szerző:
Gergely Zsófia

Senki nem tudja, mihez kezdjenek a sebtiben elfogadott törvénnyel, melynek értelmében már javában le kellene jelentenie a közös képviselőnek, laknak-e a házban olyanok, akik nem jogosultak a rezsicsökkentésre. A Németh Szilárd "rezsibiztos" által kezdeményezett törvénymódosítás gyakorlati megvalósulását a lehető legegyszerűbb módon teszteltük: Németh Szilárdné nevű közös képviselőként bemutatkozva végighívtuk a vízműveket és a szemétszállítókat. Olykor kölcsönösen meglepődtünk.

„A jogászaink megnézték a törvényt, és arra jutottak, hogy nem is kötelező. De ha mindenképpen akarja, e-mailben beküldheti” – közölte a telefonos ügyfélszolgálatokra jellemző, profin kidekázott udvariassággal a Fővárosi Vízművek munkatársa arra a kérdésre, milyen formában kell leadni azoknak a lakóknak a listáját, akik nem jogosultak az Orbán-kormány rezsicsökkentésére.

A tájékoztatáson meghökkenve értetlenkedtünk egy sort, mondván, hogy a már több mint egy hónapja hatályos 2014. évi XI. törvény értelmében a közös képviselőnek kötelező leadni a társasház rezsicsökkentésre nem jogosult lakók összesítését. De az ügyfélszolgálatos munkatárs kitartott a – nyilván gondosan szájba rágott – információ mellett, hogy a jogászok szerint nem muszáj beküldeni hozzájuk az adatokat. Persze készségesen biztosított arról is, hogy önszorgalomból a megadott e-mailre beküldhetjük, kiknek nem jár a kisebb vízszámla. Szívesen feldolgozzuk, de nincs „nyomás”, hogy kötelező lenne – magyarázták a vízművek vonalán, és még meg is nyugtattak, nem egyedül hezitálunk, „mások is érdekelődnek”.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem a hvg.hu újságírójaként, hanem egy érdeklődő közös képviselőként kerestünk meg több szolgáltatót is, mert azt szerettük volna kideríteni, hogyan működik a gyakorlatban a nagy felzúdulást kiváltó törvényi előírás. Az automata központon átvergődős telefonálgatást annyival azért feldobtuk, hogy Németh Szilárdné közös képviselőként mutatkoztunk be, ha már a rezsiharc vezénylésével megbízott fideszes Németh Szilárd – és Rogán Antal frakcióvezető – nevéhez fűződik jogszabály-módosítás. A salátatörvénybe bújtatott előírásról viszont korábbi cikkünk megjelenéséig valószínűleg a közös képviselők többsége sem tudott, várható volt, hogy az érintett szolgáltatóknál is vakarják a fejüket a már hatályos rezsiharc-előírás végrehajtása miatt.

Képünk illusztráció
©

Az új adatszolgáltatási kötelezettség két területet, a vízellátást, valamint a szemétdíjat érinti, hiszen ez az a két szolgáltatás, ahol a legtöbb esetben nem egyénileg a fogyasztó, hanem a társasház áll szerződéses kapcsolatban a szolgáltatóval. A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) egyértelműen azt állítja, a törvényt nem lehet máshogy értelmezni: a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, pontosabban a nevükben eljáró közös képviselőknek rendszeresen, elszámolási időszakonként le kell jelenteni, milyen arányban laknak a házban olyanok, akik jogosultak a víz-, illetve szemétdíj után járó rezsicsökkentésre, és hány lakásnál nem jár a kisebb számla. Ha nem így jár el, az egész társasház bűnhődik: ilyenkor a vízmű, illetve a kommunális szolgáltató az előírt két külön számla helyett csak egyet bocsát ki – ami nem tartalmazza a rezsidíj csökkentését, vagyis a megtakarítást kollektíve elbukják. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a díjcsökkentés elmaradásának „terhét” a közös képviselőnek kell viselnie.

Az országosan véletlenszerűen megkeresett víz- és hulladékgazdálkodási társaságok viszont – a Fővárosi Vízművek ügyfélszolgálatához hasonlóan – semmi biztosat nem tudtak mondani. A tájékoztatásokon leginkább az óvatosság érződött, és olykor az igyekezet, hogy a delphoi jóslásokat megszégyenítő megfogalmazásokkal az érdeklődést úgy szereljék le, hogy közben mégis mondanak valamit – ha már egy parlament által elfogadott törvényről van szó.

"Hívjon két hét múlva"

A Debrecenben és a környező régióban lakossági hulladékgyűjtést végző társaság például szintén „a jogászokra” hivatkozott, akik „még eldöntik”, pontosan mi is a teendője a közös képviselőknek a lakók rezsicsökkentés-alapú besorolásával. Az ügyfélszolgálatuk szerint ők is úgy értelmezték, hogy ez kötelező, méghozzá minden egyes elszámolási hónapban, viszont még nem tudták kitalálni, hogyan hajtsák végre a törvényt. Küldenek majd egy formanyomtatványt, amin különválogatható, ki a céges és nem céges lakó, de egyelőre nem tudnak ennek megfelelő számlát készíteni, tették hozzá. Van egy sor előírás az úgynevezett számlaképre nézve is, ezzel is összhangban kéne hozni az újabb rezsiharc-kötelezettséget, másképp azért büntetnek meg, magyarázkodtak.

Egy másik, alföldi szemétszállítást is bonyolító vállalatnál a többiekhez képest egészen képben voltak a friss jogszabállyal kapcsolatban, mint mondták, „ajtószám szerint” kérik a lakónévsort annak feltüntetésével, „ki lakossági és ki gazdasági” fogyasztó. Szerintük az lesz a megoldás, hogy utóbbiakat a lista alapján különveszik a számlázási rendszerben, és egyedileg szerződnek velük, de ehhez „idő kell”.

„Két hét múlva hívjon újra” – kérte az egyik regionális vízművek kérdésünkre közepesen zavarba jött munkatársa, bár elismerte „elvileg le kellene” adni a rezsicsökkentési adatokat. Azért lelkiismeretes képviselőként itt is akadékoskodtunk picit, hiszen a törvény már hetek óta hatályos, de a válasz az volt: „tudunk róla, de úgysem fogunk büntetni, hiszen miattunk van”. Az ok itt is egyszerűen az, hogy „még nincs beépítve a programba” a megkülönböztetés. Egy másik, dunántúli társaságnál viszont kifogtunk egy kezdő kollégát, aki minden egyes válasz előtt egyeztetett a felettesével. De még így is arra a jogszabálynak ellentmondó végeredményre jutottunk, hogy még a társasház az, akinek külön kérnie kell a külön-külön számlázást.

Az FKF-nek a fideszes indoklás kötelező

A legnagyobb meglepetést azonban a budapesti hulladékgazdálkodásért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) válasza okozta, melynek már hivatalos sajtómegkeresést küldünk. Szerintük ugyanis nem a jogszabályt, hanem a Németh Szilárd István és Rogán Antal által előterjesztett „részletes indoklást” kell nézni. A jogszabályokhoz fűzött indoklásnak ugyan valóban lehet szerepe a norma értelmezésénél, de kötelező hatálya egyértelműen csak a törvényszövegnek van. Az FKF szerint viszont a benyújtók indoklásából következik, hogy a szabályozás nem is érinti a társasházakat, hanem éppen hogy „kiterjeszteni a rezsitörvény hatályát, azért, hogy a rezsicsökkentés előnyét a bérlakásban élő családok is igénybe vehessék”.

Ahogy azt korábban is megírtunk, a törvénymódosítás valóban kiterjeszti a rezsicsökkentést egyes szociális intézményekre (például nyugdíjasotthonokra), valamint a bérlakást üzemeltető szervezettel kapcsolatban álló háztartásokra, és ez az indoklásban is szerepel. De ha az FKF-hez hasonlóan ezt kötelezőnek vesszük, akkor nehéz követendő magatartást levezetni az indoklás olyan egyéb részeivel, mint: „A brüsszeli bürokraták és a magyar baloldal képviselői, akik a multinacionális vállalatok foglyai és érdekérvényesítői, bármire képesek lennének annak érdekében, hogy meggátolják és teljesen eltöröljék a rezsicsökkentéseket”.

A törvény alkalmazásának bizonytalanságáról, illetve az értelmezési ellentmondásokról szerettük volna megkérdezni Németh Szilárdot is, de más elfoglaltságai miatt nem tudott válaszolni.

Kiakadt közös képviselők, aggódó nénik

Teljes a káosz, és még arról is megy a huzavona, hogy egyáltalán van-e a közös képviselőknek ilyen adatszolgáltatási kötelezettsége – erősítette meg az álneves tesztelés során szerzett benyomásainkat Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. „Senki nem tud biztosat. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) még a múlt héten sem tudta megmondani, hogy vonatkozik-e ránk a szabály, most jogászok segítségével próbáljuk ezt letisztázni” – mondta az elnök. A rezsicsökkentésben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium viszont továbbra sem egyeztet az ország legnagyobb lakásszövetkezeti és társasházi érdek-képviseleti szervezetével a törvény végrehajtása során felmerülő kérdésekről.

A sok nyitott kérdés miatt a közös képviselőket, házkezelő cégeket tömörítő szervezet országosan tájékoztatókat tart, mert szerintük a közös képviselők jelentős részének fogalma sincs, hogy mi is a dolguk. Közben viszont várnak, hátha valaki véglegesen értelmezi számukra a törvényt, aminek elvileg már meg kellene felelniük. Addig is tagjaiknak és a hozzájuk fordulóknak azt ajánlják, „próbáljanak jogkövető magatartást tanúsítani”, és a biztonság kedvéért adják le a lakók rezsijogosultságát a víz- és hulladékgazdálkodási szolgáltatók felé, hiszen ha most még nem is büntetnek érte, „utólag számon kérhetik”.

Közös rezsicsökkentés nem jár mindenkinek
©

„Jelentkezett egy idős néni, hogy a külföldön élő lányának a cége hozzá van bejelentve, akkor ő most mit csináljon. Próbálunk válaszolni, nála legalább egyértelmű, hogy ha a lakásban nem folyik üzleti tevékenység, hanem ott egy rezsicsökkentésre jogosult természetes személy él, akkor nem kell lejelenteni” – magyarázta Farkas Tamás, aki szerint pont ez az egyik gond a közös képviselőkre testált adatszolgáltatással. „Mi nem akarjuk nyomozni, nem akarunk azzal foglalkozni, hogy ki lakik ott, ki a fogyasztó” – jegyezte meg.

„Változatlanul azt mondjuk, hogy legalább a választások után muszáj lenne módosítani a törvényen. Megértjük, hogy a rezsicsökkentés végrehajtása érdekében szükség van szabályokra, de a jelenlegi formájában nincs eléggé végiggondolva, ráadásul adatvédelmi szempontból is aggályos” – mondta a LOSZ elnöke.

Kivárásra játszanak?

„A közös képviselők szentségelnek, de egyelőre a többség inkább nem is foglalkozik a kérdéssel. Most van a beszámoló közgyűléses időszak május végéig, plusz a rengeteg napi ügy, mondjuk úgy, hogy jelenleg még felkészülünk” – mondta némileg cinikusan egy fővárosi társasházkezelő cég nevének elhallgatását kérő munkatársa. Szerinte még azt sem tudják, milyen formában kéne összesíteni  – a törvény megfogalmazása szerint – „rezsicsökkentésre jogosult” lakókat, illetve a „más felhasználókat”. „Elküldjük majd minden hónapban postán a lakók jelenléti ívét, aztán szedjék ki belőle, ami érdekli őket” – tette hozzá.

A kérdés politikai vonatkozásai miatt szintén név nélkül nyilatkozott egy másik, vidéki társasházkezelő is, aki azt állította, „nem hivatalosan” a helyi víz- és szemétszállítási cégektől kifejezetten úgy értesült, hogy a társaságok is kivárnak, nem fognak sietni a fideszes törvény gyakorlatba való átültetésével. „Nem tudnak mit kezdeni az egésszel, nagyon sok pénzbe és munkába kerülne teljesen átállítani a rendszereiket, hogy fel tudják dolgozni a közös képviselők által küldözgetett lakólistákat” – mondta. Szerinte „mindenki tudja, hogy politikai felhajtásról van szó, és várják, hogy legyünk túl április 6-án, és meglátjuk. Hátha egyszerűen elfelejtődik az egész, vagy csendben visszavonják.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pont a kínai kormány mondja, hogy igazságtalan, ha a Facebook blokkolja a fiókjait

Pont a kínai kormány mondja, hogy igazságtalan, ha a Facebook blokkolja a fiókjait

Videón mutatja meg a BMW a 600 kilométeres hatótávú új villanyautóját

Videón mutatja meg a BMW a 600 kilométeres hatótávú új villanyautóját

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt

Elkószált egy királypiton a Rómain

Elkószált egy királypiton a Rómain

Előkerült egy szerelmes country-dal a Motörhead-frontemberétől

Előkerült egy szerelmes country-dal a Motörhead-frontemberétől

TASZ: A kormány megveszi a nyugdíjasokat

TASZ: A kormány megveszi a nyugdíjasokat