A változásokra jó példa az Anglia déli részén kialakított új bortermelő terület, ami ebben az évben könyvelhette el az eddigi legnagyobb termését – idézte fel az OMSZ. A változó éghajlatot kihasználva több száz hektár új szőlőültetvény került kialakításra. Európa több pontján egyre több forró nyári nap tapasztalható, míg a hideg téli napok száma csökken. Összességében a növekedés mintegy négyszer nagyobb, mint a 60 éves globális átlag.

A Grantham Kutatóintézet kutatói a Warwick Egyetemmel együttműködve azt mutatták ki, hogy az egyes régiók nem ugyanabban az ütemben melegednek. A tudósok eredményeiből készült tanulmány az Environmental Research Letters című folyóiratban jelent meg, amelyben beszámolnak róla, hogy Dél-Angliában, illetve Észak-Franciaországtól Dániáig mérhető a legnagyobb melegedés, ha a forró nyári napok maximumhőmérsékletét tekintjük.

Kelet-Spanyolországban és Olaszország középső részén pedig megfigyelhető egy általános melegedés, amely minden évszakra jellemző. Néhány területen, így Norvégiában és Svédországban a változások nyáron jóval kisebbek, sok esetben a különbség nem is jelenik meg a mérésekben. A téli éjszakák azonban egyre enyhébbek, több mint 2 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet mindkét országban.

Sandra Chapman professzor azt mondta, „jó dolog, ha az éghajlatváltozás esetében globális léptékben vizsgáljuk az átlaghőmérséklet változását, de ez mesze áll az emberek gondolkodásától.  Ebben a tanulmányban viszont a lokális szempontokat is figyelembe vesszük, vagyis európai viszonylatban szemléljük a klímaváltozást. Ez a kép már jóval közelebb áll a tapasztalható helyzethez.”

A vizsgálat többek között kitért arra is, hogy a változások gyakorisága miként alakul, télen a hőmérséklet éjszakánként milyen gyakran csökkent fagypont alá, nyáron pedig napközben hányszor emelkedett 28 fok fölé. Ezek a tanulmány szerint fontos küszöbértékek például a sípályák számára, de épülettervezési és termelési szempontból is.

„Az éghajlat alapvetően az időjárás eloszlása. Az eredményeink azt mutatják, hogy a nemzetközi cél, miszerint 2 fokra korlátoznák a globális átlaghőmérséklet növekedését, nem jelentene túl nagy változást néhány helyen, és bizonyos szempontból az éghajlatra nézve sem, ezáltal pedig az ottani közösségeknek és az iparnak sem" – mondta David Stainforth, a tanulmány vezető szerzője.

Szerinte a klíma helyi változásai kihívást jelentenek a döntéshozók és az egész társadalom számára, mert nem csak a jövő éghajlatáról van szó, hanem a jelen megtervezéséről is. "Az épületeket úgy kell megtervezni, hogy ne melegedhessenek túl, el kell dönteni, hogy melyik növény termesztése lenne a legideálisabb, illetve tervezni kell az ipari termelékenységet is. Ezekhez mind-mind hasznos, ha tudjuk, hogy az adott helyszíneken miként változott az éghajlat."

A Meteorológiai Világszervezet, és sok más nemzeti intézet, köztük a brit Met Office is jelentős hangsúlyt fektet a kormányok és a vállalkozások számára nyújtott tájékoztatásra. Céljuk, hogy segítsék őket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

A tanulmányból kiderül, hogy a még viszonylag kis területek között is jelentős különbségek lehetnek. Jó példa erre Anglia északkeleti része, ahol több mint 10 százalékkal csökkent a fagyos éjszakák száma. Az országban sehol máshol nem tapasztaltak ekkora változást.