„A jogállam helyreállításának elvei nyolc tételben – Ajánlat a demokrácia híveinek” címmel még szeptember végén publikált egy átfogó elemzést az EKINT, amelyet megküldött minden demokratikus pártnak és mozgalomnak, köztük a Millának, valamint a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezette Demokratikus Koalíciónak is.

A Majtényi László vezette intézet nyolc pontos összefoglalója szerint az a jogrendszer, amely nem a közhatalmat, hanem inkább a polgárok szabadságát szorítja korlátok közé, nem felel meg a modern alkotmányosság eszméjének, ezért a polgári szabadság tiszteletét, mint a közhatalom korlátját, helyre kell állítani.

Ugyanígy ahol a független intézmények – strukturális és személyi értelemben – a kormányzat befolyása alá kerülnek, ott megszűnnek a hatalom korlátaiként működni, ezért a jogállam helyreállításához a hatalmat ellenőrző és korlátozó intézmények függetlenségét helyre kell állítani, a politikai kinevezetteknek a független intézmények éléről távozniuk kell.

Az EKINT harmadik pontként megállapította, hogy nem képes alkotmányként funkcionálni az az alkotmány, amely szabadon átírható, ezért az alkotmány stabilitását kell megteremteni, és meg kell akadályozni, hogy a jövőben bármely kétharmados többséghez jutó politikai erő szétdúlja az alkotmányosságot.

Mint írják, jogi kikényszeríthetőség nélkül az alkotmány jogi értelemben olyan mintha nem is létezne, ezért az alkotmány kikényszeríthetőségét, az alkotmánybíráskodás tekintélyét helyre kell állítani.

Új alkotmány is kellene?

Az EKINT szerint ahol az alkotmány és az azt végrehajtó törvények nem védik az egyes alapjogokat megfelelő garanciákkal a politikai önkénnyel szemben, ott e jogok nem a hatalom korlátait képező szabadságjogok, hanem csak politikai deklarációk. Az alapjogok a jogállamban azonban közhatalom gyakorlóit korlátozzák, ezért az önkényeskedés ma intézményesülő rendszerét meg kell szüntetni, az alapvető jogok tekintélyét pedig helyre kell állítani.

Az az állam, amely ideológiát és történelemszemléletet tesz kötelezővé, nem tekint a polgáraira egyenlő méltóságú személyként. Az EKINT szerint ezt úgy lehet elkerülni, ha az alkotmány értékek foglalata és a haza minden – bármilyen hitű és meggyőződésű polgárára – ugyanolyan tisztelettel és figyelemmel tekint, nem képvisel sem ideológiát, sem vallásos sem pedig vallástalan hitet.

Ha a szabad és tisztességes politikai verseny feltételei sérülnek, a kormány legitimitása megkérdőjeleződik, ezért helyre kell állítani a szabad és tisztességes politikai versenyt a választási szabályok, a választókerület-határok, a kampányszabályozás, a választójog és a médiaszabályozás felülvizsgálata során.

Az EKINT végül megállapítja, hogy ahol az egyik demokratikusan hatalomra jutott többség az utódai hatalomgyakorlását igazolhatatlan módon megköti, ott a szabad választások értelme is kérdéses. Hogy ez ne így legyen, helyre kell állítani a parlamentarizmus elvein működő, a politikai váltógazdaságot biztosító közjogi rendszert - írta még szeptember végén az EKINT.

Gyurcsányék megszabadulnának a Fidesz pártkatonáitól

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció a hétvégén közölte, megvitatták az Intézet javaslatait, arra pedig Majtényi Lászlónak küldött hivatalos válaszukban reagáltak. Mint írták, támogatják a javaslatokat, sőt, újabb témákban javasoltak egyeztetést.

A DK több között azzal indokolja az EKINT elképzeléseinek támogatását, hogy a párt alapdokumentumai lényegében Majtényiék értékelését és indítványait tartalmazzák, valamint hogy a Demokratikus Koalíció is azt akarja, hogy 2014-ben egy közjogi aktussal helyreállítsák a 2010 tavaszán hatályban volt Alkotmányt. A DK egyetért azzal is, hogy ebben az aktusban a Fidesz képviselői nem vehetnek részt.

A párt szerint helyre kell állítani a megcsúfolt kétharmados törvényeket, és jogszerű módon meg kell válni az új Alaptörvény alapján kinevezett pártkatonáktól. Ezután következhet az Alkotmány minden további módosítása, széles körű, az ellenzék bevonását feltételező konszenzussal.

A DK pár új kérdést is felvetett, például azt, hogy részt vegyenek-e a választásokon az életvitelszerűen nem hazánkban élő állampolgárok, illetve hogy át kell alakítani a párt- és kampányfinanszírozást.

A Milla nem mindenben ért egyet

A szerda este Milla Egyesület néven politikai mozgalommá alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook csoport kedden a Nem tetszik a rendszer blogon tette közzé Majtényi Lászlónak címzett válaszát. Mint írják, szakmai-alkotmányjogi kérdésekben mélyen egyetértenek az elemzés megállapításaival, de felteszik a kérdést, hogy az EKINT mi alapján döntötte el, hogy kinek küldi el a javaslatait, mert a Milla szerint az MSZP-s és a DK-s vezetők jogállami elkötelezettsége megkérdőjelezhető.

Juhász Péter, aki azóta az újonnan megalakuló Milla Egyesület elnöke lett, válaszában felteszi a kérdést, hogy összeegyeztethető-e a jogállammal, ha az elvben független intézmények vezetőit mandátumuk lejárta előtt eltávolítanák pozícióikból, valamint azt is, hogy egy esetleges új alkotmány legitimitása hogyan lenne biztosítható?