Bogárdi Szabó István református püspök szerint fenn kell tartani az igényt arra, hogy az egyház pártállami története kikerüljön a "történelmi-politikai egyházi szürkezónából", máskülönben elfelejtődik vagy a mitológiák világába vész.
A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke erről a "Hogyan üldözzünk egyházakat? - Állambiztonsági tankönyv tartótiszteknek" című kötet bemutatóján beszélt hétfőn, Budapesten.
A Fehér Hollók elnevezésű történész munkacsoport L'Harmattan Kiadó által megjelentetett kötete kapcsán Bogárdi Szabó István kiemelte: a kommunista diktatúra sajátossága az az elszántság, amellyel a pártállam elitje következetesen és szervezetten szembeszállt minden más gondolattal és meggyőződéssel, életformával és a tőle eltérő társadalmi csoporttal.
Közlése szerint a kötet két részből áll, első része a szerzők bevezető tanulmánya egy a könyv második felében található, 1963-ban készült munkához, amelyet Berényi István készített. Berényi István az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a klerikális reakció elhárításával foglalkozó belügyminisztériumi részleg vezetője, majd a Vatikán elleni akciók egyik irányítója, végül pedig a hírszerzőképző intézmény egyik parancsnoka volt - ismertette.
A református püspök megjegyezte, Berényi István eredetileg kiképzésre készült dolgozata az operatív munka sajátosságait és feladatait írja le, alapvető értékű forrás, hiszen abból a pártállam három lényeges meghatározottságát lehet megérteni. Egyrészt azt, hogy az egyházak üldözése a hivatalos marxista-leninista ideológia alapvetését követte, tehát a rendszer végéig fenntartott ellenségképen alapult.
Másrészt képet lehet kapni "a pártállam e titkos tagozatának módszereiről, működésének mélységeiről és elszántságáról". Harmadrészt pedig a pártállam által a várt és remélt eredmények tekintetében is lehetőség nyílik mérleg készítésére - sorolta. Hozzátette: "ideje, hogy a történészek és az érintettek közös feladatként emlékeztessenek arra, aminek nem szabad újra megtörténnie".
A hivatalos beszéde utáni pódiumbeszélgetésen Bogárdi Szabó István emlékeztetett arra: Kelet-Berlin volt a szocialista országokban az állami egyházügyi hivatalok egyeztető központja. Mint mondta, valószínűleg minden fontos magyar iratról található másolat Moszkvában is, ahonnan irányították a pártállami rezsimeket.
Szólt arról, "komoly önvédelmi érdekek fűződnek" ahhoz, hogy elmaradt a pártállami állambiztonsági múltban érintettek szembesítése, valamint az átvilágítás és a tények feltárása. Felvetette a kérdést, milyen az a politikai, szellemi és egyházi elit, amely mindmáig nem tudta megtenni ezt a lépést. Meglátása szerint "a beszervezett, saját egyházuk ellen működésre kényszerített emberek" nem jutottak lehetőséghez, hogy tisztázzák magukat és ügyeiket.
A református püspök kitért arra: "Kádár János azokkal az egyházi vezetőkkel fényképeztette magát, akik félretették az útból saját szolgatársaikat is", ezenkívül minden egyházi pozíciót igyekezett megszerezni a pártállam, "ami nem mindig sikerült". Egyszer talán fény derül arra, hogy egy-egy püspök miért fosztott meg beosztásától egy-egy papot - vélekedett, hozzáfűzve: olyan is előfordult, hogy a püspök referált a tartótisztjének arról, a papok közül kit érdemes beszervezni.
Bogárdi Szabó István kiemelte, hogy a pártállam az utolsó leheletéig meg akarta semmisíteni az egyházakat, és mindent, ami nem illett a marxista ideológiához.
Tabajdi Gábor történész, a kötet társszerzője elmondta: kutatásaik egyik célja, hogy "kialakuljon egy olyan nyelvezet, amelyen szót érthetnek egymással" azok, akik a Kádár-rendszer egyházpolitikájáról beszélnek. Közölte, hogy történeti forrásaik bősége és szűkössége egyszerre jelenik meg kutatási területükön, és sorozatot terveznek a témában, amelynek ez az első kötete, a második pedig várhatóan ősszel jelenik meg.
Mint mondta, "felülről a végrehajtók felé haladva", illetve időben előrehaladva szeretnék bemutatni a rendszert, hogy átfogó képet mutassanak be a Kádár-korszak egyházpolitikájáról. A társadalmi párbeszéd és ismeretterjesztés irányába is tesznek lépéseket, egyebek mellett kiállítást szerveztek a témában - tette hozzá.
Kiss Réka történész, a kötet egyik szerzője azt mondta: a könyvben azt igyekeznek bemutatni, hogy a belügyi tárca egy adott pillanatban hogyan viszonyult az egyházakhoz. Megdöbbentőnek nevezte az állambiztonság önigazolási kísérleteit, melyek során "a semmiből ügyeket kreáltak", hogy bebizonyítsák: szükség van rájuk.
Úgy fogalmazott, "a 24. órában vagyunk" ahhoz, hogy a még élő szereplőkkel interjúk készüljenek. Az ezekből nyert információkat össze kell vetni a Magyar Országos Levéltárban és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található iratok adataival - jegyezte meg.
Soós Viktor Attila levéltáros, történész, a könyv társszerzője felhívta a figyelmet arra: a Fehér Hollók csoportja forráskiadványt tervez megjelentetni Kádár János születésének 100. évfordulója alkalmából. Ebben az szerepel majd, hogy a pártállam első számú vezetője mit mondott vagy írt 1945 és 1989 között az egyházakról, milyen leveleket kapott az egyházi vezetőktől és ezekre hogyan reagált.
Az Irán elleni példátlan amerikai katonai támadás és Teherán visszafogott válasza után Donald Trump elérkezettnek látta az időt a tűzszünetre, és akaratát érvényesíteni is tudta az iszlám köztársasággal és Izraellel szemben. De hogy elfajul-e a konfliktus, attól is függ, mekkora kár érte a nukleáris programot.
Nem sokkal az indulást követően rövid beszédet mondott Kapu Tibor a SpaceX Dragon űrkapszulájának fedélzetéről.
A most lezajló tranzakcióra régóta lehet számítani. A miniszterelnök vejének portfóliója újabb luxusszállodával bővül.
Bár több településen is érdeklődéssel vizsgálják a törvényt, hasznosságát és kockázatait illetően változatlanul vannak aggályaik.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
A kormányfő szerint a nyilatkozat aláírói „semmibe veszik Magyarország érdekeit, és akaratlanul is Oroszország érdekét szolgálják”.
