szerző:
Tossenberger Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A múlt héten megint új fordulatot vett az általános iskolák államosításának ügye: az állam csak a fenntartói szerepet vállalja, a működtetők jövőre az önkormányzatok lesznek. A pedagógusok és az önkormányzatok sötétben tapogatóznak, és próbálják menteni a menthetőt. Az NGM konkrét költségeket nem közöl, a Nefmi szerint szó sincs államosításról, a nehéz helyzetben lévő településeket pedig a korábbi gyakorlattal szemben nem hagyják magukra.

A legújabb menetrend szerint mégis az önkormányzatok működtetik januártól az általános iskolákat. Az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át és azokat finanszírozza. A közüzemi számlákat, a karbantartást és a felújítást tehát az önkormányzatok állják, az intézményfenntartásért, vagyis az osztályok számának meghatározásáért, a pedagógus-álláshelyek betöltéséért, az intézményvezetők kinevezéséért, illetve a pedagógusok munkájának ellenőrzéséért pedig az állam felel 2013. január elsejétől.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hvg.hu-t emellett arról tájékoztatta, hogy az állam fedezi a pedagógusok és segítőik bérét, illetve a taneszközök árát is. A döntés alapján törvényt kell majd módosítania a parlamentnek.

A sajtóban már néhány héttel ezelőtt is felbukkant az a terv, ami mára biztossá vált, vagyis hogy a szaktárca irányítása alatt új szereplőként létrejön egy központi fenntartói szervezet is, amely az iskolák átvételéről gondoskodik, és köztes szintet képez az intézmények, illetve a tárca között. A Népszabadság márciusban azt írta: egy közel 170 oktatási egységet magába foglaló országos, járási szintű hálózatot hoznának létre. Akkor egy oktatáspolitikus becslésére hivatkozva közölték: ehhez és az oktatási rendszer államosított átfazonírozásához 200-300 milliárdos forrásra lesz szükség.

Távol még a „kiérlelt forma”

Hogy mindez mikor, miből, és hogyan valósul meg, az önkormányzatoknak és az iskoláknak sem tiszta, de ezt az NGM lapunknak megküldött válasza sem teszi helyre. A minisztérium a hvg.hu-val annyit közölt, hogy a rendszer és annak irányítási infrastruktúrája 2013-tól lép működésbe, így a szükséges források a jövő évi költségvetésben szerepelnek majd.

©

„A kormány az utolsó pillanatban is változtathat, ez az ügy még nincs lezárva – mondta a hvg.hu-nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gémesi szerint naponta más hangzik el, leírva viszont még semmit sem láttak. Nincsenek kézzelfogható információik, és nincs egyeztetés sem, maximum tájékoztatás. „Még a legkisebb cégnél is komoly munka előzi meg, ha áthelyeznek három embert, itt viszont több ezer intézmény átszervezéséről van szó” – magyarázza a MÖSZ elnöke, aki egyben Gödöllő polgármestere is.

„Szó sincs államosításról”

Mivel még nem világos, mennyi pénz marad az önkormányzatoknál, nem tudnak előzetes elemzésekbe bocsátkozni arról, hogy jönnek ki a törvényi változásokból. Attól tartanak, olyan plusz költségeik keletkeznek majd, amiket csak a lakosságot sújtó újabb díjakkal (bölcsődei gondozási díj, kommunális adó) tudnak majd fedezni.

A Nefmi az államosítás költségeit firtató kérdésünkre közölte, hogy egyrészt „szó sincs államosításról”, hiszen az állam „az egységes és átjárható rendszer kialakítása érdekében” veszi át a közoktatási feladatokat, másrészt pedig mivel ugyanazt a rendszert fogják működtetni, nem új költségvetési fedezetre, hanem a korábbi források átcsoportosítására van szükség. Emellett azt is közölték, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a nehéz helyzetben lévő településeket nem hagyják magukra: azok az önkormányzatok, amelyek az üzemeltetési feladatot képtelenek ellátni, a tulajdonjoggal együtt átadhatják iskolájukat az államnak.

Oktatásügy vs. pártpolitikai érdek

Az MSZP szerint a Fidesz-KDNP-kormány az oktatásügyi szempontok helyett saját pártpolitikai érdekeit érvényesíti az oktatási intézmények állami felügyelet alá vételekor. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja úgy véli, már az iskolák államosításának első szakasza, vagyis a megyei fenntartású intézmények állami átvétele sem problémamentes. Az MSZP a mostani "bukdácsoló" tapasztalatokból kiindulva attól tart, hogy az iskolák államosításának második szakaszában, a települési intézmények átvételénél még nagyobb gondok lesznek. Az iskolák állami felügyelet alá vétele után arra számítanak, hogy a kormány megszorításokat vezet majd be az oktatásban, ami a tanárokat és diákokat egyaránt érinti majd.

Kiskapuk

Az önkormányzatok ennek ellenére a legkülönfélébb módszerekkel igyekeznek elkerülni az általános iskolák állami kézbe adását. Ahogy Gémesi fogalmazott: mindenki próbálja menekíteni a 22 éves munkáját. Van, ahol egyházakkal igyekeznek megegyezni, másutt a bizonytalan időszakban visszafogják a költségeket, vagy társasházzá minősítik át az iskolaépületeket.

Utóbbit választotta többek között a Pest megyei Sződliget is, ahol mindenáron szeretnék elkerülni, hogy iskolájuk állami kézbe kerüljön. Ez a megoldás azonban akadályba ütközött, a Pest Megyei Kormányhivatal szerint ugyanis jogsértő módszerről van szó. Juhász Béla, a település polgármestere úgy tudja, fideszes vezetésű városok is éltek ezzel a módszerrel, mégsem kaptak elmarasztaló levelet. A városvezető szerint az is teljesen jogos, ha az önkormányzatok ideiglenesen visszafogják a kiadásokat, hiszen később nehéz lesz a választók felé elszámolni azzal, hogy a „kútba dobták a pénzüket”.

©

Azt a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is úgy tapasztalta, hogy folyamatosan zajlik az önkormányzatoknál (a kormánypártiaknál ugyanúgy) az érték- és vagyonmentés, hiszen féltik az iskolák sokszínűségét. Galló Istvánné úgy tudja, Csongrádban, Baranyában és Vácott is igyekeznek az önkormányzatok megegyezni egyházakkal, utóbbi például a Baptista Szeretetszolgálattal. Ez azonban további konfliktusokat fog gerjeszteni, mert nem minden szülő kívánja felekezeti iskolába járatni gyermekét.

Káosz, bizonytalanság

A kérdésben ugyanakkor nemcsak az önkormányzatok, a pedagógusok sem látnak tisztán. A 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvényben foglaltak, miszerint mindent az állam vesz át, a heti fejlemények szerint megdőltek – mondta a hvg.hu-nak a PSZ elnöke. Hatalmas a káosz és a bizonytalanság, hetente új, a törvényben foglaltakkal ellentétes ötletek merülnek fel – magyarázta a szakszervezeti vezető, aki szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs kész a végrehajtásról szóló kormányrendelet, és hatástanulmány sem készült még. Így ők sem tudják, miből és hogyan zajlik le januártól az államosítás. A változás 4169 iskolát, 5923 telephelyet, 1 millió 418 ezer diákot és 121 ezer pedagógust érint majd.

Gallóné szerint az a terv, hogy az intézmények működtetése az önkormányzatok kötelező feladata lesz, elsöpri a Nefmi korábbi érvelését, mely szerint az államosítás csökkentené a szegény és a gazdagabb önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények közötti különbségeket. Szerinte az igazi megoldás az lenne, ha az önkormányzatok közötti forrásmegosztási rendszert alakítanák át, és forráskiegyenlítés történne. Ez persze "nem azt jelenti, hogy a gazdag önkormányzatoktól vonnák el a bevételeik egy részét". Gallóné szerint az is problémás, hogy több mint ötszáz intézményt újítottak fel részben EU-s pénzekből, a támogatás kritériuma pedig az volt, hogy öt évig ne legyen fenntartóváltás.

Orbán is ódzkodott

Az Origo úgy tudja, az iskolaépületek fenntartása már egy hónappal ezelőtt is szerepelt az egyik kormányülés napirendjén, de Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a tárgyalás elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy az ügyben még koalíciós egyeztetést szeretne. A lap egyik kormányzati forrása szerint napokkal később derült ki, hogy a halasztást maga a miniszterelnök kezdeményezte. Nem döntötte el ugyanis, hogy az iskolák üzemeltetése a kórházakéhoz hasonlóan az oktatásért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerüljön vagy az önkormányzatok kezében maradjon. A kórházak államosítása után ugyanis az Origo információi szerint a miniszterelnök már ódzkodott attól, hogy az állam még egy százmilliárdos terhet vegyen a nyakába.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nyilvánosságra hozta a levelét az Újszínházban történt állítólagos zaklatás bejelentője

Nyilvánosságra hozta a levelét az Újszínházban történt állítólagos zaklatás bejelentője

Star Wars-rajongó? Nagy meglepetéssel készült a Facebook, nézzen rá a Messengerre

Star Wars-rajongó? Nagy meglepetéssel készült a Facebook, nézzen rá a Messengerre

Elbukott a terv, nem kapnak könnyített törlesztést a bedőlt jelzáloghitelesek

Elbukott a terv, nem kapnak könnyített törlesztést a bedőlt jelzáloghitelesek

Megtalálták a lezuhant chilei repülőgép darabjait és az utasok maradványait

Megtalálták a lezuhant chilei repülőgép darabjait és az utasok maradványait

A Vatikán a szegényeknek szánt pénzt is magára költi

A Vatikán a szegényeknek szánt pénzt is magára költi

Több pornót néznek iPhone-ról, mint Androidról

Több pornót néznek iPhone-ról, mint Androidról