"Ősszel egy ilyen rendszert elindítani merénylet" – ilyen belülről az új egészségügyi rendszer
Nagyon sok zökkenővel indult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, vagyis az az elektronikus egészségügyi rendszer, ami jelentős változásokat hoz majd a betegek kezelésében. A rendszer sok helyen lefagyott, és egészen triviális hibák is akadályozták a működését. Orvosok és patikusok mondták el véleményüket az első éles nap után.
„Milyen az új rendszer?
Nem tudom, hétfő óta nincs internet, és csak jövő hétfőre tudnak küldeni szerelőt. Semmit nem tudtam csinálni. Most épp egy másik szolgáltatótól veszek netet. A rendelés alatt megírtam 200 receptet, azt majd szegény patikusok vihetik föl a rendszerbe.”
A Komáromi Zoltán 12. kerületi háziorvossal folytatott beszélgetésünk jól mutatja a novembertől bevezetett e-egészségügyi rendszer számtalan buktatóját. Ahhoz ugyanis internet kell – ami vagy működik, vagy nem, vagy elég gyors, vagy nem –, a beteg adatait, receptjeit, beutalóit, leleteit egy úgynevezett zárt felhőbe kell felvinni, így tud hozzáférni – alapesetben – minden orvos, akinek a kezeléséhez szüksége van rá. Egy Csongrád megyei háziorvos lapunknak azon aggódott, múlt hónapban fél napokra elment az áram, hogy tudja majd így használni a programot.
„Mit mondok a betegemnek, ha nincs net vagy áram, menjen a szolgáltatóhoz reklamálni?!”
Ahol viszont az internet miatt akár működhetett volna az új, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (eeszt), ott sem ment minden zökkenőmentesen. Az eltérést indokolhatja, hogy az orvosok és patikusok különböző programokat használnak. Az egységesítés helyett inkább minden programot továbbfejlesztettek, hogy alkalmas legyen a rendszerre.
Nem mindenkinek sikerült: Póta György gyermekorvos azt mondta, az ő rendelőjükben olyan szoftver van, amely még nem tudott csatlakozni a rendszerhez, csak hétfőn fog. De hangsúlyozta, ez nem az eeszt hibája.
Huszár András VIII. kerületi gyerekorvos a rendelés után azt mondta,
„nálunk abszolút nem működik a rendszer.”
A rendelőből ő ugyan tudott regisztrálni és csatlakozni a rendszerhez, orvostársa viszont nem. Nem tudja, hogy ennek mi lehet az oka. Azt viszont egyáltalán nem tudja, az asszisztense hogyan tud részt venni a munkában úgy, hogy korlátozott hozzáférése van a rendszerhez.
„Az eeszt heteken keresztül nem küldte vissza a szükséges kódot, ennek következtében ki is csúsztunk az időből. Nem a mi hibánk volt.”
A programhoz sem kaptak egészen máig kielégítő tájékoztatást. Ők ugyanis helyettesítési problémák miatt nem tudtak elmenni a szervezett képzésre, használható útmutatást pedig nem kaptak a rendszerhez, így nem is tudták, hogyan kéne használni azt, és bár hívtak informatikust, de ő sem tudta megoldani a problémát.
„Orvos vagyok, nem informatikus, hogy működtessek egy programot a leírása nélkül?”
– háborodott fel Huszár András. A program működtetéséről ma kaptak egy közleményt, azt a rendelés után tudta letölteni.
„Benne van, milyen táblázatban milyen nevet kell kicserélni ahhoz, hogy működjön az eeszt. Talán így tudjuk használni.”
Ma még a régi módszerrel dolgoztak, a recepteket is nyomtatták.
„Nem tudtunk felkapaszkodni az új rendszerrel, és nem is tudom, mikor fogunk tudni. Ősszel, mikor mennek fel a betegszámok, gyermekpraxisnál egy ilyen új rendszert elindítani merénylet. Nem is tudom, hogy a rendszer elindítója végiggondolta-e, mit csinál.”
Egy Pest megyei háziorvos csak annyit volt hajlandó mondani, a rendszer működött, nem volt semmi gond, egy Csongrád megyei orvosnál viszont csak a kártyaleolvasót sikerült beüzemelni, a rendszer még nem megy.
„Próbáltuk az informatikussal beüzemelni, de nem ment. Egy nagy katyvasz az egész. Amíg lehet, papíron írom meg a receptet. Biztos jó lesz a rendszer, egyszer majd.”
A mai rendelés előtt még nem volt biztos, hogy az egyik budai háziorvosi rendelőben mindkét számítógéppel tudnak-e csatlakozni az új rendszerhez. Korábban ugyanis Pászthory Erzsébet háziorvos a saját gépén nem tudott felcsatlakozni az e-személyijével az e-térre. Erről telefonon értesítette a szolgáltatót, amely egy verziófrissítéssel megoldotta a problémát, így a rendszer működik.
Az asszisztense viszont nem fér hozzá részletes betegadatokhoz, a betegek keresésén kívül mást nem tud csinálni.
„Nem tudom, mit fog ebben a rendszerben az asszisztensem csinálni, vagy a másik szobában dolgozó rezidens.”
Miután az asszisztens a betegből nem lát semmit, receptet vagy beutalót sem tud előkészíteni, mindenképp szükség van az orvos jelenlétére – vagy legalábbis e-személyijére.
A receptek nyomtatása sokkal tovább tart, eddig tudtak sorozatban nyomtatni akár húszat is, most minden egyes receptnél ki kell várni, hogy felérjen az adat a felhőbe, csak utána lehet nyomtatni a következőt. Egyelőre azt sem tudni, hogy a kórházak, szakrendelők hogyan fogják felvinni az információkat a rendszerbe.
Pászthory Erszébet azt mondja, nagy szükség van egy egységes informatikai rendszerre az egészségügyben, örült, mikor hallott a lehetőségről, azonban az indulás előtt nagyon sok gyakorlati probléma merült fel, ami még az informatikusoknak is problémát okozott.
Az orvos és asszisztense az elmúlt egy hónapban több képzésen is részt vett, hogy indulásra megfelelően tudja használni a programot. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont által szervezett képzés ingyen volt, elmentek a programot szolgáltató cég félnapos tanfolyamára is, ami viszont már az asszisztensnőnek és neki 22 ezer forintba került. Kaptak segédanyagokat, ennek ellenére úgy érzi, az orvosok magukra voltak hagyva, a felcsatlakozást mindenki úgy oldotta meg, ahogy tudta.
Ő informatikus segítségét kérte az e-személyi olvasó telepítésére – újabb 10 ezer forintért –, ez egy órát vett igénybe.
„Lehet, hogy én is meg tudtam volna csinálni, de nem akartam ezzel tölteni az időmet.”
Ha a programot biztosító cég segítségét kéri, azért félóránként fizethetett volna 9 ezret.
Az Állami Egészségügyi Ellátóközponttal is kapcsolatban álltak, akik készségesen segítettek, de nehezen lehetett elérni őket.
„Múlt héten, mikor felcsatlakoztunk a rendszerre, még tudtam velük beszélni, de 30-án, mikor a működését szerettem volna beállítani, egyszerűen elérhetetlenek voltak.”
A telefonszolgálat nem bírta a terhelést. A beüzemelés nem ment egyszerűen: sikerült csatlakoztatnia az egyik számítógépet az e-térhez, de belépni már nem tudott: azt a hibaüzenetet kapta, hogy az e-tér nem működik. A programot biztosító céget sikerült elérni, akik telefonon elmagyarázták, hogyan lehet létrehozni azt a parancsikont az asztalon, amely segítségével majd működik a rendszer.
„Erről a leírásokban egy szó sem volt.”
Pedig eddig 15-20 órát töltött a rendszer megismerésével, elolvasott minden tájékoztatót. Mindenki arra hivatkozott, adatvédelmi okokból ennyire bonyolult a rendszer, de elmondása szerint az orvosok nem értik, miért úgy kellett levezényelni az átállást az országos alapellátásban, hogy nem volt egy központilag megoldott felcsatlakozás.
„Úgy kellett volna megcsinálni, hogy ne nekünk kelljen kiizzadni mindent, ez így nem volt jó.”
Az új program továbbra sem teljes, például bizonyos gyógyszerekre vonatkozó adatokért át kell lépni egy másik adatbázisba. A program nem oldja meg azt a régi, idegesítő problémát sem, hogy a beutalónál nem hívja be automatikusan a kórházhoz vagy szakrendelőhöz tartozó 9 jegyű azonosító kódot. Így marad a böngészés és keresgélés, hosszú percekig, holott arra lenne szükség, hogy a fejlesztések következtében csökkenjen az adminisztrációra fordított idő, és több maradjon a betegekre.
Hibaüzenet hibaüzenet hátán
Nagyon sok patikában is gond volt: többen jelezték, nagyon lassú a rendszer, percenként egy vényt tud feldolgozni. Több helyen a gyógyszer kiadásának végén kaptak hibaüzenetet. Volt, ahol be sem tudtak lépni, vagy menet közben lefagyott a rendszer. Az egyik patikában például csak néhány receptet tudtak kiadni, utána lehalt az egész.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azt mondja, pró és kontra is hallott mindent, volt, ahol működött a rendszer, máshol viszont föl sem tudtak kapcsolódni a gyógyszertárak. Becslései szerint a 3 ezerből a rendszergazdák nagyjából 500 patikában nem üzemelték még be a rendszert. Azt mondja, első nap sokkal több receptet töltöttek fel az e-térbe, mint amire számított, de szerinte nem ez volt a lassúság oka, hanem az, hogy a finomhangolást nem csinálta meg rendesen az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal az adott informatikai rendszer gazdája.
„Ha volt is túlterhelés a rendszerben, a patikáknál akkor sem szabadott volna ennek megjelennie. Ez volt a tanulófázis, a kollégáknak azt javaslom, ha nem működik az új rendszer, a régivel adják ki a gyógyszereket, hogy a betegellátás zökkenőmentes legyen.”
Volt csütörtökön az ÁEEK-nél egyeztetés délután, ahol azt kérték, hogy legkésőbb a jogszabályban rögzített átmeneti időszak végéig, december 15-ig oldják meg a csatlakozási és felkapcsolódási problémákat, hogy a gyógyszertárak törvényesen tudjanak működni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mindenesetre úgy érzékelte, jelentősebb fennakadás nélkül elindult az elektronikus egészségügy rendszere.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Jövő nyártól kellemetlen kérdéseket tehet fel a háziorvos
Jövő nyártól a háziorvosoknak minden betegről ki kell állítania az elektronikus törzskartont, amely a betegségeken, rokonok betegségén kívül számos egyéb, szociológiai jellegű adatot is tartalmazna.
A szexuális szokásokra is rákérdezhet a háziorvos
Egy háziorvos elmondja, miért jó ez.
Új világ jön a háziorvosnál, de mostantól a piszkos kis titkok is kiderülnek majd
Nem váltotta ki a gyógyszert? Kiváltotta, de még kérne? Ellógta a vérvételt? Innentől kezdve nagyon gyorsan lebukik a háziorvosa előtt. Cserébe nem kell leletekkel rohangálnia, és a recept elhagyása sem okoz túl nagy gondot. Indul az új rendszer az egészségügyben, megnéztük, ki mire számíthat. A rajt milyensége kérdéses.
