bizalmi indexe (1-10 skálán)

A felmérést az NRC 2012. január 24-27. között végezte 1000 internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.