szerző:
Tetszett a cikk?

Jönnek az újfajta turisztikai vagyonkezelő cégek, amelyeket a kormány mindennel kistafíroz: kapnak ingatlanokat, gyorsított határidőket és más kedvezményeket. A hvg.hu által megkérdezett szakértők már most azt találgatják, kire vagy mire gyártották a törvényt. A kormányzati csúcsszerv majd akkor válaszol kérdéseinkre, ha a parlament már rábólintott a jogszabályra.

Minden eddiginél többet, 21 milliárd forintot fordít a kormány a turizmusra jövőre. A forrásokból a szálláshelyek fejlesztésétől a marketingen át a rendezvényekig jut majd mindenre, így az egész szakma egyet léphet előre – vizionálta az ágazat felvirágoztatását vasárnap Kövér László Lentiben. A turistacsalogatás know-how-ja kissé furcsán hangzott a házelnök szájából, de ha már egyszer ő volt a több mint 3 milliárdból felhúzott helyi szálloda- és gyógyfürdő-avatás díszvendége, beleadott apait-anyait: csak úgy záporoztak az ígéretes adatok vendégéjszakák számáról és GDP-növelésről.

A Thermal Hotel Balance átadásán Lentiben 2016. november 20-án.
©

Talán nem passzolt volna az ünnepélyes esemény hangulatához, az Országgyűlés elnöke mindenesetre nem említette a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvénytervezetet, amely éppen most van a parlament előtt. Pedig a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott, a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló tervezetben több érdekes pontot is találhatunk, ezek közül a legnagyobb újítás, hogy

újfajta állami részvénytársaságokat hívnának életre.

Ezek a 100 százalékig állami tulajdonban lévő zrt.-k feladata lesz, hogy menedzseljék a „kiemelt turisztikai beruházásokat”, amihez bőséges stafírungot is kapnak a kormánytól.

30 évre, ingyen kapják az ingatlanokat

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások eddig is voltak, most ezek mintájára, illetve az ezeknek megfelelő kivételes bánásmódot tükrözve a kormány meghatározná a leginkább fejleszteni kívánt turisztikai térségeket, illetve a konkrét, kiemelt beruházásokat. És nemcsak a kedvelt turistacélpontok lehetnek ilyenek, hanem gyakorlatilag bármi, ami szerintük „fejlesztéssel azzá tehető” – a lényeg, hogy a felfuttatása „országos érdek” legyen.

A tervezet szerint miután a kormány rábök ezekre a kiemelten fontos részekre (a szakzsargonban: desztinációkra), illetve projektekre, az újonnan létrehozandó állami turizmus zrt.-knek a feladata lesz a komplett megvalósítás. Ehhez mindent megkapnak, így a legértékesebb inputként ingatlanvagyont: a kormány rendeletben sorolja fel – helyrajziszám-pontossággal – azokat az állami tulajdonú ingatlanokat, amelyeket teljesen ingyen az állami turisztikai cégeknek a vagyonkezelésébe ad. Méghozzá 30 évre, kivéve, ha más időtartam „észszerű”, mert akkor annyi időre lesznek a közvagyon kezelői.

Maguk a fejlesztések az átadott ingatlanokon „az állam nevében és javára” történnek majd, minden, ami itt és így épül, az ugyancsak állami tulajdon lesz, szintén az állami részvénytársaság kezelésében. A törvényjavaslat szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló személyeket az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter fogja rendeletben kijelölni.

Könnyített-gyorsított elbánás

A kiemelt fejlesztések szakmai irányítását a tavasszal felállított Magyar Turisztikai Ügynökség látja el, az állami részvénytársaságok pedig gyakorlatilag mindent maguk intézhetnek majd. Építtetőként dönthetnek arról, kiket, milyen cégeket vonnak be közreműködőként, az előkészítéstől a teljes megvalósításig szabad kezet kapnak. És zöld utat: mivel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatot látnak el, a bürokráciában extra gyorsnak számító 15 napos határidővel kell pörögnie az ügyeiknek a hatósági eljárásoktól kezdve a közművekkel kapcsolatos tervek elbírálásáig.

De egy sor más szempontból is kivételezett helyzetbe hozzák a turizmus zrt.-ket: a kiemelt beruházásnak minősülő terveik megvalósításába adott település önkormányzatának, illetve építési osztályának erősen megkurtított beleszólása lesz. Például ha egy kaszinókomplexum építéséről kimondják, hogy „országos érdeket” szolgáló fejlesztés, az építkezéshez nem kellene helyi tervtanácsi véleményt kérni, de a településkép szempontjából fontos véleményezési eljárást is megúsznák.

Mi kerül a kiemeltek listájára?

Az izgalmas rész persze még csak ezután jön: a jogszabály felhatalmazza a kormányt, hogy nevezze el és sorolja típusokba a turisztikai desztinációkat. Ezek közül pedig rá fognak bökni azokra, amelyek kiemelt fejlesztésnek számítanak, és elkészül a lista, pontosan milyen ingatlanvagyont fognak betolni ezekbe az össznemzetileg fontos beruházásokba.

A törvénytervezet indoklása szerint minderre szükség van a „magas színvonalú és költséghatékony” turizmusfejlesztéshez, mert így lehetne gyorsabban és egységesebben lebonyolítani az EU-s és állami pénzből gründolt, nagyszabású projekteket.

A turizmus különböző területein dolgozó, hvg.hu által megkérdezett szakembereket azonban több szempontból is meglepte a törvényjavaslat. Egyrészt, mert szerintük eredetileg arról volt szó, hogy először egy átfogó turizmusfejlesztési stratégia készül el, másrészt szerintük több nagy szakmai szervezet még csak nem is hallott a nemzeti turizmusfejlesztési törvényről, nemhogy bevonták volna annak kidolgozásába. A téma politikai szálai miatt valamennyien háttérben mondták el véleményüket, hangsúlyozva, hogy egyelőre legfeljebb találgatni tudnak, mit akar ezzel a jogszabálytervvel a kormány.

Az átfogó turizmustörvényt várták

„Gyenge próbálkozás, olyan, mintha egy turizmustankönyv-szintű evidenciákat keverték volna egy ingatlanfejlesztési rendelettel. Semmi új nincs abban, hogy a turizmusban térségben vagy régióban kell gondolkodni, ezt mindenki tudja. Folyamatosan azt halljuk, hogy többet szánnak az ágazatra, és hogy év végéig meglesz a stratégia.

Egy részletes, utolsó pontig kidolgozott turizmustörvényt vártunk, ami meghatározza az ágazatirányítást, szervezeteket és hozzá rendelt erőforrásokat. Ez nem az”

– mondta egyikük.

©

A jogszabály értelmezésére kért, idegenforgalom területén dolgozó forrásaink közül senki nem tudott arról, hogy lett volna szakmai konzultáció erről a tervezetről. Úgy tudjuk, hogy az életre hívott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) számára a legjelentősebb szakmai szervezetek még nyáron leadták javaslataikat, csakhogy ezek az ágazat átfogó újraszabályozására vonatkoztak.

„Megköszönték, de azóta nem történt semmi. Aztán most jött ez”

– jegyezte meg az egyik szervezet munkatársa.

Valami "már a csőben van"?

Többen is arra a véleményre jutottak, hogy a parlament előtt lévő tervezet olyan, mintha a háttérben már eldöntött elképzelésekhez gyártottak volna le egy jogszabályt. „Talán már ott is van valami a csőben, csak még nem tudni, mi lesz az. De az biztos, hogy gyorsítanának, mert ha ezt átnyomják, már 2017-ben elindulhatnának ezek a kiemelt beruházássá minősített gigaprojektek. Annyira pontatlan a megfogalmazás, hogy

ez gyakorlatilag bármi lehet, az is, hogy mondjuk egy létező hotel szomszédságában fognak állami pénzből fejleszteni, hogy jól menjen az a hotel”

– magyarázta egyikük.

Egy másik, fővárosi turizmusban jártas forrásunk árnyaltabban fogalmazott, szerinte

jó és rossz is kisülhet a könnyítő szabályokból, ezért mindenképpen átláthatóvá kell tenni az állami zrt.-k működését.

Egy állami beruházások előkészítésében jártas szakember szerint viszont egyáltalán nem ördögtől való, hogy az új kormánybiztos csapata cégalapításokban látja a megoldást. „Régóta küzdenek, de a turizmusban érdemi áttörést nem sikerült elérni, talán ez az új forma hatékonyabb lesz. Bár szerintem az is belejátszik, hogy a nem túl fényes GDP-adatok miatt az ilyen beruházásokkal rapid gazdaságélénkítést lehet elérni” – tette hozzá.

A megkérdezett szakemberek egymástól függetlenül azt vetették fel, hogy „az elmúlt évek tapasztalatai alapján” aggályos lehet állami cégek alá szervezni nagy volumenű fejlesztéseket, mert „mutyigyanúsak”. Egyikük pedig a kormányzat részéről szintén többször tapasztalt kiszámíthatatlanságot is felhozta ellenérvként.

„Vajon nem azért akarnak részvénytársaságokba szervezni, illetve kiszervezni jelentős beruházásokat, mert ezek forgalomképesek? Mi a garancia arra, hogy ezeket később nem fogják privatizálni?”

– tette fel a kérdést.

Válaszolnak, majd

Az ilyen helyzetek elleni garanciákról, illetve a háttérben esetleg már ott lebegő konkrét elképzelésekről megkérdeztük a javaslatot benyújtó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. Azt is kértük, sorolják fel azokat a szakmai szervezeteket, amelyeket bevontak a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló tervezet előkészítésébe. A tárca helyett az alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség válaszolt. Már amennyire válasznak tekinthető, hogy türelmet kér, mert tervei szerint csak "a törvényjavaslat elfogadása után tájékoztatja a részletekről a sajtó képviselőit".

.

Totális központosítást tervez a turizmusban az Orbán-kormány

Nemzeti rendezvényszervező, nemzeti kongresszusszervező, sportrendezvény divízió - hamarosan a teljes turizmust maga alá gyűrő új szervezet jöhet létre, ha megvalósul a hvg.hu birtokába került titkos kormányelőterjesztés. Állami hivatal fog világbajnokságot szervezni? Tényleg jönnek az állami városnéző buszok? De mit szól ehhez a piac?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Díjat kaptak az SZFE hallgatói a kiállásukért

Díjat kaptak az SZFE hallgatói a kiállásukért

Hálapénz nélkül, legálisan választana orvost? Ezt most épp nem tudja megtenni

Hálapénz nélkül, legálisan választana orvost? Ezt most épp nem tudja megtenni

Év végén nőttek a beruházások a gazdaságban – a kormány megtolta a versenysportot is

Év végén nőttek a beruházások a gazdaságban – a kormány megtolta a versenysportot is