Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A központi költségvetés szokatlan módon többlettel, 27,4 milliárd forintos szufficittel zárta a június hónapot – erősítette meg az előzetes adatokat részletes jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Beesett pár száz milliárd forint
A szaktárca azt is megerősítette, hogy a havi többlet egyszeri tételeknek köszönhető. Ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt.-től, részben pedig a Corvinus Zrt.-től. Ez utóbbi társaság befizetését a Budapest Airport Zrt.-től elvont osztalék alapozta meg az NGM szerint, de a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlásába is a Corvinuson keresztül szállt volna be az állam, vélhetően onnan is visszacsurogtak források.
Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó is érkezett idén júniusban, ami összefügg azzal, hogy a 2024. évi adóbefizetési határidő június 2-ára, hétfőre esett.
Ha ezt a mintegy 300 milliárd forintnyi egyedi tételt nem vesszük figyelembe, akkor a havi egyenleg máris mintegy 270 milliárdos mínuszt mutat – ami sokkal rosszabb, mint a 2024. júniusi 108 milliárd forintos deficit.
Az szja-val baj lesz
Az év első hat hónapját egyben tekintve a kép leginkább vegyes. A büdzsé bevételi oldalának legfontosabb lábát képező fogyasztási adókból (elsősorban áfa) érkező bevételek jó ütemben érkeztek.
Az áfabevétel a tavalyi első fél évhez képest 115 százalékra teljesült – ugyanakkor az idei költségvetési törvényben rögzített éves bevétel csak jól áll időarányosan (közel 50 százalékos teljesülés). A fogyasztásiadó-bevételek teljesülése összességében 48,4 százalékos volt a hatodik hónap végére.
Bár önmagában a június erős volt a társaságiadó-bevételeket tekintve, az év első felében a törvényi előirányzat 48,4 százalékra teljesült.
A lakosság befizetései között a személyi jövedelemadóból (szja) származó bevétele 2025 első hat hónapjában 2,4 ezer milliárd forint volt, amely 225,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél, annak 110 százaléka. A növekedés oka a bértömeg növekedése – egyszerűen fogalmazva a béremelkedések az adóbevételeket is növelték. A törvényi előirányzathoz képest azonban csak 48,9 százalékos az első fél évi teljesülés, vagyis
némi elmaradás látszik. Miközben a bérdinamika lassul, illetve a második fél évben szja-kedvezmények lépnek életbe (családi kedvezmény emelése, háromgyerekes nők mentessége).
Ilyen körülmények közt valószínűtlen, hogy év végére befolyik a tervezett 4,9 ezer milliárd forint szja-bevétel. Igaz, az szja-ban végrehajtott adókiengedés részben kompenzálódhat az áfában („több pénz marad a családoknál”, többet tudnak fogyasztani, több áfát fizetnek).
Fülöp Máté
Az uniós programoknál hatalmas lyuk tátong
A legproblémásabb része a költségvetésnek alighanem az uniós programok. Ezek bevétele az első fél évben mindössze 176 milliárd forint volt, az éves előirányzat alig 7,9 százaléka. Miközben az uniós programok kiadásai az első fél évben 1,2 ezer milliárd forintra teljesültek, ami az éves terv 40,4 százaléka. A felmerült kiadások több mint felét a 2021–2027-es Széchenyi Terv Plusz programjai adták.
A normál ügymenet úgy fest, hogy a tagállamok a programok alatt a sikeres pályázatokat kifizetik, majd kiküldik a számlákat az Európai Bizottságnak. Látványos, hogy a magyar állam ugyan futtatja az uniós programokat, de azokat túlnyomórészt – a jogállamisági vitában végrehajtott forrásbefagyasztások miatt – kénytelen saját zsebből finanszírozni. Egyébként az is látszik az időarányos teljesülésből, hogy a kormány fékezi az uniós programok végrehajtását. Ami egyrészt érthető, hiszen az uniós pénzcsap részben zárva van, másrészt viszont ezek a források hiányoznak a magyar gazdaságból.
A programok alatt a nyertes pályázók felé teljesített kifizetések és az Unió felől érkező utalások nincsenek szinkronban, mindenesetre
az első fél év egyenlege bő ezermilliárd forint hiány az uniós programokban:
ennyivel több kifizetést teljesített a magyar állam a kedvezményezettek felé annál, amennyi utalás Brüsszelből érkezett.
Ezermilliárd forint – és ha az arányok így maradnak, év végére lehet kétezermilliárd forint – nem az az összeg, amit a magyar büdzsé nélkülözni képes.
Ha rövid a takaród, toldd meg!
Ami a hiányt illeti, a júniusi többlettel együtt az első fél évben összesen 2,8 ezer milliárd forint deficit jött össze, ami az éves terv 67,3 százaléka.
Lenne, ha az NGM nem emelte volna fel – informálisan, a költségvetési törvényt nem módosították – a hiánycélt a GDP 3,7 százalékáról 4,1 százalékra. Pénzforgalmi szemléletben 4,1 ezer milliárd forintról 4,8 ezer milliárd forintra. A minisztérium teremtett magának mintegy 700 milliárd forintos mozgásteret, az új hiánycélhoz képest a fél éves teljesülés is jobban fest, már „csak” 58 százalék.
Adva, hogy a büdzsé fejnehéz, vagyis a jelentősebb kiadások közül több az év elején esedékes (állampapírok hozamfizetései, 13. havi nyugdíj), az éves hiány tartható lehet. De valószínűbb, hogy a kormány nem lesz képes tartani.
Mint a fél éves beszámolóból látható, a bevételi oldal tételei jobbára épphogy teljesültek időarányosan, miközben az szja-aknák csak most élesednek még, az uniós programok deficitje – a kormány folytatódó „szabadságharcának” köszönhetően – csak nőni fog, a gazdaság pedig még mindig csak stagnál.
Segített az erős forint
A tervezettnél magasabb hiányt lehet persze fedezni adósságkibocsátással, és az első fél évben pontosan ez is történt. A központi költségvetés adóssága 2025. június végéig 3,8 ezer milliárd forinttal növekedett tavaly év végéhez képest.
Úgy, hogy a büdzsének úgymond szerencséje volt.
A forint erősödése 511 milliárd forinttal mérsékelte a forintban számolt adósságot.
A devizaadósság erősebb forint mellett ugyanis kevesebb forintot ér. Egyéb, részben szintén a devizaárfolyamokkal összefüggő változások további 102 milliárd forinttal szépítették az egyenleget.
Emellett történt nettó 1,9 ezer milliárd forint forintban elszámolt adósságkibocsátás és nettó 2,5 ezer milliárd forintnyi devizaadósság-kibocsátás. A központi költségvetés devizaadóssága 2025-ben 2004,8 milliárd forinttal 18 562,5 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest.
A devizaadósság részaránya a 2024. év végi 29,8 százalékos szintről „átmenetileg” 31,3 százalékra emelkedett a teljes adósságon belül – a devizaadósság arányára meghatározott limit 30 százalék.
A magas devizaarány nem gond, ha a forint árfolyama stabil, sőt ha a forint erősödik, akkor éppenséggel a devizaadósság csökkenti a forintban számolt államadósságot. Probléma akkor lenne – akkor lesz –, ha a forint árfolyama gyengül, így a devizaadósság forintértéke nő.
