Joó Hajnalka
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Azt hittük, egyszerű a kérdésünk: hányan haltak meg kihűlésben a 2016–17-es télen az ország határain belül. Ha az elérhető adatsorokon nézzük az elmúlt éveket, az egyik listát akár biztatónak is nevezhetnénk, a másik viszont lesújtó. Csakhogy egyik sincsen köszönőviszonyban sem a valósággal. A kormány a számítások bizonytalanságára hivatkozva foggal-körömmel titkolja az adatokat.

Kemény fába vágja a fejszéjét az ember ma Magyarországon, ha szeretné megtudni, hányan haltak meg a télen kihűlés miatt. A kihívás nehézségeit már az MSZP-s Korózs Lajos év eleji írásbeli kérdésére adott kormányzati reakció is előrevetítette. A képviselő Balog Zoltán miniszterhez címzett, viszonylag egyszerű, „Eddig mennyien haltak meg kihűlés miatt a télen?” című kérdésre két héttel később terjengős, ám épp a lényeget elhallgató választ kapott a tárca parlamenti államtitkárától.

Rétvári Bence három hosszú oldalon sorolta benne a hajléktalanellátásra kiírt pályázatok, a hajléktalanszállás-férőhelyek, az utcán élőknek szóló lakhatási program és a szociálisan rászorulók tüzelőtámogatásának számait, csak épp a kihűlés miatt meghalt emberek számáról nem ejtett egy szót sem. Így arról sem, amire a képviselő pedig szintén kíváncsi volt, hogy az összes elhunytból hány embert ért az utcán, és hányat fedett helyen, a saját lakásában a halál.

Bejártuk az utat: BM, ORFK, OMSZ, Emmi...

A leghidegebb napokban a krízisközpont önkéntesei járták végig a budapesti hajléktalanokat
©

Az MSZP-s politikus kudarca után újságíróként próbáltunk utánajárni a dolognak, először a Belügyminisztériumnál kopogtunk, kormányzati forrásaink ugyanis azt súgták, hogy az Emmi is a BM-től kapja az adatokat. A BM egy napon belül továbbpasszolta a kérdést az ORFK-nak, ám az országos rendőr-főkapitányságtól négy hét alatt sem sikerült kicsikarni az adatokat. Sem írásos, sem telefonos érdeklődéseinket nem méltatták semmilyen válaszra.

Pedig értesüléseink szerint a rendőröknek nem lenne olyan bonyolult válaszolniuk: egy másik szocialista képviselő hasonló, tavalyi érdeklődésére Rétvári államtitkár a megyei kapitányságok Netzsaru rendszerbe feltöltött adataira hivatkozva válaszolt, amiket forrásaink szerint az ORFK-nál a mai napig is hetente összesítenek.

A hiábavaló próbálkozások után az Országos Mentőszolgálathoz fordultunk, Győrfi Pál szóvivő azonban rövid úton hárított, mondván a mentők csak halálmegállapítást végeznek, és mivel az okok feltárása nem az ő feladatuk, nincsenek is erre vonatkozó adataik.

Ki állapítja meg a halál okát? Ha a mentők a beteget átadták a kórháznak, a kihűléses diagnózis rendre elveszik
©

A lerázós magyarázatnak ellentmond, hogy az ORFK nyilvántartása információink szerint részben kifejezetten az OMSZ adataira támaszkodik.

A folyosókon elhangzó szám: 70

A számokat – ahogy előre sejthető volt – természetesen az Emmitől sem kaptuk meg. Igaz, könnyebben megúsztuk, mint Korózs Lajos: a tárca válaszában három oldal helyett csak három bekezdésben taglalta, hogy a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer az extrém hideg ellenére is kiállta a próbát, és hogy a fedél nélküliek mellett a kormány az egyedül élőket, időseket sem hagyta magára.

Hajléktalanok kihűléses halála, október-március időszakra vonatkozóan (Forrás: ORFK)

Túlságosan nagy hideg hatásai miatt elhunytak, haláleset/év (forrás: KSH)
2010–11: 12 2010: 332

2011–12: 46

2011: 230
2012–13: 24 2012: 225
2013–14: 17 2013: 210
2014–15: 32 2014: 142

2015–16: 30

2015: 168

A minisztérium válaszában azzal mentegetőzött, hogy „jelenleg nincsenek hitelesnek tekinthető adatok arról, hányan halnak meg kihűlés miatt egy-egy télen”, és még csak most dolgoznak egy, az esetek meghatározását segítő protokollon. Az Emmiben információink szerint ennek ellenére kering egy 70 körüli szám, amit azonban a módszertani anomáliák miatt nem hoznak nyilvánosságra.

Nehéz beazonosítani, sokan otthonukban hűlnek ki

Sokan saját otthonukban hűlnek ki
©

A módszertani dilemmák létezését belső, minisztériumi forrásaink és a hajléktalanellátásban dolgozó szervezetek is megerősítették. Az utcán elhunytaknál sokszor nem egyértelmű ugyanis, hogy valóban kihűlés okozta-e a halált, vagy más betegség, egészségi probléma állt-e a háttérben. Van, hogy egy kihűlésként regisztrált esetről a boncolás után kiderül, hogy nem is a hideg volt a halálok, vagy fordítva: egy szívrohamosként lekönyvelt holttestről derül ki utólag, hogy mégis a hipotermia okozta a halált.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kihűlés miatt elhunytak egy része nem is az utcán, hanem saját, fűtetlen otthonában hal meg. Sőt, a Habitat for Humanity tanulmánya szerint az utóbbi években egyértelműen ők vannak többen: a 2011-es halálesetek majdnem 60 százaléka például otthon, a fűtetlen vagy rosszul fűtött lakásokban történt, és csak a 18 százalékuk utcán vagy közterületen.

Az Eurostat akkori felmérése szerint a teljes magyar lakosság 11,7 százaléka – több mint egymillió ember – nem engedhette meg magának, hogy otthonát megfelelően fűtse, a szegény (mediánjövedelem 60%-a alatti jövedelemmel rendelkező) háztartások közül pedig minden harmadiknak nem volt erre elegendő pénze.

Akit kórházban hiába próbálnak megmenteni, nem kerül a statisztikába

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani munkatársa szerint a helyzet 2011 óta feltehetően semmit nem javult, sőt a normatív lakásfenntartási támogatás megszűnése vagy díjhátralék-kezelés hiánya miatt inkább tovább romolhatott az elmúlt években.

Leletfelvétel a Menedéknél
©

Az ilyen esetek legtöbbje nagy valószínűséggel nem kerül be a statisztikákba, mert a halál elsődleges okaként a kihűlést nem ismeri fel a halottvizsgálatot végző (sok esetben csak a halál beállta után napokkal érkező) orvos, ő ugyanis elsősorban az idegenkezűséget vizsgálja, és az iratokból, leletekből megállapítható kórelőzmények alapján dönt. Ha pedig az idegenkezűségre nincs gyanú, nincsen boncolás sem, így legtöbbször krónikus betegség vagy szívinfarktus kerül a jegyzőkönyvekbe.

A kihűlésesek nagyobb részét – Gurály Zoltán szerint akár kétharmadát – adják emellett azok az esetek, amikor egy erősen lehűlt hajléktalant vagy akár fűtetlen otthonából kimentett embert kórházba visznek. Az ő kezelésük, felmelegítésük sok esetben sikertelen, a haláluk viszont már „sima” kórházi statisztikai adat lesz, ami az ORFK vagy az Emmi nyilvántartásai helyett legfeljebb a KSH következő évi kimutatásában jelenik meg. Az otthon elhunytakhoz hasonlóan ráadásul az ő állapotukat, illetve halálukat is gyakran diagnosztizálják félre, a körülmények ismeretének a hiánya miatt sokszor nem is lehet elkülöníteni, hogy a haláleset szociális vagy egyéb okból következett-e be.

Zavar a számokban

Az utcán kihűltek számában a Menhely Alapítvány munkatársa szerint nagy valószínűséggel nem okozott nagyságrendi változást a tavaly december után januárban és februárban is visszatérő extrém hideg, szerencsére. Bár a pontos adatokat a szervezet sem ismeri, a nagyságrendi változásokat az utcai szolgálatok szerinte érzékelték volna. Arra viszont egyáltalán nem látnak rá, hogy a lakáson belüli kihűlések száma hogyan alakult.

©

A rendszerben lévő bizonytalanságok ellenére látszik, hogy míg az Emmi államtitkárának a fent említett, rendőrségtől származó és csak a hajléktalanokról szóló összegzése szerint évente húszan-harmincan haltak meg az utcán kihűlés miatt, addig a KSH háziorvosi és kórházi jegyzőkönyveket is figyelembe vevő adatbázisában évente is két-háromszázas a nagyságrend. A Rétvári-féle összegzés 2010 és 2016 között összesen százhatvanegy utcai kihűlést rögzített, a statisztikai hivatal viszont egy évvel rövidebb időszakban (2015-ösek a legfrissebb adatok) ezerháromszáznál is többet.

Nehéz mit kezdeni ezek mellett a Magyar Szociális Fórum (MSZF) évről évre figyelemfelkeltésként közétett számaival: a szervezet legutóbbi, február közepi közleménye szerint az idei télen 171-en szenvedtek fagyhalált, négyötödük saját otthonában. A szervezetet vezető Simó Endre a hvg.hu-nak ugyanakkor többszöri kérdésre sem akarta elárulni, hogy milyen forrásból vették az adatokat. Állami forrásból – mondja sejtelmesen.

Arról egyébként, hogy az Emmi szakmai munkacsoportot hozott létre a fagyhalálos esetek pontosabb felderítésére, a hvg.hu által megkérdezett hajléktalanszervezetek vezetői nem vagy csak hallomásból tudtak, az egyeztetésbe egyiküket sem vonták be.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A felvonóról kiabáltak le a síelőnek, hogy üldözi egy medve

A felvonóról kiabáltak le a síelőnek, hogy üldözi egy medve

Súlyos buszbaleset történt Brazíliában, 21-en meghaltak

Súlyos buszbaleset történt Brazíliában, 21-en meghaltak

Negyedével nőtt itthon a használt autók átlagára

Negyedével nőtt itthon a használt autók átlagára