Szalai Anna
Szalai Anna
Tetszett a cikk?

Dobra veri a Centrál Színházat a fővárosi önkormányzat. A három évvel ezelőtt felvázolt modell szerint ezt más játszóhelyek kiárusítása követheti. A Radnóti Színház lehet a következő, amelyet privatizálnának.

Májusban dönt a fővárosi önkormányzat a Centrál Színház privatizációjáról. Az idén februárban meghirdetett nyílt értékesítési és bérbeadási pályázatra egyetlen ajánlat érkezett, amelyet érvényesnek nyilvánítottak. A HVG információi szerint ezt Puskás Tamás, a színház igazgatója adta be.

A tulajdonos fővárosi önkormányzat 2014 júniusában döntött a játszóhely működtetésének magánkézbe adásáról. A Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében még abban az évben kiírták a pályázatot. A színház értékét a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. – 42 százalékos diszkontálás után – 192 millió forintban állapította meg. A Magyar Narancsnak nyilatkozó színházi szakemberek nem sokallották az árat. Puskás Tamás azonban igen, márpedig akkor is ő volt az egyetlen pályázó. Holott a szerződéskötéskor vételárnak kevesebb mint harmadát kellett volna kifizetnie, a többit öt év alatt részletekben is törleszthette volna.

Puskás Tamás
MTI - Honéczy Barnabás

Az üzlet végül nem ezen, hanem azon siklott ki, hogy az önkormányzat által az ingatlanhasználatért kért havi nettó 6,7 millió forintos bérleti díjat már nem tudta volna kifizetni. A főváros ugyanis csak a Centrál Színházat működtető nonprofit társaság 100 százalékos üzletrészét kínálta eladásra, a játszóhely által használt ingatlanokat viszont megtartotta volna magának. (Ez nem változott az idei kiírásban sem.) A főváros végül eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.

Szépen felújították, ám ettől csak olcsóbb lett

A színház jogelődjét egyébként egyszer már privatizálták. A közhasznú társaság felét Bodrogi Gyula akkori igazgató vette meg 1999-ben, de a nézőszámra, színvonalra és gazdasági mutatókra tett ígéreteit nem tudta megtartani, így a főváros 2002-ben visszavásárolta a színházat. Puskást ezt követően válságkezelőként nevezték ki, és az új igazgató hozta, amit vártak tőle. Regnálása óta csökkenő támogatás mellett csaknem megduplázta a közönséget és megtriplázta a bevételt. Puskás kezdettől fogva ambicionálta a magánszínházzá válást, hogy így nagyobb szabadságot szerezzen.

Nyílt nap a Radnóti Színházban
MTI - Kallos Bea

Tavaly nyáron tehát ismét nekifutottak az ügynek, de akkor sem jutottak egyezségre. Ám ez nem jelentette azt, hogy a felek lemondtak volna az üzletről. Idén februárban új értékesítési pályázatot írt ki a BFVK. Az üzletrész minimális árát ezúttal 50 millió forintban állapították meg. A kikiáltási árat annak ellenére csökkentették a negyedére, hogy az elmúlt tíz évben kicsit több mint 200 millió forintot költöttek a homlokzat, a fűtési, szellőztetési rendszer, a nagyszínpad nézőterének felújítására. Tavaly pedig további nettó 121 millió forintért megszépült a színház bejárata és előcsarnoka. S ezzel csaknem kiürült a cég kasszája.

Puskás Tamás szerint az első tenderen a mérlegben látható jelentős maradvány miatt értékelték olyan sokra a céget. A trükk bevált. Ráadásul a felújított ingatlan bérleti díját a piaci gyakorlattal ellentétben nem emelték, hanem csökkentették. Méghozzá csaknem a negyedére: a korábbi 6,7 millióról 1,7 millióra szállították le. Az így beszedett éves díj alig valamivel haladja meg a büféből származó nyereség összegét – mutat rá Szaniszló Sándor, szocialista fővárosi képviselő, aki szerint az is kérdéses, hogy a tízéves bérleti szerződés lejárta után milyen állapotban kapják vissza az ingatlanokat és mennyit kell majd rájuk költeni.

Lesz ebből valódi kiárusítási hullám?

Az önkormányzat ugyanis vállalja, hogy 10 évig bérbe adja az 1883 óta színházként használt épületet az üzletrész új tulajdonosának, és közhasznúsági szerződést is köt vele. A színház így továbbra is jogosult lesz normatív állami támogatásra. A főváros évi 5 millió forint támogatást ígért, bár fenntartotta a jogot ennek későbbi újratárgyalására. A felhívásra egyetlen ajánlat érkezett: Puskás Tamásé. Ez senkit nem lepett meg, hiszen a feltételeknek jobbára csak ő felelhetett meg. Ha a tulajdonosi, gazdasági bizottság áldását adja az üzletre, akkor a szerződést májusban aláírhatják. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása nem szükséges hozzá.

Az Operett már állami feladat
MTI / Kovács Tamás

Az igazgató ennek ellenére óvatosan fogalmaz: a folyamatot bármikor leállíthatja a főváros, ez a kiírásban is szerepel. S már négy éve húzódik az ügy. Puskás Tamás a HVG kérdésére válaszolva közölte: a fővárosi színházak remek és védendő rendszerben működnek, amelynek fenntartása valamennyi politikai oldalnak közös érdeke, így nem fél attól, hogy a Centrál magánosítása egyfajta kiárusítási hullám kezdetét jelentené.

Bizakodásában nem osztozik a tucatnyi fővárosi színház valamennyi vezetője. Nem ok nélkül aggódnak. Tarlós István főpolgármester még 2014-ben kijelentette, hogy Budapestnek kicsit sok a jelenlegi 12 színház, Bécs önkormányzata is csak kettőt tart el, ráadásul azok nyereségesek, a fővárosiakat meg évről évre ki kell stafírozni. Csomós Miklós, akkori kulturális helyettese annak idején azt mondta: egy modellkísérletet részeként kínálták eladásra a Centrált. Ha ez bejön, sorra kerül a többi is. Akkor nem nevezték meg a magánosítás következő jelöltjét. A városházán most keringő hírek szerint a Radnóti Színházzal folytatják.

Eladják, mielőtt az állam elveszi tőlük

Az egyik lehetséges magyarázat szerint a főváros tulajdonképpen az állami átvételt szeretné megelőzni a privatizációval. Mint emlékezhetünk a kormány 2013-ban döntött arról, hogy átveszi a Budapesti Operettszínházat a fővárosi önkormányzattól, és fenntartását az Emberi Erőforrások Minisztériumára bízza. A színházhoz tartozó ingatlanok – köztük az akkori becslés szerint 7,7 milliárd forintot érő Nagymező utcai épület – a főváros tulajdonában maradhattak. Ezek használatáért ugyan jelentős bérleti díjat fizet a tárca, de az intézményi feladatok ellátásához szükséges ingóságok és jogok, amelyekért most 50 milliót kérnek a Centrál vevőjétől – ingyenesen kerültek az állam tulajdonába.

Szaniszló Sándor mindezek ellenére rossz útnak tartja a kultúra kiárusítását, amely ráadásul vagyonvesztéssel is jár. Éppen ezért bízik abban, hogy a Centrált nem követi másik játszóhely.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!