szerző:
Tossenberger Adél

Sajátos iskolaállamosítási technikájával akár az önkormányzati összköltségvetés negyedére is ráteheti a kezét az állam az új konvergenciaprogram szerint. Az önkormányzati vezetők biztosak abban, hogy az Orbán-Barroso-találkozó miatt kellett kijönni a Széll Kálmán-terv 2.0-ás verziójával, amiben – ami a közoktatás átalakítását illeti – számok még mindig nincsenek, tisztázatlan elemek annál inkább.

Az önkormányzatok összköltségvetésének akár negyedét is elveheti az állam közoktatási feladatainak finanszírozásához – többek között ez derül ki a Széll Kálmán-terv 2.0-ás verziójából Kovács Róbert, az önkormányzati szférával foglalkozó Helyi Obszervatórium kutatóintézet ügyvezetője szerint. Az első konvergenciaprogram összesen 100 milliárd forint megtakarítást írt elő az önkormányzati alrendszerre 2013-ig, a második terv idén 60, jövőre 90 milliárdos egyenlegjavulást ír elő a helyi önkormányzati alrendszernek.

Ám ahogy arról korábban beszámoltunk, mégis az önkormányzatok működtetik januártól az általános iskolákat. Az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át és finanszírozza. A közüzemi számlákat, a karbantartást és a felújítást az önkormányzatok állják, az intézményfenntartásért, vagyis az osztályok számának meghatározásáért, a pedagógus-álláshelyek betöltéséért, az intézményvezetők kinevezéséért, illetve a pedagógusok munkájának ellenőrzéséért az állam felel 2013. január elsejétől.

A korábban a Belügyminisztérium által bedobott menetrendet a hétfőn nyilvánosságra került új konvergenciaprogram is megerősíti, s bár csak homályosan és még mindig számok nélkül, egy fokkal a pénzügyi terveket is kézzelfoghatóbbá teszi.

Eszerint az állam magához vonná az önkormányzatokhoz a gépjárműadóból, a személyi jövedelemadóból (szja) és a helyi iparűzési adóból befolyó összeg egy részét, az azonban, hogy pontosan milyen arányú elvonást terveznek, továbbra sincs rögzítve. Az önkormányzati szféra szakértői számokat szeretnének látni, de látatlanban is attól tartanak, igazságtalan lesz az elvonás.

Mi legyen a fejekben?

„Mivel az állam csak a lemeztelenített közoktatási funkciókat vállalja, ez az elvonás a feladatok megoszlása szempontjából aránytalannak tűnik” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert. Az önkormányzati szakértő álláspontját Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖSZ) elnöke is osztja.

Mire marad pénz?
©

„Látszólag azt veszik át, ami pénzbe kerül, valójában azonban arra teszik rá a kezüket, ami érdekli őket: az oktatásra, a pedagógusokra. Azt akarják megmondani, mi legyen a fejekben, ehhez pedig egy olyan rendszert építenek fel, amiből az állam pénzügyi értelemben sem jöhet ki rosszul” – magyarázta lapunknak Kovács.

Az önkormányzati szakértő szerint igaz ugyan, hogy értékes ingatlanok maradnak a településeknél, ezek fenntartása azonban költséggel és jogi felelősséggel is jár, ez a vagyon pedig nem mozgósítható (forgalomképtelen), s mivel a jövőben már nem dönt a feladatról, csökken az önkormányzatok mozgástere.

A sokkoló hatás kipipálva

A folyamat ugyanakkor nem új keletű, az önkormányzati szakember szerint a rendszerváltás óta folyamatos a forráskivonás az önkormányzati rendszerből, ahogy fogalmazott: „minden eddigi kormány az önkormányzatokon verte el a port a saját disznóságáért, túlköltekezéséért”. Kovács szerint a másik probléma, hogy a magyar adórendszer a támogatások megvonásával bünteti azokat a településeket, amelyek önállóan is képesek és akarnak érvényesülni, tesznek saját helyzetük jobbításáért.

Az ügyvezető úgy látja, a vegyes fenntartású iskolákkal a korábbi tiszta helyzet helyett egy olyan rendszert teremtenek, aminek nem látszik a vége, és ahol igen nehéz meghatározni a fenntartói és működtetői hatáskörök közti határokat. Gémesi is azt mondja, teljesen kaotikusnak tűnik, ami történik: „A sokkoló hatás már megvolt, erre pedig valószínűleg a miniszterelnök keddi vizitjéhez volt szükség (Orbán Viktor kedden Brüsszelben találkozott José Manuel Barossóval, az Európai Bizottság elnökével – a szerk.)” – magyarázta a MÖSZ elnöke.

A kormányfő a találkozó után azt mondta: napokon belül elhárulhatnak az IMF-tárgyalások elől az akadályok, ám hogy ezt mire alapozza, nem árulta el. Csupán annyit közölt, hogy a hétfőn bemutatott konvergenciaprogramot mind az üzleti szféra, mind a politika – otthon és külföldön is – pozitívan fogadta.

Ezzel szemben a hvg.hu úgy tudja, Orbán a fideszeseket is nagyon meglepte az új Széll Kálmán-tervvel. Egy hvg.hu-nak nyilatkozó Fidesz-vezető szerint először fordult elő, hogy a kormányfő semmilyen információt nem osztott meg velük előzetesen.

A lyukakat be kell tömni

A szakemberek egyöntetűen úgy látják, hogy a konvergenciaprogram vonatkozó része mögött nincsenek számok, Kovács mégis úgy saccolja, hogy az önkormányzatok költségvetésének minimum negyedére teheti rá a kezét az állam.

A gépjárműadóból nem folyik be jelentős összeg (2 százalék) az önkormányzatokhoz, az inkább szimbolikus jelentőségű, ezzel szemben az iparűzési adó az önkormányzati összköltségvetés 13, az szja pedig a 20 százalékát teszi ki – mondta a hvg.hu-nak az önkormányzati szakértő. Hasonlóan kalkulál a MÖSZ elnöke is, aki szerint a három adónem az önkormányzati összköltségvetés 25 százalékát jelenti, az államosítás pedig 300-400 milliárdot vesz ki a rendszerből. A szakfelügyeleti és a tanfelügyeleti rendszert is ki kell dolgozni, ehhez pedig valahonnan pénz kell a kormánynak – tette hozzá Gémesi.

Az így keletkező költségvetési lyukakat be kell tömni, amit adott esetben adóemeléssel, vagy új adók bevezetésével lehet megoldani. „Ha az a pénz, ami az elvonások után az önkormányzatoknál marad, nem lesz elegendő a kötelező feladatok ellátására, akkor nincs más választás” – magyarázta a hvg.hu-nak Gémesi.

Borul a terv?
©

A MÖSZ elnöke nem érti, mindez hogyan egyeztethető össze Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárának szavaival, melyek szerint az új önkormányzati törvénynek köszönhetően megszűnnek az önkormányzatok likviditási problémái. Az államtitkár korábban azt mondta: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer ne legyen egyenlő a kifizetetlen számlákkal, ez a képlet azonban a tervezett pénzelvonással veszélybe került.

Még két csavar

Az új Széll Kálmán-terv szerint azok az önkormányzatok, amelyeknek nehézséget okoz az üzemeltetési vagy felújítási feladatok elvégzése, központi vagy egyedi támogatásért fordulhatnak az államhoz. Kovács szerint azonban arra a korábbi tapasztalatok szerint nincs semmi garancia, hogy valóban a legrászorultabbak jutnak majd pluszforrásokhoz.

Gémesi szerint egy másik elfogadhatatlan csavar az új konvergenciaprogramban, hogy ha egy iskola fenn akarja tartani speciális tagozatait (emelt szintű nyelv, informatika, vagy más szaktárgy), vagyis ha „az államilag garantált és fizetett oktatási ellátási színvonalat meghaladó többletszolgáltatásokat igényel”, azt önerőből, a saját költségvetéséből kell finanszíroznia, állami normatíva nélkül. Ehhez vezetik be a „hozzászerződés intézményét”, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzat oktatás-szervezési döntéseket hozzon.

Hoffmannék is megdöbbentek

A Széll Kálmán-terv új verziójában azt is megpedzették, hogy 2014-re halasztanák a pedagógus életpályamodell bevezetését, ez pedig a hvg.hu információi szerint általános döbbenetet keltett a Nefmiben. „Nincs B terv, az életpályamodellre alapoztunk mindent, ha nem vezethetjük be, teljes lesz a káosz” – mondta a Fidesz egyik oktatáspolitikusa lapunknak.

A kérdésben azóta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is megszólalt: a halasztást nem tartja jó megoldásnak, mivel a pedagógus-életpályamodell bevezetése nemcsak magasabb fizetést, hanem másfajta munkaszervezést is jelent, amit tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia, szeptember elsejétől – tette hozzá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mészáros Lőrinc üzlettársa már ki is szállt a Mátrai Erőműből

Mészáros Lőrinc üzlettársa már ki is szállt a Mátrai Erőműből

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t

Kevés ritkább eladó mai autó van, mint ez a Lamborghini Veneno Roadster

Kevés ritkább eladó mai autó van, mint ez a Lamborghini Veneno Roadster

Feljelentésből tudta meg, hogy a miskolci kórházban három éve kivették a petevezetékeit

Feljelentésből tudta meg, hogy a miskolci kórházban három éve kivették a petevezetékeit

Igen ritka mélytengeri delfineket mosott partra a víz Ausztráliában, ráadásul kettőt is

Igen ritka mélytengeri delfineket mosott partra a víz Ausztráliában, ráadásul kettőt is

Videó: így örülnek az ausztrál állatok az esőnek

Videó: így örülnek az ausztrál állatok az esőnek