szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Szabó Máté szerint a befogadó társadalom, az esélyegyenlőség csak a toleranciára nevelés következetesen alkalmazott eszközeivel érhető el, ennek érdekében az ombudsman az állami intézmények erőteljesebb és egységesebb fellépését javasolta - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

Mint írták, az alapjogi biztos a Kommunikációval az egyenlő méltóságért - befogadó beszéd kontra gyűlöletbeszéd című projektjének zárójelentésében arra hívta fel a figyelmet: a gyűlölet megnyilvánulásaira a magyar társadalomban mind a közvéleménynek, mind a jogalkalmazóknak egyértelműen és határozottan kell reagálniuk. Az ombudsman hangsúlyozta: a toleráns, előítéletektől mentes társadalmi környezet kialakításában jelentős feladatok hárulnak az állami szervekre és a tág értelemben vett civil szféra szereplőire, valamint fokozott európai és nemzetközi együttműködésre van szükség hozzá.

Az ombudsman véleménye szerint a gyűlöletkeltés elleni fellépésnek szükséges, de nem elégséges eszköze a büntetőjogi tiltás: a gyűlölködő szavakat megelőző gondolatokat csakis oktatással, felvilágosítással lehet és szabad megelőzni. A felnövő generációk nyitottsága és az előítéletektől mentes jogalkalmazás érdekében fontos lenne a cigány nemzetiséggel és a növekvő számú menekülttel kapcsolatban érzékennyé tenni a pedagógusokat és a jogászokat. Bár mindkét csoport képzésében megjelenik a téma, nem kap kellő hangsúlyt - állapította meg Szabó Máté.

A gyűlöletbeszéd elleni fellépés alternatív eszközeit vizsgáló jelentésében az alapjogi biztos megjegyezte: kutatások szerint a "sérülékeny csoportok" a médiában jobbára láthatatlanok maradnak vagy kedvezőtlen színben tüntetik fel, egyoldalúan jelenítik meg őket. A vizsgálatban megkeresett egyik médiaszakember megerősítette: bizonyos sztereotípiák olyan mélyen élnek a közgondolkodásban és a közbeszédben, hogy azokat "olykor még az egyébként minőségi és felelős sajtó munkatársai is öntudatlanul reprodukálják".

Szabó Máté kiemelte: ezen a területen nem nélkülözhetők az állami intézkedések és az állam fokozottabb felelősségvállalása, mert az európai uniós és nemzetközi projektek, valamint a civil szervezetek "példaértékű kezdeményezései állami támogatás hiányában csak szűk körben hatékonyak". Az állami intézmények erőteljesebb és egységesebb megjelenésére, valamint az állami nevelés és a civil kezdeményezések fokozott állami támogatására volna szükség, hogy a befogadás, a tolerancia, a nyitottság, a sokszínűség elfogadott társadalmi értékké váljon a magyar társadalomban - összegezte álláspontját az alapjogi biztos. 

A jelentés teljes szövege itt olvasható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!