Az elmúlt években többször is politikai viták kereszttüzébe került az érettségi anyaga. Idén a vitát súlyosbítja a jelenleg is készülő, szeptemberben életbe lépő új Nemzeti Alaptanterv körül kialakult ellentét. A politikai viták mellett kevés idő marad a szakmai szempontok mérlegelésére, pedig a tanárok nagy része szerint ezekről kéne szólnia az oktatásügynek.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke a hvg.hu-nak azt monda: a TTE „elfogadhatatlannak tartaná, ha bármilyen politikai szereplő akarna szakmai kérdésekbe beleszólni.” Aggályosnak tartja, ha egy párt pedagógiai, szaktudományos kérdéseket pártprogramjában szerepeltet, az elmúlt évtizedekben különböző diktatúrákban több példát láttunk ilyesmire.

Honfoglalás a Feszty-körképen. Vezérlő eszmék

hung-art.hu

Nincs kényes kérdés

Az elnök szerint szakmai szempontból egy felkészült tanár számára nem lehet kényes téma, viszont néhány kérdés társadalmilag vagy pártpolitikailag valóban érzékeny lehet. Ezért egy olyan vizsgaszituációban, mint amilyen az érettségi, nem szabad ilyen kényelmetlen helyzetbe hozni a diákokat. „Ha például az alkotmány vitatott, akkor jó, ha órán vitát folytatnak róla, de ilyen érettségi feladatot nem adnék” – mondta Miklósi a hvg.hu-nak.

Ugyanakkor történelemórán megkerülhetetlennek tartja a rendszerváltás és a többi, érzelmileg eddig feldolgozatlan huszadik századi esemény tárgyalását, például vita keretében. A rendszerváltás akár érettségi tétel is lehet. A tanárnak az ilyen érzékeny témáknál különösen ügyelnie kell arra, hogy a megközelítés és az értékelés szakmai alapon történjen.

A fentieken kívül Miklósi szerint igen érzékeny terület lehet a magyar őstörténet is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „világosan el kell különíteni a szakmai vitakérdéseket a szakmai vitákon túlmutató tanoktól”, mint például a sumér-magyar rokonság, vagy a tízezer éves Kárpát-medencei magyar őshonosság elmélete. A legszerencsésebb, ha a főbb elméleteket, mint a finnugor rokonság és a török eredet, illetve a kettős honfoglalás hipotézisét is ismertetik a diákokkal, miközben szigorú forráskritikára oktatják őket.

Célkereszben a humán tárgyak

Elsősorban a történelem és az irodalom számítanak politikai-ideológiai vitáktól terhelt tantárgyaknak. Németh Zsolt jobbikos képviselő tavaly az általa „magyarellenesnek” tartott írókat, Spiró Györgyöt és Kertész Imrét zárta volna ki az érettségitételek közül. A párt a készülő Nemzeti Alaptenterv kapcsán is megszólalt, állítólagos biszexualitása miatt kivenné Faludy Györgyöt, valamint hiányolja (az egyébként közismerten leszbikus) Tormay Cécile műveit a közoktatásból. Baloldalról pedig Wass Albert kanonizálása miatt érte kritika az Oktatási Hivatalt.

Az alaptanterv tartalmát az egyházak is megpróbálják befolyásolni, közülük a három nagy keresztény felekezet levélben kezdeményezett egyeztetést a kormánnyal „az általuk fenntartott oktatási intézmények kiszámítható működtetésével, valamint a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos kérdésekről”.

Réthelyi Miklós pénteken lemondott nemzeti erőforrás miniszter a jobbikos kritikára válaszul azt mondta: az időnek kell eldöntenie, hogy egy-egy szerzőre később is nagy művészként emlékezünk-e, esetleges magánéleti vagy világnézeti kifogások ellenére is. Így maradhatott az irodalmi kánon része "Németh László szovjetunióbeli úti beszámolója ellenére, Bartók '19-es szerepvállalása ellenére, Thomas Mann homoszexualitása ellenére, József Attila kommunista párttagsága ellenére, s folytathatnánk a sort".

A történelemoktatást legalább ennyire terhelik az aktuálpolitikai viták. A tavalyi középszintű történelemérettségin a szöveges, kifejtendő esszéfeladatok között szerepelt az 1949-es és az 1989-es alkotmány elemzése, értékelése. A megoldókulcs szerint helyes megoldás volt, ha az érettségiző rámutat, hogy a rendszerváltás alkotmánya megszüntette a szocialista, sztálinista elemeket és lefektette demokratikus jogállamiság alapértékeit. Mindezt beárnyékolta, hogy ezzel egy időben zajlott az új alaptörvény összeállítása és törvénybe iktatása. Ráadásul a kormánypártok azzal érveltek az alkotmányozás szükségesse mellett, hogy a rendszerváltás után húsz évvel végre meg kell szabadulni a kommunista-sztálinista alkotmányos szabályoktól.

Hivatalos történelem?

Idén az ügyre utalva Bodnár Zsuzsanna történelemtanárnő nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben azt kérdezte: a jelenleg használt történelemkönyvek „érvénytelenné” váltak-e az új alaptörvény hatályba lépése miatt.„Nyilván az érettségi kérdéseit jóval korábban állították össze, mint mielőtt az új alaptörvényt elfogadták. A kérdéssor összeállítói ezért nem vehették figyelembe az Ön parlamentben – március 11-én – elhangzott értékelését sem. Tudja, amelyikben elmagyarázta, hogy lezárult az a korszak, amelyben szűk klikkek által kitervelt és sokszor csak magánérdekeket szolgáló diktátumokkal kormányozták az országot, s hogy a 89-es alkotmányba az embereknek semmilyen beleszólásuk nem volt. S hogy a 2011-es alkotmány végre valóban demokratikus lesz” – állt a levélben. A tanárnő kérdéseire a kormányfő nem válaszolt.

Hasonlóan problémás lehet, hogy az alaptörvény preambuluma szerint Magyarország 1944. március 19-én, a német megszállással vesztette el függetlenségét, míg sok történész ezt inkább október 15-ére, a nyilas hatalomátvétel napjára teszi.

A Történelemtanárok Egyletének 1993-as állásfoglalása világosan kimondja: egy diák sem kaphat azért rosszabb jegyet, ha a tényanyagot ismeri, de a tanárétól eltérő következtetéseket von le belőle. Miklósi László úgy fogalmazott: a történelemtanítás a rendszerváltás óta szakmai kérdés, és nem egy elvárt ideológia közvetítéséről szól. Az iskolának általános emberi értékeket kell közvetítenie, nem politikai eszméket.