A vasárnapi zárva tartás miatti NVI-s kopaszbotrány kellős közepén, február 24-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón, hogy a kötelező betelepítési kvóta ellen népszavazást kezdeményez a kormány.

A kérdés:

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A miniszterelnök és a kormánytagok azzal érvelnek, a kérdésről „a magyar embereknek kell dönteni, Brüsszel, nem mondhatja ezt meg”.

Apróbb, de gyorsan kiküszöbölt malőr – vagy lehet, hogy szándékos taktikázás – volt, hogy a témát blokkolta egy magánszemély a hasonló kérdésével, akit Rogán Antal miniszter kért meg arra, hogy vonja vissza a Nemzeti Választási Irodának beadott kérdést.

Kicsit nagyobb malőr volt, hogy a kvótanépszavazás bejelentése előtt magyarázkodásra kényszerült a kormány, hogy pontosan mit is fogadott el a februári uniós csúcson menekültügyben. Az Index cikke szerint ugyanis a miniszterelnök aláírta azt a zárónyilatkozatot, amely kimondja, „teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot”. Az ellenzék hazugsággal vádolta Orbánt, a kormányszóvivő viszont azt magyarázta, ez nem a kormány által elutasított, 120 ezer menedékkérő szétosztására vonatkozik, csak a korábbi 40 ezerre. A cikk szerint viszont ezt semmi nem támasztja alá.

Szakértők szerint rossz a kérdés

Lattmann Tamás nemzetközi jogász korábban a hvg.hu-nak azt mondta, miután a népszavazás nem vonatkozhat nemzetközi szerződésben foglaltakra, ezért nem is lehetne a kérdést hitelesíteni.

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető is ezzel érvelt a Jobbik népszavazási ötletével kapcsolatban. A kvótareferendum bejelentése után viszont ugyanő már arról beszélt,

a menekültekről nem lehetne népszavazást tartani, mert nemzetközi jogszabályok vonatkoznak rájuk, a kötelező betelepítési kvóta azonban nem róluk, hanem egy eljárásról szól.

Kósa Lajos értékelése szerint az unió jogalkotó szervei „olyan jogkörben hoznak döntést, amit senki nem adott át nekik”.

Túry Gergely

Lattmann Tamás arról is beszélt, hogy a népszavazási kérdés nem felel meg a törvénybe által elvárt egyértelműségi szabálynak, nem egyértelmű ugyanis, hogy a 2015 szeptemberi belügyminiszterek tanácsában hozott áttelepítési jogszabályra vonatkozik-e (amelyre Magyarország nemmel szavazott, de ettől még hatályos), vagy arra, hogy a kormányt egy esetleges sikeres népszavazás arra kényszerítené, hogy a jövőben az ilyen tárgyú tanácsi döntésekre kötelezően nemmel szavazzon. És ha nemmel is szavaz, ám az Európai Tanács elfogad egy ilyen szándékú döntést, az Magyarországra nézvést is kötelező érvényű lenne – csak akkor nem, ha kilépünk az Unióból, amely ellen most a kormány tagjai amúgy is nehezen tudnak érvelni saját bevallásuk szerint, sőt Lázár János ki is lépne.

A TASZ is hasonló aggályokat fogalmazott meg a kérdés jogszerűségét illetően. A kormányközeli Alapjogokért Központ szerint viszont semmi jogi probléma nincs a kormány kérdéseivel.

Az Alkotmánybíróság tett pontot a vita végére

Miután a kormány kezdeményezte a népszavazást, aláírásgyűjtéssel nem kellett bajlódnia, de a népszavazási kérdést megtámadó bírósági döntéseket itt is ki kellett várni. A Nemzeti Választási Bizottság márciusban hitelesítette hosszas vita után a kormány népszavazási kérdését – az MSZP és az LMP által delegált tagok azzal érveltek, a kérdést nem lehet hitelesíteni, hiszen a kérdésről nem lehet népszavazást tartani. A többség viszont nem így látta.

Az NVB határozatát törvényszerűen megtámadták a bíróságon, a Kúria azonban hitelesítette a kérdést. Vizsgálta, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e, illetve hogy egyértelmű-e a kérdés, de egyiknél sem jutott olyan válaszra, ami gátat szabna a népszavazásnak. Részletesen ebben a cikkünkben írtunk erről. Az ellenzék az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria döntését, azonban június 21-én az is zöld utat adott a kezdeményezésnek.

Áder János köztársasági elnök pedig meglépte az utolsó szükséges lépést: október 2-ára kiírta a kvótanépszavazást, így addig döröghet a kormány kommunikációs nehézfegyvere, hogy  "Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!" A kampányban Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, az MSZP pedig már korábban közölte, az otthonmaradásra buzdít, hogy "maradjunk Európában".

A plakátkampánnyal egyidejűleg beindult a mémgyár és a vicceskedés, hogy mit is üzenjünk Brüsszelnek.

Magas labda volt az "Üzenjünk Brüsszelnek" a mémgyárosoknak - ömlenek a népi variációk

Ismét sötétkéklenek a kormány kampányplakátjai a magyar utcákon. A menekültkvótás népszavazást beharangozó Üzenjünk Brüsszelnek felütés szinte provokálja, hogy a népművészek akcióba lendüljenek. Köztéren és számítógépen is készültek továbbgondolt változatok.

Más fronton is küzd

A magyar parlament még 2015 novemberében az Európai Unió bíróságán támadta meg az EU kötelező kvótáról szóló határozatát, amely a Belügyminiszterek Tanácsában született meg. Ennek értelmében Magyarországnak 2300 menekültet kellene befogadnia. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a határozat sérti a magyar szuverenitást. Lattmann Tamás nemzetközi jogász úgy látta, megítélés kérdése, hogy ez így van, vagy az Unió csak kiterjeszti az 1997-es Amszterdami szerződésben foglaltaknak megfelelően uniós jogkörbe utalt bevándorlás- és menekültügyet.

A kormány a perben, amely elhúzódhat, egy egyértelmű érvet sem tud a saját igaza mellett felhozni. Ezért is nyúlhatott a kvótanépszavazás fegyveréhez, amely kommunikációsan is hatékony, és az EU felé is felmutatható – ha sikeres lesz, oda lehet dörgölni Brüsszel orra alá, hogy íme, az emberek is elutasítják a kötelező kvótákat. De ha nem lesz sikeres, Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök szerint nem a részvétel a fontos, hanem hogy a magyar emberek hogyan döntenek, márpedig Magyarországon annyira erős az uniós kvótajavaslat elutasítottsága, hogy tavaly év végén már csak a teljes népesség 29 százaléka tartotta elfogadhatónak. A kormány célja tehát az, hogy ezeket a tuti biztos szavazatokat bemutathassák. Ilyenformán nem is fontos számukra az eredményességhez szükséges 50 százalék fölötti legyen a részvétel, sokkal inkább az igenek elsöprő győzelme.

Az MSZP mindenesetre azt üzenné a választóknak, hogy ne menjenek el a népszavazásra, maradjanak otthon, mert ezzel az Európai Unióban maradunk. Más kérdés, hogy az otthonmaradás esetén hiába lehet érvénytelen a szavazás, a kormánynak kedves igenek is elsöprő többségbe kerülnek vele.

Nálunk már most szavazhat

Népszavazzon most! Ön hogyan voksol október 2-án?