Péntek dél körül elfogadta az Országgyűlés „Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslatról. Az írek 2008-ban népszavazáson utasították el az EU reformjáról szóló szerződést (illetve az ahhoz kapcsolódó Európai Unió Alapjogi Chartát), és csak akkor fogadták el azt, mikor a jegyzőkönyvben garantálták nekik, hogy Brüsszel nem szól bele több, az írek számára fontos ügybe.

A jegyzőkönyv garantálja egyebek mellett, hogy a lisszaboni szerződés nem érinti az ír családjogi törvényeket, vagy azt a tényt, hogy Írországban tilos az abortusz (az alkotmány garantálja az élethez való jogot a magzatoknak). A garancia szerint nem terjeszti ki az Európai Unió hatáskörét az adózásra, illetve a jövőben nem kényszeríti katonai szövetségbe a semleges országot.

A jegyzőkönyv kihirdetése hagyományosan egy formális lépés lett volna, de a magyar kormány megragadta az alkalmat, és benyújtott egy úgynevezett politikainyilatkozat-tervezetet is, amelyben azt javasolja, az Országgyűlés fejezze ki elismerését és megbecsülését az ír népnek „azon bátor lépéséért, hogy kiállt a tagállami szuverenitás és identitás mellett”.

A politikai nyilatkozatot a parlament 261 igen, 33 nem szavazattal, 42 tartózkodás mellett fogadta el. A tervezettel a magyar kormány egyértelműen állást foglal abban a vitában, amely arról szól, hogy több beleszólást kapjon-e az EU a tagállamok dolgaiba, például alkalmazhat-e szankciókat a magyar alaptörvény bizonyos vitatott rendelkezései miatt.