szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Szükség van új büntetőeljárási törvényre (Be.), de megalkotása csak szakmailag megalapozott kodifikáció után, az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő nyári hatálybalépését követő tapasztalatok ismeretében lehet időszerű - mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, büntetőjogász az MTI-nek.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a napokban egy szakmai fórumon jelezte, hogy a sokszor módosított perrendtartás szemléleti és koncepcionális megújítására van szükség, ami csak egy teljesen új törvényben képzelhető el. A Be.-módosításra vonatkozó javaslatokat néhány héten belül eljuttatja az Országos Bírósági Hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz. Bánáti János ezzel kapcsolatban az MTI-nek kifejtette: az új Btk.-hoz kapcsolódva nyilvánvalóan szükség van az eljárási törvény technikai jellegű módosítására. Ha az ügyvédi kamarát erről megkérdeznék - ami eddig nem történt meg - akkor vélhetően felvetné, hogy gondolják újra a tanúsegítő ügyvéd szabályozásának módosításait, vagy azt, hogy az ügyvédjelöltek legalább az elsőfokú eljárásokban helyettesíthessék az ügyvédeket a törvényszékeken. 

Ez azért lenne fontos, mert a jelenlegi gyakorlatban a valamilyen okból távol maradó ügyvéd helyett akár a bíróság folyosójáról is beültethető a tárgyalóba egy arra járó jogi képviselő, ennél azonban sokkal jobb lenne, ha az eljáró ügyvéd mellett tevékenykedő, az ügyet jól ismerő jelölt képviselhetné a vádlottat ezekben az esetekben - tette hozzá a szakember. Bánáti János szerint indokolt egy új eljárási törvény megalkotása is, mert a jelenlegi olyan sok, alapértékeket is érintő változáson esett át, hogy kaotikus, célját, irányát vesztett jogszabállyá vált. Az új Be. megalkotása azonban csak az egész büntetőjogász szakma bevonásával, bírák, ügyészek, ügyvédek és az egyetemi, tudományos szféra képviselőinek együttműködésében képzelhető el. "Kellő időt kell hagyni a megfontolt jogszabály-előkészítésre, mindenképpen indokolt lenne a jövő nyáron életbe lépő új Btk. alkalmazásának tapasztalatait is felhasználni, ellenkező esetben csak tovább növelnénk a káoszt a magyar jogrendszerben" - mondta a kamarai vezető.

Amíg a szakszerű, nyugodt kodifikáció előfeltételei hiányoznak, kár is olyan, egyébként fontos koncepcionális kérdésekről beszélni, mint hogy miért folytatják le kétszer a magyar büntetőeljárásban a teljes bizonyítást, előbb a nyomozás során, majd pedig a bíróságon, vagy hogy mennyiben tekinthető pártatlannak a bíró, aki az általa eldöntendő üggyel kapcsolatban maga folytatja le a bizonyítást, maga fogalmazza meg a kérdéseket a vádlotthoz, ahelyett, hogy az ügyész és az ügyvéd vívna meg előtte a vádlott bűnösségének kérdésében - fejtette ki a szakember.

Bánáti János elmondta: a rendszerváltást követő időszakban egyértelműen az igazságügyi tárca volt a jogszabály-előkészítés gazdája, a nagyobb eljárási és anyagi jogi kódexek megalkotását pedig kodifikációs bizottságokban éveken át tartó szakmai egyeztetés előzte meg. Az utolsó példa erre a polgári törvénykönyv (Ptk.), amely várhatóan ősszel kerül a parlament elé. A nyáron megszavazott új Btk.-nál csak a kodifikáció utolsó szakaszába kapcsolódhattak be a bírák, ügyészek és ügyvédek, amikor a koncepcionális kérdések már eldőltek.

Ennél is nagyobb baj, hogy az utóbbi években több nagy jelentőségű törvénymódosítás egyéni képviselői indítvány formájában került a parlament elé, amit nem előzött meg az a minimális szakmai egyeztetés sem, amely a szaktárcából induló jogalkotást kíséri, így jelentősen nőtt a tévedés, hibázás lehetősége. Példa erre a tanúsegítő ügyvéd jogintézménye, mely eredetileg "csak" a kiemelt ügyekkel kapcsolatban szűnt volna meg, majd egy képviselői módosító indítvány alapján már a nyomozás egészéből "száműzték", így csupán az eljárás bírósági szakaszában vehető igénybe, holott erre éppen a nyomozási szakaszban lenne igazán szükség - mondta a szakember.

"Elkeserítő az a szemlélet, amely ebből a módosításból árad: félelem a jogállami garanciáktól, kontrollmechanizmusoktól. Ez teljes mértékben ellentétes az európai szemlélettel, mi több, egy közelmúltban elfogadott uniós szabállyal is, amelyet a magyar jogrendbe is rövidesen be kell illeszteni" - jegyezte meg a kamarai vezető. Bánáti János arra is felhívta a figyelmet: jogállamban a hatékonyságra törekvő bűnüldöző hatalomnak megfelelő ellensúlya van, hogy az esetleges hibalehetőségeket a minimumra szorítsák, a gyorsítás pedig soha nem mehet a garanciák rovására. Az elmúlt évek jogszabály-módosításai azonban éppen ebbe az irányba mutatnak: kétséges kimenetelű gyorsító intézkedések, a garanciák egyértelmű szűkítése árán.

"Sokan azt hiszik, hogy büntetőeljárások jobbára megrögzött bűnözők ellen folynak, akiknél csak az lehet a kérdés, hogy hány évet érdemelnek. Ezt a téves képzetet erősíti fel a média, amely érhetően a súlyos bűncselekmények elkövetőivel foglalkozik. A nyomozások azonban többnyire olyanok ellen indulnak, akik nem életvitelszerű bűnözők vagy a szervezett alvilág tagjai, hanem sokkal inkább megtévedt emberek, akik elkövettek egy közlekedési vétséget, rossz helyen írtak alá egy okiratot, vagy beleszippantottak egy körbeadott marihuánás cigarettába" - jegyezte meg a szakember.

A hatályos Be.-t nem egészen másfél évtizede, 1998 elején fogadta el a parlament, de még mielőtt hatályba lépett volna, az új összetételű törvényhozás már jelentős változtatásokat hajtott végre rajta, majd a ciklus során többször módosították, hogy azután 2002-ben az új parlament ismét jelentősen átalakítsa a büntető perrendtartást.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szolid dubaji tuningot kapott a 10. szülinapját ünneplő Lamborghini Aventador

Szolid dubaji tuningot kapott a 10. szülinapját ünneplő Lamborghini Aventador

A magyar kormány is elítéli Navalnij letartóztatását

A magyar kormány is elítéli Navalnij letartóztatását

Kisstílű személyes érdekek a felsőoktatás kormányzati einstandja mögött

Kisstílű személyes érdekek a felsőoktatás kormányzati einstandja mögött