Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
A miniszterelnök mondta ki a döntést az azeri kiadatási ügyben, amelyben – Orbán Viktor szavai szerint – semmi olyan nem történt a magyar kormány döntése után, amellyel előtte ne számoltak volna.
A kormányfőt azzal kapcsolatban kérdezték újságírók egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, hogy az Origo hírportál cikke szerint éles vita alakult ki a Fidesz múlt heti elnökségi ülésén az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt. Orbán Viktor elismerte, hogy ő adta ki az utasítást Ramil Safarov kiadására, noha tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik.
A pártelnök-miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta, hogy a Fidesz elnöksége az azeri kiadatás kérdésében nem foglalt állást, a döntés kormányzati szinten született meg. Minden érintett tárca elmondta a véleményét, majd megszületett a döntés, amelyet "természetesen – mint mindig – a miniszterelnök mond ki", most is így történt – részletezte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a Külügyminisztérium pontosan jelezte előre, milyen típusú következményei lesznek egyik vagy másik döntésnek. "Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte" – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök döntése volt két héttel ezelőtt, hogy Magyarország adja ki Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki 2004-ben baltával megölt egy örmény katonát Budapesten. Az Origo úgy tudja, hogy a miniszterelnök ezt a múlt héten a Fidesz elnökségi ülésén is elismerte, ezen az ülésen forrásaik szerint éles vita alakult ki a pártvezetés tagjai között a példátlan indulatokat és diplomáciai lépéseket kiváltó ügyről. Ott csúszott hiba a számításba, hogy az Origo információi szerint azt gondolták, a férfi csak hónapok múlva, fű alatt, egészségügyi okokra hivatkozva kap majd kegyelmet hazájában.
Az Origo.hu hírportál fideszes és kormányzati forrásokból származó értesülése szerint a baltás gyilkos kiadatását Orbán Viktor a kormány előtt is már többször felvetette, a lépésről azonban a Safarov által elkövetett gyilkosság "borzalmas voltára", illetve a diplomáciai kockázatokra hivatkozva mindkét alkalommal lebeszélték Orbánt a kormánytagok, a leginkább állítólag Navracsics Tibor ellenezte a dolgot. Augusztus végén viszont Orbán egyszerűen utasította Navracsics Tibort, hogy az aggályok ellenére írja alá a kiadatási megállapodást, holott a kiadatás előkészítésére felkért igazságügyi minisztérium szakértői az eljárásról készített, a Külügyminisztérium véleményét is figyelembe vevő állásfoglalásukban újból kifejezetten ellenezték, hogy Magyarország kiadja a gyilkost Azerbajdzsánnak.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
Az amerikai titkosszolgálat több helyszínt is felmért a találkozó lehetséges helyszíneként.
Egy biztonsági őr nekihajtott a kocsijának Hatvanpusztán, de az őr autója borult fel.