Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Csírájában elhalt, biztosan nem lesz semmi Orbán business schooljából

Angol nyelvű üzleti képzéseket kínáló "business schoolt" álmodott öt évvel ezelőtt Orbán Viktor Magyarországra. Bár a kormányt akkor még nem fűtötte a mai Soros-gyűlölet, az új intézmény nemcsak a nyugati üzleti iskolák, de a CEU versenytársa is lehetett volna. Csakhogy létre sem jött, sőt már nem is fog, pedig még egy nagy értékű ingatlannal is megdobta a kormány két éve.

  • Joó Hajnalka Joó Hajnalka
  • +${remainingCount} szerző
Csírájában elhalt, biztosan nem lesz semmi Orbán business schooljából

„Nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű üzleti fölsőoktatási intézményünk – tehát egy angol nyelvű business schoolunk – ami az itt dolgozó külföldiek gyermekeinek versenyképes ajánlat lenne az amerikai vagy nyugat-európai egyetemekkel szemben” – konstatálta Orbán Viktor a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár vezetőjének panasza nyomán 2012 novemberében.

Mivel a képzések hiánya aggályai szerint az ország tőkevonzó képességén is sokat ront, a miniszterelnök a kormányzati intézkedések felgyorsítását ígérte az áhított intézmény létrehozásához.

Hogy mi lett volna, ha nincs a gyorsítás, azt nem tudni, mindesetre az ígéret után majdnem három évet kellett várni, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben egy, az iskolalapításra még mindig csak távolról utaló kormányhatározat, amely elrendelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közigazgatási karának Ménesi úti komplexumát bocsássák az állami és magántőkéből létrehozandó business school rendelkezésére.

Regionális nagyhatalom – erről álmodtak

A 2015. júniusi határozat megjelenése után üzleti és felsőoktatási körökben meg is indult a találgatás, hogy mely nagy cég szállhat be az alapításba. A Mol főszerepe biztosnak tűnt, a cég School for Executive Education and Development (SEED) néven már 2014 nyarán létrehozta saját üzleti iskoláját és az intézményt működtető nonprofit zrt.-t, amely az OTP és néhány más bank, illetve távközlési cég támogatásával 2014 szeptemberében el is indította első felsővezetői tréningjeit. (A mozaikszóként kiadott "seed" angolul magot, csírát jelent.)

A társaság akkori tervei szerint a (magán)egyetemi rendszerű képzés 2015 szeptemberében kezdődött volna. A cél pedig nemcsak az volt, hogy a hazai és közép-kelet európai vállalatok következő vezetőgenerációját az újonnan létrehozandó iskola nevelje ki – a nyugat-európai képzéseknél nagyságrendekkel olcsóbban –, de a Mol hvg.hu birtokába került 2014-es projekt-összefoglalója öt-tíz éven belül egyenesen a kontinens 30 legjobb üzleti iskolája közé álmodta az iskolát.

Túry Gergely

Mindennek lassan három éve, és bár a felsőoktatási törvény tavaszi, a CEU-t ellehetetleníteni látszó módosításakor benne volt a pakliban, hogy a kormány az általa támogatott hazai magánegyetemnek akar Soros Györgyé helyett piacot csinálni – a CEU 2002 óta tart Magyarországon gazdasági és üzleti képzéseket is – a gyanú nem igazolódott be.

Bár a SEED honlapjának nevében (www.seed-uni.com) továbbra is benne van az egyetemre való utalás, az intézmény a mai napig is induláskori formájában, „sima” felnőttképző intézményként – saját meghatározása szerint regionális vezetői iskolaként – működik az Andrássy úton bérelt konferenciatermeiben. Az intézményt alapító-igazgatóként az az Anthony Radev (a Mol igazgatósági tagja) vezeti, akit a leendő magánegyetem rektoraként emlegettek anno, a működési forma felfejlesztéséről információink szerint pedig már letettek a tulajdonosok.

Csak a pénzt nem akarták beletenni

Az okokról csak találgatni lehet, a vezetőképző alapításában a Mol mellett társalapító-támogatóként részt vevő OTP vezére, Csányi Sándor többször egyértelművé tette, hogy az egyetem alapításába nem akar beszállni, ahogy nem akart például a Richter Gedeon Zrt. sem, amelynek részvételét pedig a 2015-ös kormányhatározat után sokan szintén biztosra vették.

Az egyetemalapításhoz kellő 20 millió eurót így feltehetően nem akarta egyedül állni a Mol – még úgy sem, hogy már 2014-es projekt-összefoglalójában is tényként számolt a Ménesi úti ingatlankomplexummal, pedig azt hivatalosan csak egy évvel később ruházta rá az említettkormányhatározat. 

Börcsök Zsófia

A SEED jelentkezési statisztikáiból időközben pedig alighanem az is kiderült, hogy a régió multicégei mégsem tolongnak olyan mértékben a képzéseiért, hogy az – főként a kitűzött, versenytársakénál alacsonyabb tandíjjal – egy egész egyetemet is eltartana, a régión kívülről pedig végképp nem jönnek ezért Magyarországra. Erre utal egyébként a SEED menedzsmentjének a hvg.hu megkeresésére küldött válasza is, amelyben kérdéseinket kikerülve azt nem írták le ugyan, milyen okok akadályozták eredeti tervek megvalósítását, de azt elárulták, hogy a 2014-es indulás óta nagyjából 200 regionális felső vezető vett részt a képzéseiken. Ez három évre lebontva nem valami sok: az első egyetemi évre szóló üzleti tervben csak a kitűzött, kétféle MBA-képzésre 400 hallgatóval számoltak, a felsővezetői tréningeket nem is számítva.

Az lett volna a gond, ha át kell adni az épületet

„A SEED célkitűzése továbbra is a full-time MBA-program elindítása” – írta jövőbeli terveiről az üzleti iskola (2017 februárjában még csak levelező MBA-képzést indítottak, 30 résztvevővel), egyetemi távlatok említése nélkül, de továbbra ambiciózus célként határozva meg, hogy tíz év múlva Európa 30 legjobb üzleti iskolája között tartsák számon az intézményt.

A legvalószínűbb forgatókönyv információink szerint, hogy a SEED önállóság helyett valamely külföldi egyetem képzését és papírjait fogja kínálni, vagy meglévő hazai egyetemen gazdasági karával (Corvinus, ELTE) köt megállapodást.

A létre nem jött business schoolnak felkínált Ménesi úti komplexum információink szerint pedig egyelőre marad az államnál – ezt pillanatnyilag nem is bánja senki, tekintve, hogy az NKE eddig ott működő közigazgatási kara a Ludovika épület elhúzódó felújítása miatt még csak most tudta megkezdeni az átköltözést az új kampuszába.