"Bevallom, álmodni szoktam velük" – hogyan hallgat ki gyerekeket egy nyomozási bíró?
Sajátos következménye lett a három gyerekük megkínzásával vádolt szigetszentmiklósi szülők büntetőügyének: a kicsik ezentúl egy gyerekszobának dizájnolt tárgyalóban tehetnek tanúvallomást. Felfogja egy gyerek, hogy a vallomása alapján valaki börtönbe kerülhet? Elsírja magát tanúskodás közben? Egyáltalán hogyan lehet bírni ezt a munkát? – az erre specializálódott nyomozási bírót kérdeztük, természetesen a gyerektárgyalóban.
„Olyan, mintha a gyerek a bíróság előtt tanúskodna, csak közben megkíméljük a procedúrától. Utána már nem kell megjelennie a tárgyaláson, csak felolvassa a vallomását a perbíró” – magyarázza Bóka Mária nyomozási bíró, miközben színes gyerekszékeken kucorgunk a vidám, kék tapétás, játékokkal telepakolt kis szobában. Mintha nem a Budapest Környéki Törvényszék még bíróságokhoz mérten is extra rideg, szocreál Thököly úti épületében lennénk – és pontosan ez a speciális szoba rendeltetése. Itt ugyanis gyerekek tesznek tanúvallomást, amelyre akár börtönbüntetéssel járó ítéleteket alapozhatnak.
Szexuális és testi erőszak, kiskorú veszélyeztetése, családon belül bántalmazások, visszaélések az iskolában – egy sor olyan büntetőügy van, ahol elkerülhetetlenné válhat egy gyerek kikérdezése. Az elkerülhetetlenség előfeltétel, a büntetőeljárási törvény ugyanis kimondja, hogy 14 éven aluli kiskorú csak akkor tanúskodhat, ha az általa ismert tényeket máshogy nem lehet bizonyítani. A sokszor komoly traumákat átélő gyerekeket viszont embertelen lenne a bíróság elé citálni, és a tanúk padjára állítani, ezért eddig is az ezzel megbízott, úgynevezett nyomozási bíró vette fel előzetesen a vallomásukat. Ezt a szükségszerű büntetőeljárási aktust próbálják megkönnyíteni azzal, hogy Pest megyében ezentúl nem egy üres, de ettől még nem sokkal barátságosabb bírósági tárgyalóteremben, hanem egy kvázi gyerekszobának berendezett helyiségben vallanak a kis tanúk.
A teljes megyét lefedő Budapest Környéki Törvényszéken egy ideje már törekedtek arra, hogy kevésbé zord feltételeket teremtsenek a gyerekek kihallgatásához, a végső lökést viszont az adta, mikor kiderült, hogy itt fognak vallomást tenni a szigetszentmiklósi testvérek. A vád szerint a 8, 9 és 13 éves gyerekeket szüleik kiskoruk óta szabályosan kínozták, nem kaptak rendes ételt és ruhát, illetve szexuálisan is bántalmazták őket. K. Rudolf és felesége ellen a múlt héten indult az elsőfokú eljárás, a bíró döntése alapján a tárgyalás „erkölcsi okból” a nyilvánosság teljes kizárásával folyik majd, hogy a gyerekek érdekében ne kerüljenek napvilágra a velük történt borzalmak részletei.
A három testvér tanúvallomását is Bóka Mária nyomozási bíró vette fel nemrég. „Soha nem hallottam még ilyeneket, pedig 25 éve vagyok a pályán. Nem véletlenül lett zárt a tárgyalás” – mindössze ennyit jegyzett meg a bíró, hiszen a most folyó eljárásról semmit nem árulhat el. A hvg.hu elsőként nézhetett körül a speciális kihallgatóban, de érthető okokból konkrét ügyekről nem tehettünk fel kérdéseket.
„Eleinte kicsit beszélgetek velük semleges dolgokról, iskolai történetekről, mert nagyon elfogódottak, már attól, hogy be kell tenniük a lábukat egy bíróságra. Oldani kell a feszültséget, és ezt ez a szoba nagyon megkönnyíti. Szabadon elkotorászhatnak, bármilyen játékot levehetnek a polcról” – mondta a nyomozási bíró, ráadásul így lefoglalják a tanúskodásra várakozó kicsiket. Az eljárási szabályok értelmében ugyanis kötelező egyesével kihallgatni a gyerekeket, így van, hogy a többi megidézett – testvérek vagy osztálytársak – a folyosón várakoznak. „Múlt héten 3 testvért kellett kihallgatnom, ilyenkor mindig hagyom, hogy maguk döntsék el a sorrendet. Ott az egyik kisfiú volt a legbátrabb, ő kezdte, majd kértem, hogy küldje be az egyik testvérét. Már vele beszélgettem, mikor egyszer csak kivágódott az ajtó, jött vissza az előző kisfiú, levette a polcról az egyik kártyát, és vitte ki magával” – mesélte Bóka Mária, aki ügyészből lett nyomozási bíró.
Mint megtudtuk, a gyerekek leginkább rajzolással oldódnak, de nagy sikere van a mesekönyveknek is, az óriási plüsselefántot pedig mindenki imádja. „Nyilván minél idősebbek, annál könnyebb a dolgom, viszont a tizenévesek néha kifejezetten azt mutatják, mintha félvállról vennék az egészet” – mondta a nyomozási bíró, akinek 10 éves praxisában 7 és fél éves volt a legfiatalabb tanú. Ennél kisebb gyerek nem is nagyon tanúskodhat, mert egy bírósági határozat értelmében csak „elvont fogalmakat” már értő, írni-olvasni tudó kiskorú vethető alá a vallomástételnek.
A vallomás azzal indul, hogy elmagyarázza a gyereknek, mi pontosan a bíró – a kisebbeknek „a bíró néni” – feladata, fontos, hogy megértse, segíteni akar nekik. „Elég gyakori” – válaszol tömören arra a kérdésre, szoktak-e sírni a kis tanúk. A gyerekek általában nem akarnak arról beszélni, ki és hogyan bántotta őket, ezért legnehezebb dolga a bántalmazásos és kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyekben van. Sokat segít, hogy a kihallgatáson a törvényes képviselő, így rendszerint valamelyik szülő jelen van, ha viszont érdekellentét van a szülők közt, vagy éppen ellenük folyik az eljárás, akkor őt a gyerek mellé kirendelt eseti gondnok helyettesíti. Rajta kívül csak az ügyben eljáró ügyész vesz részt a tanúkihallgatáson a vád képviselőjeként, viszont figyelnek arra, hogy a hatóság emberei is lehetőleg kevésbé formálisan – lehetőleg ne fekete talárban – ücsörögjenek a nagy gondossággal barátságossá tett környezetben.
Olyan is van, amikor a gyerekek azért borulnak ki, mert „megtörnek”. „Ennyi idő után az ember már érzi, ha a gyerek elferdít dolgokat, vagy az egészet csak kitalálta. Ez a testbeszédén is látszik, a földet nézi, sírva fakad, vagy teljesen megtagadja a választ. Volt egy 13 éves lány, aki egy erőszakos közösüléses ügyben teljesen ártatlan emberre vallott volna” – mondta. Márpedig legtöbbször olyan bűncselekményekről van szó, amelyek – akárcsak a szigetszentmiklósi esetben – a négy fal közt történnek, az áldozaton kívül nincs más tanú, így a gyerek vallomása perdöntő lehet.
Egyre több a gyerektanú
Bóka Mária nyomozási bíróként közel 500 ügyben dönt évente, ennek a tizedében érintett gyerek. Szerinte az elmúlt években érezhetően több lett a dolga, amit elsősorban annak tud be, hogy – bár továbbra is nagy a látencia a gyerekbántalmazásos ügyekben – többen fordulnak a hatóságokhoz. Mint mondta, utólag nehéz követnie, hogyan alakul a nála tanúskodó gyerekek ügye. „Általában az ügyész szokta elmesélni, mikor legközelebb együtt tárgyalunk, hogy ’Mari, emlékszel még arra a gyerekre...’" – mondta Bóka Mária, aki szerinte egészen másképpen megterhelő ez a munka, mint az ítélkező bíróké. „„Kell hozzá egy lelki alkat, mert nagyon leszívja az embert. Sokat segít, hogy átbeszéljük a kollégákkal, másképp megőrülnék. Bevallom, álmodni szoktam velük, egészen konkrét beszélgetések is előjönnek” – mondta. „Kutya, cica és a természetfotózás mint hobbi” – nála ez a kikapcsolódás receptje, de környezetének így sem szokta elmesélni, hogy gyerekek kihallgatásával foglalkozik.
„Családjogi ügyeket tárgyaltam, 2012 áprilisában lettem a Budakörnyéki Járásbíróság elnöke. Ekkor szembesültem vele, hogy Marika nyomozási bíróként mivel találkozik, és hogy tenni kellene valamit” – mondta Smid Erika, a Budakörnyéki Járásbíróság elnöke. A legnagyobb gondot ugyanis az jelentette, hogy a gyerekeket is a nagy, közös előtérből nyíló tárgyalótermekben hallgatták meg. „Ezen az emeleten mozog a teljes ügyfélforgalom, hozzák a megbilincselt vádlottakat vezetőszáron, mindenhol őrök – még felnőttnek is rémisztő lehet, hát még gyerekeknek. Ha már ide kell jönniük, legalább a tárgyi körülmények legyenek olyanok, hogy ne rontsanak tovább egy alapvetően nehéz helyzeten” – tette hozzá. A járásbíróság ráadásul közös épületen osztozik a teljes Pest megyében illetékes Budapest Környéki Törvényszékkel, így a büntetőügyek jelentős része itt zajlik.
Legalább ne a rabok közt
Első lépésként elérték, hogy a tanúskodó gyerekek a hozzátartozóikkal a tárgyalók előtere helyett az egyik közeli dolgozószobában várakozhassanak, ahová összeszedtek mindent, amit hirtelenjében találtak: szőnyeget, faliképet, sok virágot, színes ceruzákat. Utána pedig a törvényszék saját büdzséjéből nekilátott a profi gyerekkihallgató kialakításának, méghozzá a hatemeletes, roppant barátságtalan épület legelszeparáltabb zugában, amely addig az ügyészek várószobájaként funkcionált.
„Gyerekbarát szobák eddig is voltak több rendőrségen, de bíróságokon még mindig nem kötelező a kialakításuk. A miénk ráadásul az első, amit szakemberek bevonásával hoztunk létre: egy igazságügyi pszichológus adott tanácsot, milyen színek, formák kellenek, hogy legyen olyan bútor, ahol a gyerek összekucorodhat, de egy olyan sarok is legyen, ami nem a kényelemről szól, hogy jobban tudjon a vallomására koncentrálni” – mondta Smid Erika. Ezután még egy lakberendezőt is bevontak a kivitelezésbe, de a megvalósítás végül a bíróságon dolgozók közügye lett: a körbeküldött felhívásra ők dobták össze az itt található játékok legnagyobb részét. „Még korábban itt dolgozó bírónő is visszajött, hogy plüssjátékot hozzon, más pedig a kis törpikéket gyűjtötte, mert a pszichológus szerint az is fontos, hogy a gyerekek magukkal tudjanak vinni valami játékot, ha szeretnének” – magyarázta.
A gyerekekre szabott tárgyaló nagy siker lett, más bíróságok, sőt, még az Országos Bírósági Hivatal vezetője is eljött megnézni. „Az OBH elnöke ezt követően kiírt egy pályázatot, hogy minden törvényszéken legyenek ilyen szobák, így ehhez most már támogatást is lehet kapni” – mondta Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke. Szerinte az ügyszám nem indokolja, hogy minden egyes járásbíróságon legyen ilyen szoba, viszont a teljes megyéket lefedő törvényszékeken ez centralizáltan megoldható. „Még kifejezetten jó is, ha nem az adott kisvárosban történik a meghallgatás, ahol mondjuk összefuthatnak a szomszéddal a folyosón, hanem teljesen ismeretlen emberek végzik a kihallgatást” – jegyezte meg.
Így a Pest megyei rendőrfőkapitánnyal és a főügyésszel egyeztetve, saját hatáskörében elrendelte, hogy idén január 1-től minden Pest megyei ügyben a Budakörnyéki Járásbíróság legyen kijelölve a gyerekmeghallgatásokra, így biztosított, hogy minden gyerekkorú a megfelelően kialakított kihallgatószobába kerül. Mint mondta, mindez azonban nem csak a fizikai környezetről szól: a jövőben képezni is fogjuk azokat a nyomozási bírókat, akik a gyerekek meghallgatását végzik.
| Miben más a nyomozási bíró? |
| Nyomozási bírók a büntetőeljárási törvény 2003-as módosítása óta léteznek, a jogszabály pontosan felsorolja, hogy milyen ügyekben kell nekik eljárniuk. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ők hoznak döntést a személyi szabadságot korlátozó ügyészi indítványokról, így ők rendelik el az előzetes letartóztatást, a házi őrizetet vagy a lakhelyelhagyási tilalmat, illetve a gyanúsított elmeorvosi megfigyelését. A kényszerintézkedésekről ülésen, egyesbíróként határoznak. Az ítélkező bírókkal ellentétben ők nem mérlegelhetnek, nem értékelhetik az eléjük kerülő ügyekben a bizonyítékok súlyát. Az ügy ilyenkor még nyomozati szakban van, így a rendőrséggel, illetve az ügyészséggel kell együttműködniük, rendszerint sokkal rövidebb határidőkkel, mint egy hosszabb időn keresztül egy adott ügyet végigvivő ítélkező bíró. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
