Az Orbán-rendszer végét vizionálja a különc debreceni milliárdos

„Az Orbán-kormány kénytelen arra készülni, hogy 2026 tavaszán mennie kell. De, ha már menni kell, akkor azt nem tennék üres zsebbel, mert hát 15 év keményvonalas lopás eredménye, az nem elég. A Nemzeti Együttműködés Rendszere leveti minden korábbi álruháját, már nem is bújik nemzeti érdek mögé. Simán csak lop” – idézi a 24.hu Felföldi József debreceni üzletember írását, amit a közösségi oldalán tett közzé.

Felföldi még gyerekkorában, a szocializmus idején kezdett üzletelni, világszintű ismertséget a Quick Milk nevű, szívószálakat gyártó vállalkozásának köszönhetően szerzett. A debreceni gyárból a világ számos pontjára szállítják a termékeket. Ismertségét mutatja, hogy előfordult, hogy a hajdúsági megyeszékhelyre érkező japán cserediákok a város összes nevezetessége közül a Quick Milk-gyárat akarták megnézni. Máskor a Felföldit lemeszelő német rendőrök közös fotót kértek, amikor az üzletember elmondta nekik, azért szerepel a „CANDY” szó az autója egyedi rendszámában, mert édességeket gyárt, többek között a Quick Milket – írta róla tavaly a 24.hu portréja.

Ezúttal viszont Tiborcz István és az állam közötti ingatlanbizniszre reagált, amiről a Válasz Online nyomán mi is beszámoltunk:

A Nemzetgazdasági Minisztérium az üzletről azt nyilatkozta, az állami ingatlanok értékesítésének célja, hogy a minisztériumok olcsóbb fenntartású irodakomplexumokba költöznek. Magyar Péter korábban úgy reagált, hogy „az Orbán család menekülőben még ráfordul a nemzeti vagyon utolsó gyöngyszemeire is. Most épp Tiborcz István és körei nevére készülnek átjátszani Budapest legértékesebb állami palotáit” – írta. Hasonlóan fogalmazott most Felföldi is, aki a belvárosi paloták magánosításáról azt írta:

Ez szimbolikus záróakkordja annak az orbáni rendszernek, amely másfél évtizede a közérdeket a magánérdek lepleként használja. A lopás itt nem csupán anyagi természetű. (…) Egy korszak végjátéka ez, amely nem a köz javát, hanem saját túlélését szolgálja mindenáron, akár az ország vagyonának elárverezése árán is.

Nem sokkal korábban szintén közösségi oldalán üzent Tiborcz Istvánnak is, aki nemrég visszautasította a vádat, hogy politikai kapcsolatai miatt gazdagodott meg. Felföldi ezzel kapcsolatban azt írta, hogy Tiborcznak rengeteg energiájába kerül, hogy elhitesse (és elhiggye) magáról mindezt, kívülről nézve azonban mindez teljesen hiteltelen és méltatlan is.

Egy magára valamit is adó vállalkozónak tisztában kell lennie azzal, honnan jött, minek (és kinek) köszönheti azt, ahol van. Ehhez kell önismeret. Önreflexió. Némi józan belátás. Ezek sajnos Önből – legalábbis nyilvánosan – rendre hiányoznak

– fogalmazott. Majd felemlegette az Elios-ügyet: „Ha nincs Orbán Viktor, akkor Ön most ülhetne valami irodában pár százezres fizetésért, aminek a 33%-át minden hónapban vonná a végrehajtó a valaha volt hatalmas vállalkozói ambíciói miatt. De nem így történt. Após pajtás megmentette”.

Anno az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF összesen 35 – 2010 és 2014 között született – közbeszerzést vizsgált, amelyeket a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. végzett. Ezeknél rendre komoly visszaéléseket tárt fel. Bár jelentését átadta a magyar hatóságoknak, azok – bűncselekmény hiányára hivatkozva – gyorsan lezárták a nyomozást. Csak utólag derült ki: úgy született meg a verdikt, hogy több érintett önkormányzattól be sem kérték az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat. A kormány – hogy a további uniós vizsgálatokat és a felelősök megnevezését elkerülje – végül inkább lemondott a kifogásolt közbeszerzések során elnyert EU-támogatásokról. Az akkor jelentős összegűnek számító 13 milliárd forintos számlát így végül a magyar adófizetők állták.

Az esetről a Financial Timesnak Tiborcz nemrég annyit mondott: az EU politikailag elfogult volt, a magyar ügyészség nem talált semmilyen szabálytalanságot.

Nyitókép: Facebook / Felföldi József