A kormány Keletre való nyitásának szándékát jelezte a nyár elején, hogy Orbán Viktor kormányfő szóvivője, Szijjártó Péter államtitkárként átvette a miniszterelnök külkapcsolatainak az irányítását többek közt Azerbajdzsánt és Szaúd-Arábiát és Kínát megjelölve gazdasági stratégiai partnerként. Az utóbbi ország tekintetében SzijjártóPéter Matolcsy György kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos helyettese is lett. Az államtitkár öt hónap alatt egyedül és Orbán Viktort kísérve nyolcszor utazott külföldre. Ebből csak Szijjártó Péter utazásainak költsége, hat saját útjára vonatkozóan – a Miniszterelnökségnek a hvg.hu-nak adott tájékoztatása szerint – több mint 9 millió forintot tett ki. A hvg.hu kérte a stábtagokat érintő kiadásokat is, de mivel azokat nem kaptuk meg, újra elküldtük erre vonatkozó kérdéseinket.

A kinevezés után már eredményes amerikai út

Szijjártó Péter júliusi washingtoni tárgyalásainak eredményeként értékeli a Miniszterelnökség (ME) azt, hogy a világ egyik legnagyobb üzleti szoftvereket és hardvereket gyártó vállalata fejlesztési központot hozott létre hazánkban, s tíz százalékkal növeli az itt dolgozó munkatársainak a számát, illetve, hogy a General Electric Nagykanizsán megkezdte a LED-technológiás lámpák gyártását. A három napos látogatás Szijjártó Péter tekintetében 1,23 millió forint kiadással járt – közölte az ME a hvg.hu-val. Az amerikai út ennél biztosan többet kóstált, mert a hivatalos tájékoztatás szerint Szijjártó Péterrel utazott Benkő Szilárd kabinetfőnök is.

Szijjártó Péter, a kormányfő korábbi szóvivője, idén június 2-tól felel államtitkárként a miniszterelnök külkapcsolataiért. Feladati közé azonban nem csak Orbán Viktor külügyi és külgazdasági stratégiájának a kialakítása és végrehajtása tartozik, hanem az is, hogy javaslatot tegyen a miniszterelnök nemzetközi programokon való részvételére, illetve, hogy a kormányfő külföldi tárgyalásait és a hozzá érkező külföldi partnerekkel való találkozásokat megszervezze. Ezen túl Szijjártó Péter koordinálja a nemzetgazdasági jelentőségű, külföldi érdekeltségű magyarországi beruházásokhoz szükséges minisztériumközi tevékenységet.

Ezekhez a feladatokhoz az államtitkár egy hónappal később Orbán Viktor miniszterelnöktől megkapta nyolc gazdasági vegyes bizottság – a magyar-török, a magyar-kuvaiti, a magyar-azeri, a magyar-szerb, a magyar-vietnámi, a magyar-szlovák, a magyar-macedón és a magyar-montenegrói – vezetését is.

Azerbajdzsáni tárgyalások

Államtitkári kinevezése után, még az amerikai út előtt Szijjártó Péter a kormányfőt elkísérte Bukarestbe. Ennek az útnak a kiadásaira nem tért ki a Miniszterelnökség tájékoztatása. Szintén együtt mentek Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba júliusban, ez az út csak Szijjártó Péterre vonatkozóan 1,83 millió forintjába került a magyar adófizetőknek. A magyar állami vezetők azért lobbiztak kint, hogy az azeri gáz Közép-Európán keresztül jusson el a kontinensre. Szijjártó Péter az azeri Állami Olajalap ügyvezető igazgatója mellett tárgyalt az azeri Állami Értékpapír Felügyelet igazgatójával és Iham Aliyev államfő külügyi- és biztonságpolitikai főtanácsadójával is – közölte az ME. A megbeszéléseken szóba került az, hogy hazánk energiafüggőségének csökkentése érdekében a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság segíti a Mol és az azeri SOCAR olajtársaság kooperációját.

Az út eredménye ismert. Magyarország – Orbán Viktor döntése alapján – kiadta Azerbajdzsánnak az örmény diáktársa megöléséért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt baltás gyilkost, Ramil Safarovot.  Ezért állítólag Azerbajdzsán hálából, két-hárommilliárd euróért vett volna magyar államkötvényt, de az Azerbajdzsáni Állami Olajalap később cáfolta ezt.

Tampa, Berlin és Olaszország

Szijjártó Péter következő útja Tampába vezetett, ahol augusztus 28. és 31. között részt vett a Republikánus Konvención. Szijjártó Péter minderről azt nyilatkozta, hogy a konvención elhangzott beszédek arra világítottak rá, hogy „az amerikai republikánusok válasza az adósság- és foglalkoztatási problémára egybeesik a magyar kormány gazdaságpolitikájával”. A Miniszterelnökség pedig azt közölte, hogy „az államtitkár több megbeszélést folytatott négy republikánus kongresszusi képviselővel, akik komoly külpolitikai befolyással rendelkeznek és mindegyikőjüket újra is választották.” Hogy kik ültek le tárgyalni Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség nem árulta el. A tampai három nap úti és szállásköltsége 2,5 millió forintba került.

Négy nap múlva az államtitkár Berlinben már a német-magyar külügyi és gazdasági együttműködés további lehetőségeiről tárgyalt többek között Peter Hintzevel, a német gazdasági minisztérium államtitkárával.  A 139 ezer forintos kiadással járó berlini út emellett azt szolgálta, hogy előkészítsék Orbán Viktor és Angela Merkel kancellár októberi tárgyalásait.

Magyar sertéshús-export Vietnámba

Szijjártó Péter ezután csak október végén kelt útra. Október 29-e és november 2-a között tartották Vietnámban a magyar-vietnámi gazdasági vegyes bizottság harmadik ülését. Ezen a rendezvényen megállapodtak arról, az egyik vietnámi tartományban – 60 millió euró kötött segélyhitel keretében – magyar cégek építik az onkológiai kórházat, egy másik magyar vállalkozás pedig 10 millió euró értékben építi ki az egyik tartomány víztisztító rendszerét, illetve, egy további hazai társaság valósíthatja meg a lakosság-nyilvántartási rendszert.  A sikeres cégekről viszont semmit nem árult el a Miniszterelnökség. A tárgyalások során, amelyek 2,1 millió forintba kerültek a magyar államnak, többek közt felmerült az a lehetőség, hogy sertéshúst és feldolgozott sertéshús-termékeket exportálhatunk Vietnámba.

Szijjártó Pétert Martonyi János külügyminiszter váltotta Vietnámban, aki az államtitkár hazaérkezése után utazott ki. A külügyér részt vett az Ázsia-Európa Együttműködés (ASEM) 9. Állam- és Kormányfői Csúcstalálkozóján és a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében tárgyalásokat folytatott.

Az államtitkár szintén magyarországi cégek kinti fejlesztésekbe való bekapcsolódásáról tárgyalt Kuvaitban november elején, a három napos látogatás költségei másfélmillió forintra rúgtak. A magyar-kuvaiti gazdasági vegyes bizottság ülésén „aláírták a kuvaiti innovációs ügynökség és a magyar innovációs hivatal közötti együttműködési dokumentumot” – közölte a Miniszterelnökség. Amely úgy látja, hogy ez alapján szoros együttműködés épül ki a kutatás-fejlesztésre és innovációra épülő iparágakat illetően.”

Minisztériumok idei és tavalyi kiküldetései

Idén nyolc hónap alatt a minisztériumok – a Blikk összeállítása szerint – összesen több mint 1,8 milliárd forintot költöttek külföldi utazásokra. A Honvédelmi Minisztérium 606 millió forintot költött a munkatársak – köztük a repülőgép-pilóták kanadai vagy csehországi továbbképzési kiküldetésére és nemzetközi missziókra. A Vidékfejlesztési Minisztérium 326 milliót fordított külföldi utazásokra, a nemzetgazdasági tárca pedig 322 milliója mögött. A külügy 217 millió, a fejlesztési minisztérium 100 millió tételei is.

2011-ben a vidékfejlesztési tárca tisztségviselői mintegy 103 millió forintért utaztak külföldre. Fazekas Sándor miniszter külföldi látogatásai pedig több mint 30 millió forintba kerültek. Czerván György agrárgazdasági államtitkár és kísérete 12,5 millió forintot utazott el, Kardeván Endre élelmiszerlánc- felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár és munkatársai pedig 16,6 millióért felügyelték külföldön az élelmiszerláncokat. Tavaly a miniszterelnök és a vele utazó általában 5-6 fős delegáció utazási költségei összesen 135,3 millió forintot tettek ki.