A Hungerit Zrt. keresete szerint a bécsi székhelyű civil szervezet azzal, hogy a libatöméssel, a tolltépéssel kapcsolatban évek óta az állatvédelmi szabályok megsértésével, állatkínzással hozza összefüggésbe a nagy nyilvánosság előtt a céget, és bojkottot hirdetett ellene, óriási veszteségeket okozott a vállalatnak a nyugat-európai piacokon. A kereset jogcíme jó hírnév megsértése, és először mindösszesen 100 forintos követelés mellett közérdekű bírság kiszabását kérték a bíróságtól. A felperes jogi képviselője a keddi tárgyaláson emlékeztetett: miután a bíróság közölte, hogy szerinte komolytalan a "jelképes" kártérítési kereset, azt megváltoztatták, és kártérítési követelésük most már meghaladja a 400 millió forintot. 

Az ügyvéd a tárgyaláson többi között arról beszélt, hogy megítélésük szerint a Négy Mancs valójában nem állatvédő szervezet, üzleti érdekek is irányítják, és ennek megfelelően üzleti tevékenységet is végez. Ezt - mint mondta - a bíróságnak benyújtott megállapodások is bizonyítják. Közlése szerint az alperes pénzért árulja logóját olyan cégeknek, amelyek az alapítvány feketelistája alapján döntenek a forgalmazott termékekről. 

A felperesi képviselő szerint kizárt, hogy az alapítvány feketelistája esetében véleményről essen szó. Aki legális tevékenységről azt állítja, hogy illegális, az csúsztatva - a felperesre nézve hátrányosan - tényt állít - mondta az ügyvéd. 

A Négy Mancs jogi képviselője azt mondta, szerinte nem tiltott vagyoni eszközök gyűjtése az alapítványi cél megvalósítása érdekében. A logó pénzért árusítása védjegyhasználati megállapodást jelent - jegyezte meg. Az ügyvéd arról beszélt, ha nem az engedélyezett technológiai eljárás szerint folytatja az egyébként törvény szerint engedélyezett tevékenységét a felperes, akkor az illegálissá válik. A tavaly májusban kezdődött per 2014 februárjában folytatódik.