Új NAT: feláldozható-e házastársunk karrierünk érdekében?

Vegyes érzéssel fogadta a szakma az új Nemzeti alaptanterv (NAT) erkölcstanra vonatkozó részét, már csak azért is, mert éppen az első Fidesz-kormány alatt csökkentették egyharmadára az ember- és erkölcstan tárgyak óraszámát a közoktatásban – tudta meg a hvg.hu az Emberismeret és Etika Tanárok Baráti Társaságától. A 2012 szeptemberétől életbe lépő új alaptanterv értelmében minden közoktatási intézményben kötelezővé teszik a hittan vagy az erkölcstan oktatását. A két lehetőség közül szabadon lehet majd választani, az azonban egyelőre nem világos, milyen lesz az erkölcstanóra a gyakorlatban, de az sem tisztázott, tulajdonképpen kik lesznek az erkölcs tanárai.

"A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágítása"

Az etika oktatására vonatkozó konkrét tartalmakat is ismerteti az új alaptanterv, ennek értelmében az erkölcstanórákon „az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítenek”. „Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti; nem egyik vagy másik tantárgy feladata. Az iskolai környezetnek, a pedagógus példájának, az osztályközösség életének a maga egészében van erkölcsi jelentősége” – olvasható a nyilvánosságra hozott NAT-ban.

Tantárgyakat összekötő, integráló hatása ellenére az erkölcstan önálló tantárgyként is megjelenik szeptembertől az órarendekben. Ilyen minőségben „nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. Feladata, hogy a morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával elmélyítse a tanulók önismeretét, segítsen különbséget tenni jó és rossz döntés között, eligazodni az emberi kapcsolatok bonyolult világában. Fejleszti a tanulók problémaérzékenységét, erősíti becsület- és igazságérzetüket, és megtanít a lelkiismeretünket nyugtalanító erkölcsi dilemmák tudatosítására, elfogulatlan vizsgálatára, szabatos kifejezésére” – tisztázza a NAT az etika mint kiemelt fejlesztési terület szerepét.

Nehézséget jelenthet majd, hogyan illeszkedik mindez az új NAT-tal egyébként számos plusz órával – többek között a mindennapos testnevelés és művészeti oktatással, pénzügyi ismeretekkel, családi életre neveléssel, honismerettel – kiegészülő tanrendbe. Az alaptanterv nyilvánosságra kerülésével egy időben tartott sajtótájékoztatón Kaposi József, a NAT-bizottság elnöke, és az Oktatási és Fejlesztési Intézet (OFI) főigazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „alsó tagozatban az erkölcstan a különböző műveltségi területeken megjelenő etikai dilemmákat járja majd körül”, később példaként idézett a Kőműves Kelemen című rockoperából: „ér-e annyit bármilyen mű, hogy emberhalál legyen az ár?” – szerinte ez a problémakör kiválóan megvitatható az erkölcstanóra keretein belül.

Kérdés persze, hogy az alsó tagozatosok mennyire lesznek képesek átlátni és megvitatni egy-egy irodalmi alkotásban vagy zeneműben fellelhető, feszítő erkölcsi problémák mélységét. Erre azonban a NAT szerint csak az általános iskola első négy éve áll majd rendelkezésükre, mivel felső tagozatban inkább „az általános vallásismereté lesz a főszerep” – mondta Kaposi. A felső tagozatos erkölcstan anyaga azonban olyan ember- és erkölcsismereti  témaköröket is érint majd, mint „test és lélek”, „szokás, hagyomány, szabály, illem”, „lelkiismeret, jó és rossz, bűn és erény”, „nemiség, szerelem, házasság”, „szegények és gazdagok”, „vallási közösség és vallási intézmény”, valamint A kereszténység és Európa témakörön belül „a nagy világvallások erkölcsi tanításai”, „a zsidó és keresztény vallás a Biblia tükrében”, „az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökerei”, „a keresztény valláserkölcs és a kereszténység világi tanításai. Párbeszéd, együttműködés.”

Párbeszéd és együttműködés a gyakorlatban

Kamarás István szociológus, az Emberismeret és Etika Tanárok Baráti Társaságának alapító és elnökségi tagja és társai dolgozták ki annak az ember- és erkölcstan tantárgynak a koncepcióját, amely az 1995-ös alaptantervben szerepelt, igaz, nem volt kötelező, külön tantárgy. „Ez a magyar módszer világszabadalom. Bár a nyugati demokráciába még van ilyen gyakorlat, amikor a hittan alternatívája a vallástan és/vagy világi etika, eddig büszkék voltunk a világon egyedülálló találmányunkra. Ennek egyik fontos eleme az, hogy nem csupán erkölcstant tanítunk, hanem – összeötvözve a normatív és a leíró embertudományokat – ember- és erkölcstant.”

A szakemberek „nem örülnek annak, hogy a tárgy neve erkölcstanra rövidült, bár szerencsére komplex tartalma megmaradt. És annak sem, hogy a hittanosok így kimaradnak az ember- és erkölcstanoktatásból. Az új NAT-ban szereplő tematika alapján reménykedünk abban, hogy a középiskolai erkölcstan is ugyanolyan komplex tantárgy lesz, mint az általános iskolai, valamint abban is, hogy nem csupán egy évfolyamon szerepel majd, mint jelenleg” – nyilatkozta Kamarás, aki lapunknak azt is elmondta, hogy a szakértőkkel, köztük a Pannon Egyetem Antropológia és Etika tanszékével (ahol az emberismeret és etikatanárok képzése elkezdődött) és az Emberismeret és Etika Tanárok Baráti  Társaságával a NAT-bizottság „alig-alig” működött együtt.

„Pedig sokszor felajánlottuk, sokféle anyagot, javaslatot és tervezetet készítettünk. Lányi András (a tantárgy egyik kitalálója) rámenősségének köszönhető, hogy a célegyenesben a NAT vezérkara mégis csak elfogadta segítségünket, bár a tantervbe így is csak a javaslatunk leegyszerűsített változata került bele.” Kamarás mindemellett úgy véli, hogy „a sok bizonytalanság ellenére az új NAT mégiscsak egy megfelelő szakmai munka”. Kifejezte, hogy a szakma örömmel veszi, „hogy a hittan jóvoltából az általános iskolában mindenképpen többszörösére nő az ember- és erkölcstannak az előző Fidesz-kormányzat óta egyharmadára csökkentett óraszáma, és annak is, hogy az etikával foglalkozó tantárgyak óraszáma az iskolákban ennek köszönhetően minimum négyszeresére nő”.

2012-től vagy 2013-tól kezdődhet erkölcstanár-dömping?

A 2011-es köznevelésről szóló törvény szerint „erkölcstanórát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanórát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán” csak 2013. szeptember 1-jétől kezdődően, felmenő rendszerben kell megszervezni. A kötelező erkölcstan oktatásának ugyanakkor a NAT értelmében már 2012. szeptembertől el kellene kezdődnie, ennek megfelelően idén várhatóan megnő az igény az etikatanárokra. Éppen ezért felmerül, kik lesznek szeptembertől az erkölcs tanárai. Horvát Zsuzsanna az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főmunkatársa, a NAT-bizottság tagja szerint „ez nem kis probléma”, amelynek megoldása egy tágabb folyamathoz illeszkedik majd. Kaposi József ez ügyben azt a tájékoztatást adta, hogy első négy osztályban a tanítók feladata lesz, hogy a már említett mélyebb erkölcsi dilemmák ügyében vitára sarkallja a kisiskolásokat, míg a felső tagozatosok jövendőbeli erkölcstanárait szakirányú továbbképzésre vagy egy hatvanórás posztgraduális képzésre küldenék.

A szakemberek remélik, hogy megfelelő szakképzettséggel rendelkező tanárok oktatják majd az erkölcstant, „egyfelől az Emberismeret és etika diplomával rendelkező tanárok, akik eddig is tanították az Ember- és erkölcstant, másfelől azok a jelenlegi diplomaszerzési lehetőséget jelentő Ember és társadalom műveltségterületi tanári mesterszakon végeznek” – mondta Kamarás. „Mi, akik ezt a képzést kitaláltuk és elkezdtük, abban reménykedünk, hogy a tanárképzésben visszaáll az osztatlan rendszer, s vele együtt a jól bevált, Etika, ember- és társadalomismeret szak.”

Kifejezetten ember- és erkölcstantanárokat először csak a veszprémi Pannon Egyetemen képeztek, majd a Kamarásék által ott kidolgozott módszert később négy egyetem átvette, máshol az alapszakot kiegészítő képzésként akkreditálták, például a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán. Szabóné Mátrai Mariann, az Evangélikus Hittudományi Egyetem gyakorlati tanszékének vezetője szerint várható, hogy mostantól „sok intézmény szeretne majd etikatanár-képzést akkreditáltatni”, erről azonban pontosabb felvilágosítást nem tudott adni, mivel „az erkölcstan tanári képesítés nem a hitéleti képzés része. Intézmények közötti együttműködésről lehet szó, de az ezekkel kapcsolatos megbeszélések még nagyon kezdetlegesek” – mondta.