Több ügyben is kapkodni kényszerülnek a kormánypártok, mert körmükre égnek a feladatok: különleges eljárásban teszik lehetővé, hogy módosíthassák a jövő évi költségvetés fő számait, a házszabálytól eltérve próbálják rendezni a MÁV Biztosító után maradt károkat, és megkezdik az iskolák államosításáról szóló törvény tárgyalását is. Szerdán szokatlan módon újra megnyitják a választási eljárási törvény vitáját, igaz, erre 227 okuk van.
Szokatlan dolgot tehet hétfőn a parlament: a házszabálytól eltérve újra megnyithatja a választási eljárásról szóló törvényjavaslat múlt héten már lezárt részletes vitáját, amivel egyrészt lehetőséget adna a kedden beadott, 227 módosító indítvány megvitatására, másrészt arra is lehetőséget teremtene, hogy további, úgynevezett kapcsolódó módosító indítványokat nyújtsanak be.
A házszabálytól eltéréshez a képviselők négyötödének hozzájárulása kell, amivel a kormánypártok nem rendelkeznek. A szerdai napra tervezett, 4 óra 20 perces időkeretben megismételt vita viszont alkalmat teremt az előzetes választási regisztrációt elutasító ellenzéki pártoknak, hogy még egyszer bírálják a javaslatot, ezért szinte biztos, hogy hozzájárulnak majd a vita újbóli megnyitásához.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján június 30-ig kellett volna rendezni a 2008-ban csődbe ment MÁV Általános Biztosító Egyesület után maradt, ki nem fizetett károk sorsát. A kormány azonban ezt elmulasztotta, ezért most a házszabálytól eltérve, egy óra alatt szeretne letudni az erről szóló törvény vitáját, amelyet még be sem nyújtottak a parlamentnek, a napirendi javaslatban is csak a címe szerepel.
Felkészülés a költségvetésre
Úgynevezett különleges sürgős eljárásban tárgyalná – vagyis hétfőn megtárgyalná, kedden pedig elfogadná – a kormánytöbbség az államháztartási törvény Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető által benyújtott módosítását. Ez lehetővé tenné, hogy az általános szabályokkal szemben akár a zárószavazás előtti utolsó pillanatban is változtassanak a költségvetés fő számain (bevétel, kiadás és hiány), ha arra nemzetközi szervezetekkel, például az IMF-fel kötött megállapodás miatt szükség van.
Ezt a módosítást eredetileg a 2013-as költségvetést megalapozó törvénymódosítások közt helyezték el, de azt a jogszabályt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Mivel az államfő által kifogásolt hibára még nem találtak megoldást, az államháztartási törvény sürgető módosítását Rogán beadta külön. Sőt, a frakcióvezető verziója tovább is megy: akkor is megengedné a büdzsé átírását az utolsó pillanatban, ha arra az EU-s túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében van szükség.
Orbán is beszáll a vitába
Az MSZP-s Simon Gábor valószínűleg még nem köszön el az idei parlamenti munkától a „Boldog karácsonyt!” című interpellációjával, hanem inkább valamilyen kínos ügyet próbál meg a nemzeti fejlesztési miniszter fejére olvasni. Az LMP-s Szél Bernadett kérdése egyszerűbb: „Mi lesz a keresetekkel 2013-ban?” A jobbikos Novák Előd magabiztossága nem ismer határokat, hiszen interpellációjának címe: „Miért kell megvárni az ügynöklisták feltárásával a Jobbik kormányra kerülését?”
A kormánypárti interpelláció sajátos műfajában most hétfőn nem egyértelműen alákérdező, hanem inkább problémafelvető címmel találkozhatunk hétfőn. A fideszes Tapolczai Gergely, az egyetlen siket képviselő azt kérdezi: „Tervezi-e a repülőtéri üzemeltető a parkolási díjak módosítását, segítve a fogyatékossággal élők bejutását és parkolási lehetőségét, megőrizve az emberi méltósághoz és az esélyegyenlőséghez való jogukat?”
A parlament legizgalmasabb műfajában, az azonnali kérdések közt ismét meg kell szólalnia Orbán Viktor miniszterelnöknek: a házszabályban előírt három ülés leteltével személyesen kell válaszolnia az MSZP-s Harangozó tamás „A szabadságról” című, illetve a szintén szocialista Tóbiás József „A jelekről” című kérdésére. A jobbikos Szávay István kérdésének címe többet árul el: „Magyar olajtársaság? Magyar üzletlánc? Magyar bank?” – kérdezi majd a képviselő.
Tükörbe néz a Fidesz
A kérdések után két ügyben is érdekes helyzetbe kerülnek a kormánypártok: olyan javaslatokról kell szavazniuk, amelyeket korábbi nyilatkozataik alapján elvileg támogatniuk kellene. A KDNP például sokat beszélt a családokat óvó magáncsőd intézményéről, de törvényjavaslatot a független (korábban szocialista) Szili Katalin nyújtott be. Az illetékes bizottság szerint tárgyalni sem kell róla, de az LMP név szerinti szavazást kért a tárgysorozatba vételről.
Hasonlóan furcsa helyzetbe kerülnek a kormánypártok a családon belüli erőszak büntethetőségével kapcsolatban. Szeptemberben előbb nem támogatták, sőt, éjszakára tolták az erről szóló népi kezdemény tárgyalását, majd mikor botrány lett néhány fideszes képviselő szavaiból, mégis támogatták a kezdeményezést. Az MSZP most országgyűlési határozattal szabna konkrét feladatokat a kormánynak, de ezt a javaslatot sem vették tárgysorozatba a bizottságban, így a plenáris ülés elé kerül a döntés.
A parlament ez után utólag jóváhagyja a kormány döntéseit az afganisztáni NATO-hadműveletekkel kapcsolatban: október 1-től 2013. április 1-ig 260 magyar katona őrzi a kabuli repülőteret, jövő év végéig meghosszabbították az afgán erők kiképzésében részt vevő magyar-amerikai csoport, az OMLT mandátumát, megerősítik a különleges műveleti erőket, amelyek szintén jövő év végéig maradnak. Meghosszabbodik a harci- illetve szállítóhelikopter kiképzők mandátuma is.
Két nap alatt, hétfőn és kedden lezavarják annak a javaslatnak a vitáját, amellyel létrehozzák a pénzügyi jogok biztosának hivatalát. A biztosnak önmagában nem lesz döntési jogköre, csak vizsgálódhat, kezdeményezhet és javasolhat. A biztost a gazdasági miniszter nevezi ki olyan, 35 évesnél idősebb jogászok vagy közgazdászok közül, akiknek kiemelkedő elméleti munkássága, vagy legalább ötéves gyakorlata van.
Ki a hibás?
Kedden délelőtt előbb elfogadják az államháztartási törvény említett módosítását, majd Rogán Antal kezdeményezésére hosszú, több mint négyórás politikai vitát rendeznek „Kit terhel a felelősség? - az államadósságról és annak okairól” címmel. Rogán nem indokolta, miért van szükség a kormányváltás után két és fél évvel egy ilyen vitára, de valószínű, hogy a Fidesz ezzel is a közeljövő gazdaságpolitikai döntéseinek kommunikációját készíti elő.
Miután a képviselők eleget okolták egymást a jelenlegi költségvetési helyzetért, a parlament elkezdi egy sor törvényjavaslat általános vitáját. A megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyett például a kormány javaslata szerint a belügyminiszter (jelenleg Pintér Sándor) lesz „a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter”. Egy másik salátatörvény-javaslat többek közt a fővárosi önkormányzatnak adja az alsó rakpartokat, illetve a közgyűlés egységesen szabályozhatja a járdaszegélyeket is.
Szerdán kerül napirendre az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslat, ami eléggé megkésett, ha az a cél, hogy január 1-től valóban az államhoz kerüljenek az intézmények. Az oktatási államtitkárság javaslatával állítólag a fideszes polgármesterek is elégedetlenek, mert nem kaptak választ a részleteket firtató kérdéseikre. Ugyancsak szerdán tárgyalják a szociális és gyermekvédelmi intézmények átvételéről szóló javaslatot, majd megkezdődik a választási eljárási törvény ismét megnyitott részletes vitája.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
