szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?

Marad-e a konfliktusos politika, vagy konszolidációra készüljön a Fidesz? Erről a kérdésről dönthet a két kormánypárt a háromnapos egri frakcióülésén, ahol a képviselők a miniszterelnöktől várják az új irány kijelölését. A hvg.hu által megkeresett kormánypárti politikusok kemény vitára számítanak, mert sokuk elégedetlen az egyetemi keretszámokkal, félti a parlamenti fizetését, a polgármesterek pedig tudni akarják, mi lesz az államosított iskoláikkal és kórházaikkal.

„A parlamenti ülésszak decemberi lezárása óta rengeteg minden történt. Így fordulat állt be a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val folytatott tárgyalásokban is, és mind Orbán, mind Lázár arról beszélt az elmúlt napokban, hogy a párbeszéd időszaka következik. Ennek fényében nyilván iránymutatást várnak a képviselők” – mondta az egyik, a Fidesz-KDNP szerdán kezdődő frakcióülésének menetrendjét ismerő fideszes forrásunk. A hvg.hu által megkeresett kormánypárti politikusok többsége arra számít, a felsőoktatási keretszámok, az iskolák államosítása, a képviselői fizetések, a járások kialakítása és az önkormányzati adósságok kezelésének ügyében lesznek jelentős viták.

A két kormánypárti frakció háromnapos frakcióülésen Egerben vitatja meg a február 13-án kezdődő tavaszi országgyűlési ülésszak programját. A Fidesz és a KDNP képviselői a háromcsillagos Hotel Egerben tanácskoznak, ahol szerdán este zárt ajtók mögött hallgatják meg a miniszterelnök-pártelnök helyzetértékelő-vitaindító előadását. Orbán Viktor ugyanakkor válaszolni fog a képviselők írásban és a helyszínen feltett kérdéseire is, majd a frakciók szakpolitikai kabinetjei a miniszterekkel és államtitkárokkal vitatják meg a kormány törvényalkotási terveit.

A frakcióülést több hetes előkészítő munka előzte meg, információink szerint Lázár János a képviselőcsoport vezetője az utóbbi időben 16 megyét látogatott végig, felkereste és meghallgatta a megyék fideszes országgyűlési képviselőit, és a körútján begyűjtött kéréseket, igényeket az egri tanácskozáson a miniszterelnök elé fogja vinni.

Iránymutatást várnak Orbántól

Az elmúlt napokban több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, a kabinet szinte minden területen kész engedni az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap elvárásainak, még olyan törvényeket is módosítani fognak, melyekhez decemberben még ragaszkodtak. Orbán Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott bécsi tárgyalási után január 20-án azt nyilatkozta, az átmeneti időszak a végéhez közeledik, Magyarország már a konszolidáció időszakába lépett. Lázár pedig a Népszabadságnak adott, hétfőn megjelent interjújában úgy fogalmazott a „külső és belső megszilárdítás időszaka következik”, az MTI-nek azt mondta, „a következő két év a hibák kijavításának ideje lesz”. Martonyi János külügyminiszter egy francia lapnak nyilatkozva azt hangsúlyozta, meg kell erősíteni „a párbeszédet és az együttműködést az ellenzékkel”.

Lázár János - veszélyes precedenst teremtett
©

A miniszterelnök a keddi évértékelő beszédében viszont már arról beszélt, hogy csak azokkal fog megegyezni, akik partnerek az ország újjáépítésében, de szerinte a Fidesztől balra és jobbra állókkal a szemléletmódjuk és módszereik miatt nehéz egyezkedni, ahogy az Európai Unióban is vannak, akik a 2010-ben választott útról akarják letéríteni az országot.

„Értelmezési keretet várunk a változóban lévő retorikához. Miben engedünk az IMF-nek, miben egyeztetünk az ellenzékkel, mit jelent a konszolidáció a mindennapokban” – mondta egy, az egri tanácskozás menetrendjének kialakításában részt vevő forrás. Egy másik név nélkül nyilatkozó fideszes képviselő szerint ugyan az őszi ülésszakon a frakciófegyelemhez igazodva nyomták a gombot a kormánypártiak, most a többször emlegetett engedékenységét látva többen benyújtanák a számlát, azaz több, eddig a vita elől elzárt kérdést újranyitnának.

Újabb csata a bankokkal

Szinte biztosan előkerül az önkormányzatok adósságának kezelése. „Lázár és az Erste bank hódmezővásárhelyi vitája lavinát indíthat el” – mondta az egyik forrás, aki hangsúlyozta, bár a frakcióvezetővel ért egyet abban, hogy a pénzintézeteknek is részt kell vállalnia a kockázatból, tartani lehet attól, hogy a bankok beleállnak a küzdelemben és a többi településsel szemben is fellépnek. (A frakcióvezető és az Erste vitájáról itt olvashat részletesen.)

A hvg.hu-nak több kormánypárti politikus is azt mondta, a kötvénykibocsátó városok többsége most kezdi a devizahitelek törlesztését, ami az árfolyam-ingadozások miatt komoly pluszterhekkel jár, így valamilyen formában a kormány segítségét kérhetik, vagy legalábbis arra számítanak, hogy a kabinet az ő oldalukra áll a bankokkal szemben. Lázár a múlt hét csütörtökön az Origónak adott interjújában azt mondta, ha az Erste nem enged, akkor kész a törvényhozáshoz és a kormányhoz fordulni segítségért, s bár olyan elképzelést, amit a lakossági végtörlesztésnél alkalmaztak, nem tud elképzelni, azt nem zárta ki, hogy jogszabályban mondják ki, egy bizonyos árfolyam feletti veszteség egy része a pénzintézeteket terheli.

A Fidesz-frakcióból származó információnk szerint a települések és a hitelezők közti szembenállásnak már van egy újabb áldozata, ezért a kérdés biztosan előkerül az egri frakcióülésen. Úgy tudjuk, hogy az egyik fideszes vezetésű település – melynek nevét a frakcióvezetéshez közel álló forrásunk nem árulta el – felszólító levelet kapott a hitelező bankjától, hogy a pénzintézet igen magas árfolyamon (250 forint felett) akarja forintosítani a város svájcifrank-alapú fejlesztési hitelét. „Óriási a felháborodás a polgármesterek körében, biztos kibukik majd az ügy” – mondta az esetről konkrétumok nélkül beszámoló forrásunk.

Matolcsy jóslataira kíváncsiak

„Bármennyire nehéz az eladósodott városok helyzete, azt nehezen tudom elképzelni, hogy az egri ülésünk ugyanúgy zárul, mint a szeptemberi hajdúszoboszlói. Nem lesz még egy végtörlesztéses bejelentés” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik parlamenti képviselője, arra a kérdésünkre, hogy vállalnak-e egy újabb konfliktust a bankokkal.

Többen úgy vélték, az IMF-tárgyalások előtt nagy hiba lenne egy, a végtörlesztéshez hasonló vita a bankokkal vagy a mögéjük ismét beálló Európai Bizottsággal. Ugyanakkor a frakcióban nagy várakozás előzi meg Orbán szerdai beszédét, ugyanis a miniszterelnök keddi évértékelőjében ismét arról beszélt, hogy a kormánya nem adja fel a 2010-ben elkezdett politikáját, ha kell, folytatja a küzdelmet a külső és belső nyomással szemben. „Nyilván sokan kíváncsiak, mit ígért januárban Barrosónak Viktor, melyik törvényeket módosítjuk a tavaszi ülésszakon, egyáltalán hogyan viszonyulunk a negyedévente ellenőrzésre érkező IMF-hez, hogyan befolyásolja ez a politikánkat” – mondta az egyik, neve elhallgatását kérő parlamenti képviselő.

„Legalább ennyire fontos, hogy a kormányzati oldal mondjon már valamit arról, mikor indul be a gazdasági fejlődés, mit tesz ennek érdekében a gazdasági tárca” – mondta egy másik képviselő, aki szerint most már elvárható, hogy a választási ciklus végéig legyen forgatókönyv.

Az ellenzékkel való egyezkedésről, illetve a frakcióvezető erre vonatkozó ígéreteiről több képviselő is azt mondta, kétellyel fogadták a frakcióban a bejelentést, mert hiába hangsúlyozta Lázár, hogy több törvényt is készek módosítani, a végső szót úgyis Orbán mondja ki, aki az évértékelő beszédében jelezte, sem a Fidesztől balra, sem a jobbra állókkal nem érdemes tárgyalni.

Orbánnak ismét meg kell harcolnia Hoffmannért

A hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok úgy vélik, nemcsak az adósságkezelés ügyében indul majd be a polgármesteri lobbi, de hasonló vita lehet a tavaly elfogadott közoktatási és felsőoktatási törvény végrehajtásáról is. Mindkét törvényhez több száz módosítót adtak be a képviselők, de ezeknek csak egy töredékét fogadta be a kormányzat – Orbán a vitában többször is Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mellé állt.

Hoffmann Rózsa - megint össztűz alá kerül
©

„Biztos, hogy a keretszámok miatt sok polgármester ki van akadva, hiszen az egyetemi városoknak fontos bevételi forrása az ott tanuló diákság” – mondta az egyik fővárosi képviselő. Ezt a kérdést már a fideszes frakcióvezető is felvetette. Lázár János a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, „hozzám amiatt ömlenek a panaszok, hogy két hetet hagytunk az oktatási irányok módosítására”, Hoffmannról úgy vélekedett, „nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot, de a kormánydöntés megszületett. A kételyeimet meg fogom osztani az államtitkár asszonnyal is, mert sok képviselőtársam hasonló aggályokat oszt”.

A kormány januári döntése értelmében a tavalyi 53,5 helyett mintegy 34 ezer hallgatónak – a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15,5 ezer hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke korábban azt nyilatkozta a hvg.hu-nak ez több szak, adott esetben kar megszűnéséhez vezethet.

Orbán Viktor évértékelőjében ismét kiállt a felsőoktatás átszervezése mellett. A miniszterelnök-pártelnök szerint a keretszámok átszabásával most már a diákok döntik el, hogy melyik egyetem, főiskola jó, maradhat fenn, nem központilag mondja meg a kormány. Azt mondta, a felsőoktatásban mindenkinek lesz hely, aki eléri az elvárt szintet, ennek érdekében dolgozták ki a 2 százalékos kamatozású új diákhitelt is. „Legfeljebb ösztöndíjakat alapítanak a városok az állami finanszírozásból kimaradó diákok támogatására, odacsábítására” – mondta az egyik képviselő, mi lehet a vita lezárása.

Osztozkodási vita jöhet

Forrásaink szerint hasonló súllyal kerülhet elő az iskolák államosításának ügye is. A polgármesterek továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy minél szélesebb körben biztosítsa az állam a visszaszerződés lehetőségét. Erről már a szeptember 8-i hajdúszoboszlói frakcióülésen – jóval a közoktatási törvény elfogadása előtt – is komoly vita alakult ki, ahol az önkormányzati lobbinak köszönhetően megteremtették ennek elvi lehetőségét, ám a pontos részleteket még mindig nem dolgozták ki.

„A kérdés itt az, hogy hol húzzuk meg a határt, mely intézménytípusokat kérheti vissza az önkormányzat, a visszaszerződés csak kivétel lesz, vagy a nagy általánosság” – mondta az egyik képviselő. A politikus arra számít, hogy a visszaszerződés miatt a forráselosztásról – azaz kaphatnak-e ismét normatívákat a központi költségvetésből az önkormányzatok, és mennyit – lesz a legnagyobb vita.

Forrásaink szerint kérdésekkel bombázhatják az egészségügy reformjáról is a kormánytagokat a képviselők, akik – bár forrásunk szerint „örömmel nyugtázták” a polgármesterek, hogy ezt a terhet leveszi a vállukról az állam – arra kíváncsiak, a változtatás mivel jár helyben, esetleg mely kórházak szűnnek meg, alakulnak át. „A leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogyan kezeli majd Szócska Miklós a felmondóleveleiket letétbe helyező fiatal orvosok követeléseit, mert nélkülük leállhat az egészségügy” – mondta az egyik fideszes polgármester a hvg.hu-nak.

Legalább ilyen viharokat kelthet a legkisebb közigazgatási egységek, a járások kialakítása - mondta a hvg.hu-nak egy kormányzati forrás, aki egyben parlamenti képviselő is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tavaszi jogalkotás terve szerint az erre vonatkozó törvényt már feburárban tárgyalni fogja a parlament, de a határokat egy kormányrendelet szabja majd meg - a terveket már közzé is tette a kabinet. Kormányzati forrásunk szerint már a napokban is több képviselő jelezte elégedetlenségét, főleg abba szeretnének beleszólni, hogy hova, melyik településre kerüljön a járások központja.

Megküzdenek a képviselők a fizetésükért

Bár a kétharmados törvények legnagyobb részét már megvitatta és lezárta az Országgyűlés, néhány a viták miatt átcsúszott a tavaszi szezonra. Még a módosítói határozathozatalra vár a parlament honlapja szerint a képviselők fizetését szabályozó, 2012 szeptemberétől hatályba lépő javaslat.

Szavaz a Fidesz-frakció - féltik a fizetésüket
©

A kormánypárti képviselők több módosító indítványt nyújtottak be a Lázár János által kidolgozott tervezethez, mert elégedetlenek voltak a költségtérítések új rendszerével. A fideszes frakcióvezető tervezete szerint megemelnék a képviselők alapilletményét 231 ezer forintról 750 ezerre – azaz a helyettes államtitkárok fizetésével megegyező összeget kapnának –, viszont ezen felül semmilyen más pénzbeli pótlék nem járna. Az utazási költségeik ellentételezésére benzinkártyát kapnának, amit a Budapest és a választókerületi központ távolsága alapján sávosan kiszámított összeggel töltene fel az Országgyűlés hivatala.

A javaslat szeptemberi bemutatása óta a kormánypárti képviselők számos engedményt harcoltak már ki, így elérték, hogy a hotelszámlák kiegyenlítése is bekerüljön, illetve a minimálbér 30 százalékáig térítsék meg a képviselők mobilszámláját (ami havi 27 ezer forintot jelenthet), illetve ismét járjon fizetés-kiegészítés a bizottsági tagság után – bár Lázár eredetileg úgy vélekedett, a testületekben való részvétel az alapvető képviselői feladatkör része. A Fidesz-KDNP-s többségű alkotmányügyi bizottság még egy olyan módosítót is beterjesztett, mely szerint a benzinkártyára feltöltött összegnél figyelembe kellene venni azt is, hogy az adott képviselő mekkora kiterjedésű kerületet képvisel, illetve azt is, hány település tartozik ehhez a területhez. Ez az indítvány a fővárostól távolabb lévő, nagyobb választókerületek esetén akár 50 százalékos benzinpénz-növekedést is eredményezhetne.

„János arra nyitott, hogy a választókerület nagyságát és a településszámot valamilyen szinten vegyék figyelembe, mert valóban sok járulékos költsége van a képviselői munkának, de más kérdésekben nagy vita várható” – mondta az eddigi egyeztetésekre rálátó forrásunk. Szerinte azért is le kell zárni az ügyet, mert a jelenlegi átláthatatlan rendszer állandó botrányok forrása. A Blikk február elején írt arról, hogy több képviselő – köztük kormánypártiak is – annak ellenére vette fel a lakhatási támogatást a parlamenttől, hogy Budapesten van lakása.

Jöhet Kövér őrsége

A még be nem terjesztett sarkalatos törvények között van a párt- és kampányfinanszírozási, illetve az Országgyűlés működéséről szóló, Kövér László házelnök stábjánál elfekvő tervezet is.

Lázár a Népszabadságnak azt mondta, a Fidesz elnöksége arról döntött, hogy a szocialisták párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslatát emelik be és a saját javaslattal rendelkező LMP-vel is készek tárgyalni. (A Lázár-interjú után az MSZP úgy döntött, nem vesz részt az ötpárti egyeztetésen.) A törvénnyel jelentős csúszásban van a Fidesz, a párt frakcióvezetője tavaly szeptember végén azt mondta a hvg.hu-nak „folynak az egyeztetések, azt gondolom, október közepére láthatóvá válik a javaslat”, ám, úgy tudni, novemberben még az általános elveket sem fektették még le.

A Kövér László által kidolgozott tervezetet viszont novemberben már a kormány is megtárgyalta, mégsem került az Országgyűlés elé. A hvg.hu korábban arról számolt be, hogy a házelnök azt szorgalmazta, váljon ki a parlamentben dolgozó biztonsági osztály a Köztársasági Őrezredből és a parlament önálló őregységévé alakuljon át, amely a házelnök irányítása alá kerülne.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Napi merítés

Jöhet a Fidesz "oppardon" korszaka

Lázár János Bécsben mondott beszéde arra enged következtetni, hogy a kormány megpróbálja visszaszerezni a külföldi befektetők bizalmát - véli a Varánusz blog szerzője.

hvg.hu Napi merítés

Török Gábor: le tud-e mondani a Fidesz saját természetéről?

Most, hogy a Fidesz vezetői minden megszólalásukban változásról és konszolidációról beszélnek, Lázár János pedig már egyenesen a közelebbről meg nem nevezett hibák kijavítását ígérte, kulcskérdéssé válhat, hogy hitelesen végrehajtható-e ez a fordulat - írja keddi cikkében Török Gábor politikai elemző.

hvg.hu Itthon

Lázár ajánlata: nem bízik az ellenzék a Fideszben

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Népszabadságnak adott interjújában bejelentette: a Fidesz elnöksége úgy döntött, a hátralévő kétharmados törvények közül a legérzékenyebb kérdésekben ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. Az ellenzéki pártok elmennek ugyan az egyeztetésre, de nem bíznak a Fideszben és abban, hogy a véleményüket figyelembe is veszik.

Seres László Itthon

Nagyot nyerhet, de nagyot is bukhat a Fidesz

Az ellenzéki pártoknak új gondolkodásmódra, újfajta stratégiára van szüksége, ha győzni akarnak 2014-ben - állítja a hvg.hu-nak adott interjújában a Political Capital választási szakértője. László Róbert szerint nincs szükség közös listára, csak az egyéni körzetek elosztására és valamilyen politikai párbeszédre. Pláne, hogy az új választási rendszer akár a Fidesz ellen is fordulhat.