A hatályos alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, hivatali ideje alatt büntetőeljárás nem indítható ellene, és egyébként is szűk az a jogi mozgástér, amelyben a személye érinthető – mondta ifjabb Lomnici Zoltán, aki emlékeztetett: az államfő tisztsége megszűnik, ha lejár a hivatali ideje, lemond posztjáról, összeférhetetlenséget mondanak ki vele kapcsolatban, vagy 90 napnál hosszabb ideig nem tudja ellátni feladatát.

Arra is emlékeztetett, hogy az úgynevezett megfosztási eljárást a parlamenti képviselők egyötöde kezdeményezheti indokolt esetben, és az Országgyűlés határozata után az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót az ügyben. Schiffer András és Karácsony Gergely LMP-s képviselők csütörtökön jelentették be: indítványozzák, hogy az Országgyűlés haladéktalanul indítsa meg Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben a megfosztási eljárást.

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a plágiumügy után Schmitt Pál kezében van a döntés, itt az erkölcsi oldal fontos ugyanis, mivel a hatályos magyar jogi szabályozás az államfő hivatali idejére vonatkozik, egy 20 évvel ezelőtti esetre nem alkalmazható. Nincs reális esélye annak, hogy jogi úton elmozdítható lenne posztjáról az államfő – fogalmazott.

Ugyancsak a Ma reggel című műsor pénteki adásában Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet kutatási igazgatója azt mondta: Schmitt Pál kisdoktori dolgozata ügyében a társadalom megítélése lesz mérvadó. Szerinte a magyar köztársasági elnök ügye nem hasonlítható össze a nemrég lemondott német szövetségi elnök ügyével. Christian Wulff államfőként követett el olyan cselekményeket, amelyek miatt végül távozni kényszerült posztjáról. Schmitt Pál viszont egy 1992-es kisdoktori dolgozata miatt került nehéz helyzetbe – magyarázta.

Az elemző megjegyezte, hogy Schmitt Pál „megacélozódott” az elmúlt hónapokban őt ért támadások miatt. Példaként említette a hatvanas években történt közlekedési balesete ügyét.

A Schmitt Pál plágiumügyével kapcsolatos cikkeink itt olvashatók.