A május 23-25. között Québecben tartott ülés lesz a NOB Végrehajtó Bizottságának első ülése azt követően, hogy Schmitt Pált a Semmelweis Egyetem március 29-én megfosztotta doktori címétől.

A Chicago Tribune-nak a NOB szóvivője már egy hónappal ezelőtt megerősítette, hogy az etikai eljárás megkezdődött: Mark Adams szóvivő emailben adott tájékoztatása szerint „az Etikai Bizottság hivatalos vizsgálatot folytat Schmitt ügyében”. A Végrehajtó Bizottság e heti ülésén ezért feltehetően nem az etikai eljárás kezdeményezéséről, hanem az esetleges szankciók vagy ideiglenes szankciók megállapításáról lesz szó.

A NOB gyakorlatában az etikai vétségekért kiszabott szankció lehet pl. figyelmeztetés, megrovás, a tagsággal járó jogok és jogosultságok teljes körű vagy részleges, illetve ideiglenes felfüggesztése, vagy kizárás. Amennyiben az etikai eljárás valamilyen okból elhúzódik, a taggal szemben az eljárás lezárásáig ideiglenes szankciókat alkalmazhatnak. A szankciókról az Etikai Bizottság javaslata alapján a Végrehajtó Bizottság vagy a legsúlyosabb esetekben a kizárásról a Közgyűlés dönthet. Kizárásra akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó személy megszegte esküjét, figyelmen kívül hagyta vagy szándékosan veszélyeztette a NOB érdekeit, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz méltatlan módon viselkedett.

A NOB bizalma egyelőre töretlennek tűnik a plágiumbotrányába belebukott volt köztársasági elnökkel szemben, s úgy tűnik, Schmitt sem kíván megválni az olimpiai mozgalomtól, NOB-tagságát pedig elvben még tíz évig, 80 éves koráig megtarthatja. Sajtóhírek szerint Jacques Rogge, a NOB elnöke nemrég a környezetvédelmi világkonferencián részt vevő NOB-delegáció vezetésével bízta meg a volt államfőt, aki lemondását követően először éppen az Európai Olimpiai Bizottság budapesti konferenciáján jelent meg a nyilvánosság előtt.

Plagizáló a nagyfiúk között?

Etikai vétségek esetében a NOB, úgy tűnik, meglehetősen megengedő a tagjaival szemben, kizárásra csak nagyon súlyos esetben került eddig sor, leginkább akkor, ha az ügyben maga az olimpiai mozgalom vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdekei, jó hírneve közvetlen módon kerültek veszélybe. Ivan Szlavkovot, a NOB bolgár tagját a BBC által leleplezett korrupciós ügy miatt zárták ki. Az amerikai Salt Lake City nevezésével kapcsolatos vesztegetési botrány nyomán pedig a NOB Közgyűlése tíz személyt fosztott meg tagságától (tízen pedig lemondtak).

Olykor-olykor előkerülhetnek azonban olyan szempontok is, amelyek egyes NOB-tagokkal szemben enyhíthetik a „szigort”. A dél-koreai Doosan csoport alelnökét, Park Jong Szungot sikkasztás miatt egy szöuli bíróság jogerősen három év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 8 milliárd koreai won (kb. 1,5 milliárd forint) bírság megfizetésére kötelezte. Park 2007-ben egyéni kegyelemben részesült a koreai elnöktől, a NOB ezt követően megrovásban részesítette, továbbá öt évre eltiltotta attól, hogy bármely NOB-bizottságban tag legyen. Nem sokkal később – mandátumának félidejében – Park lemondott a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség elnöki tisztéről, s ezzel NOB-tagsága automatikusan megszűnt.

Schmitt Pál lemondása után elhagyja az Országházat

Túry Gergely

A Samsung csoport elnökét és résztulajdonosát, Li Kun-hit 2009-ben egy koreai bíróság jogerősen ugyancsak három év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 110 milliárd koreai won (kb. 19,5 milliárd forint) bírság megfizetésére kötelezte adócsalás, hűtlen kezelés és tőzsdei bűncselekmény miatt. Li a millárdos bírságot megfizette, majd az év végén ő is elnöki kegyelmet kapott.

A NOB eljárásában Li emlékeztetett az olimpiai mozgalomnak, az olimpiai játékoknak, illetve a nemzetközi sportszervezeteknek nyújtott anyagi támogatására. A „büntetés” ennek ellenére nem maradhatott el: a Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy Li megsértette a szervezet etikai elveit, ezért tagját megrovásban részesítette és öt évre őt is eltiltotta attól, hogy bármely NOB-bizottságnak tagja legyen. Ami azért is igen fájdalmas lehetett a Samsung-elnöknek, mert – az 1997-99 közötti három évet leszámítva – egyébként sem volt semmilyen bizottságnak tagja.Li Kun-hinek Schmitt Pál köztársasági elnök március végi koreai látogatásán a saját alapítású Nagy Arany Elnöki Érdemérmet adományozta. E látogatása során Schmitt találkozott Park Jong Szunggal is, aki NOB-os megrovása óta a Doosan csoportnak és a koreai olimpiai bizottságnak is elnöke lett.

A NOB tagjai közül volt, aki nem várta meg, amíg a NOB Közgyűlése megfosztja a tagságtól. Ehelyett inkább lemondott. Így tett 2005-ben, a szöuli olimpia megszervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett NOB-alelnök, Kim Un Jong is, akit több milliárd won elsikkasztása miatt két év letöltendő börtönre ítélt egy dél-koreai bíróság.

Kell-e aggódnia Schmittnek?

Nehéz megjósolni a NOB döntését, de a fentiek alapján kizárásra Schmittnek feltehetően nem kell számítania. Tekintve, hogy a volt államfő bíróságon támadta meg a Semmelweis Egyetem szenátusának döntését, elképzelhető, hogy a NOB mindaddig felfüggeszti az etikai eljárást vele szemben, amíg az ügy Magyarországon – a bírósági döntésig, illetve az Semmelweis Egyetem esetlegesen megismételt döntéséig – le nem zárul.

A volt köztársasági elnök persze választhatná az egyszerűbb megoldást is, a nemzetközi és a magyar olimpiai mozgalomban viselt tisztségeiről, tagságáról való lemondást. (Sandra Baldwin azt követően volt kénytelen lemondani az amerikai olimpiai bizottság elnöki posztjáról, hogy kiderült, életrajzában hamisan állította, hogy PhD-vel rendelkezik.) Sajtóhírek szerint azonban a volt államfő – Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseire alapozva és a miniszterelnök várható felkérésének eleget téve – Magyarország érdekében végzett, de egyelőre közelebbről nem definiált jószolgálati feladatra készül.