Ugyan az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium közös állásfoglalása szerint csak azoknak a szervezeteknek kell külföldi finanszírozásúként a bíróságon regisztráltatni és billoggal megjelöltetni magukat, amelyek a törvény hatályba lépése, vagyis június 27-e után kaptak 7,2 millió forintnál többet külföldi forrásból, kiderült, a törvény azokra is vonatkozik, akiknek a Google biztosított AdWords hirdetési lehetőséget.

A havi 10 ezer dollárnyi ingyen hirdetési lehetőség a minisztériumok szerint ugyanis ez „egyéb vagyoni jellegű juttatásnak minősül”, ami szintén benne van a törvényben – hívja fel a figyelmet Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Ez alapján úgy tűnik, a Microsoft szoftvertámogatását, vagy akár egy telekommunikációs cég alapítványának támogatását igénybe vevő szervezetek is beleesnek majd a körbe. „Ez jóval több szervezet, mint amiről eddig szó volt, sokan nem számítottak rá, hogy bekerülnek a körbe” – mondja Pardavi.

Azzal a minisztériumi jogértelmezéssel a Helsinki Bizottság vezetője egyetért, hogy a június 27-e után beérkezett pénzeket kell alapul venni a bejelentési kötelezettségnél, kérdés azonban, hogy az ügyészség ugyanezt hogyan értelmezi, nem várja-e el, hogy az adott évben kapott támogatások alapján rakjanak ki billogot magukra a szervezetek. Hiszen az Emmi és az IM is megjegyzi, hogy

ez csak egy állásfoglalás, a végső szó a bíróságoké.

A társelnök nem tartja kizártnak, hogy egyes, kiemelten emlegetett szervezeteket megkeres majd az ügyészség. Ha már most jelentkeznek egy szervezetnél, azok még érvelhetnek azzal, hogy a törvény hatályba lépése óta még nem kaptak 7,2 milliót külföldről (persze csak ha valóban így van), tehát idő előtti a megkeresés, de a bíróságon kérhetik annak tisztázását is, mi számít külföldi pénznek.

A különböző szervezetek eltérő módon reagáltak a civileket megbélyegző törvényre: többen – köztük a Helsinki Bizottság elvi alapon nem hajlandó regisztrálni magát a bíróságon akkor sem, ha az év második felében beérkezik 7,2 millió forintnyi külföldi támogatás, mások regisztrálnak, de Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak a nem regisztrálókkal együtt, a harmadik csoport pedig regisztrál, és csöndben van. 

Az Európai Bizottság a kiszivárgott hírek szerint csütörtökön indít kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény miatt.