Az eddig szubkulturális szinten létező e-sportot mostanáig elkerülte a széles nyilvánosság érdeklődése, és sportklubok is a legritkább esetben hoztak létre e-szakosztályt. De egy egyesület nagyon ki akart lépni a nemzetközi színtérre magyar gamerekkel, mire megérkezett egy szekérderék állami pénz. A cél az lehet, hogy e-sport-nagyhatalom legyen Magyarország.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent a hír:
a magyarországi elektronikus sport sportágként történő elismerése, illetve az e-sport-világ támogatása, továbbá a visegrádi együttműködés elmélyítése érdekében a kormány egyetért a visegrádi négyek országai közötti e-sport bajnokság és konferencia megrendezésével.
A feladat irányítója a kabinet részéről a Deutsch Tamás vezette Digitális Jólét Program (DJP), amely felveszi a kapcsolatot az idén bejegyzett Egymillióan a magyar e-sportért Egyesülettel. Az Orbán Viktor szignózta kormányhatározat pénteken mindössze 1,9 millió forintot szánt erre a feladatra, de szombaton gyorsan jött a helyesbítés, 1,9 milliárd állami pénz van erre. 1,9 milliárd pedig annyi, hogy abból kijön egy fél Pancho Aréna Felcsúton.
(A mostani támogatás előzménye a Digitális Jólét Program 2.0 lehet, a kormány szerint a cél „az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúra-fejlesztések, a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása”, ráadásul a DJP 2.0-nak van Digitális Sport Stratégia című fejezete is.)
Az e-sport nem először került szóba a közéletben, 2017 májusában a jobbikos Farkas Gergely arról beszélt a parlamentben, hogy szeretné, ha az e-sportról többet beszélnének. „Nem a hagyományos sportok kárára, hanem azok mellett kell figyelmet szentelni az e-sportra” – mondta, majd hozzátette, az e-sportra úgy kell tekinteni, mint a sakkra vagy a technikai sportokra.
Azon túl, hogy viszonylag könnyű lenne egyetlen kézlegyintéssel elintézni az e-sportot, hogy az nem más, mint leülni a számítógép elé és játszani, ennél sokkal többről van szó. Az e-sportolók legjobbjai ma már professzionális szinten űzik ezt, ugyanúgy edzenek, mint mondjuk a teniszezők vagy a Forma–1 pilótái (hogy ne a focit hozzuk példának), egyre többen már meg is élnek ebből, szigorú szabály- és keretrendszer mellett rendezik versenyeiket és tízezrek szurkolnak a helyszínen, milliók pedig a képernyők előtt. A 2013-as League of Legends (a LoL az egyik legnépszerűbb e-sport a világon) világbajnokság döntőjét 32 millió néző látta a Twitch nevű streamoldalon, a League of Legends-szel pedig naponta 27 millióan játszanak világszerte. Hogy mennyire sport már az e-sport, jól mutatja, hogy itt is jelen van a csalás, a dopping és a bunda.
Egy magyar LoL-csapat, a Team Horizon Reapers bemutatkozása:
De miről van szó egészen pontosan?
Egy 2017-es felmérés szerint a magyar e-sportolók túlnyomó többsége a Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) nevű játékot nyüstöli, a második legnépszerűbb a League of Legends, aztán a Hearthstone. Kiderült, hogy a megkérdezettek 16 százaléka játszik versenyszerűen, és további 28 százalék jelezte, hogy tervez versenyezni a jövőben. Ma Magyarországon körülbelül 150-200-an vannak, akik pénzt keresnek az e-sporttal, de ez a szám évről évre nő, a League of Legendsben van hivatalos nemzeti bajnokság is, a Magyar Elit Bajnokság, a CS:GO idei világbajnokságán pedig egy magyar gamer is részt vett. A professzionális videojáték elsősorban a fiatalokat köti le: ötből négyen 25 év alattiak, az e-sportolók harmada pedig 18 év alatti. Hétköznap átlagosan 3, hétvégén 5 órát játszanak az e-sport játékosai.
A videójáték-szubkultúra tehát már nem is annyira szubkultúra Magyarországon, mint például a punkok voltak a késő Kádár-korban, olyannyira nem, hogy mielőtt az állam megpróbált volna ide is beosonni, a Debreceni Egyetemen már döntöttek arról, hogy e-sport-kurzust indítanak. Az informatikai kar akkreditált kurzusa a tervek szerint négy fázisból áll majd: játék, szervezés, elemzés és fejlesztés. A tananyag fókuszában az induláskor a League of Legends, a Clash of Clans, a Starcraft, a CS:GO, a DOTA 2, valamint a 0 A.D. nevű játékok lesznek. A Debreceni Egyetem Atlétikai Clubnak, a DEAC-nak pedig e-sport-szakosztálya is van.
A világbajnokságon is bemutatkozott magyar CS-játékos, Deadfox legjobb pillanatai:
Deutsch Tamás amellett, hogy a Digitális Jólét Program vezetője, az MTK elnöke is, a fővárosi klub idén szeptemberben jelentette be, hogy e-sport-szakosztályt indít, célja az, hogy „helyet, teret, megfelelő körülményeket biztosítson azoknak a fiataloknak, akik ebben az új sportágban kimagasló tehetségek”. Az ismert focis játék, a FIFA versenyzőiből állítottak össze csapatot. (Korábban Diósgyőrben is indított e-sport-szakosztályt, több klub pedig tervezi ezt.) Egy későbbi interjúban Deutsch azt mondta, nem osztja azt a megközelítést, hogy az e-sportot és a hagyományos sportokat egymás riválisának kéne tekinteni. Az Esport1-nek adott akkori interjúban a miniszterelnöki biztos a többi között arról beszélt, hogy e-sporttal nagyjából 250 ezer ember foglalkozik ma itthon, indokolt, hogy a közélet is foglalkozzon velük, majd kijelenti, hogy – összhangban a később a Magyar Közlönyben megfogalmazott célkitűzéssel – az e-sport sporttevékenység:
Szerintem félreértés, hogy vannak a különböző sporttevékenységet folytatók, a sportolók, és vannak a nem sportolók, és a nem sportolók köréből kerülnek ki az e-sport tevékenységet folytatók.
Mit jelent a kétmilliárd forintos támogatás egy konferenciára és egy V4-es versenyre?
A gamer.hu szerint ebből a pénzből „nagyon sok mindenre futja! Egyszerre több versenyszámra, nemzetközi szinten is vonzó díjazásra és világsztárok meghívására! Valamint olyan látványvilágra, amely tényleg felteszi Magyarországot az e-sport nagytérképére!” Egy ismert magyar LoL-játékos, aki nem szeretett volna névvel nyilatkozni, „amíg meg nem szárad a tinta a kormánnyal kötött e-sportos szerződésen”, azt mondta, ebből a pénzből már olyan V4-es versenyt lehet rendezni, mintha egy ATP 250-es versenyt hoznánk tető alá a teniszben. Magyarországon már volt ATP 250-es torna, idén Bukarest helyett beugróként szállt be Budapest, azt az állam 1 milliárd forinttal támogatta.
A nemzetközi terjeszkedés sem lehet véletlen, a már említett Esport1.hu oldalon – ahol lapigazgató Bíró „Drang” Balázs és ő az Egymillióan a magyar e-sportért Egyesület elnöke is – maga Bíró írt cikket arról, hogy ha komoly e-sportot szeretnénk, régiós szinten kell gondolkodni, mert „Magyarország és a magyar e-sport önmagában kicsi”. Az egyesület Facebook-oldalán pedig már napokkal a kormányhatározat előtt megjelent egy hír, hogy valóra válhat az álom, feltenni Magyarországot az e-sport világtérképére. Úgy látszik, a kormány halló fülei az e-sportig is „elérnek”.
Az állami pénzek megjelenése a magyar sportban nem ritka, mondhatni, közpénzből stadionok épülnek, a piaci logika pedig teljesen kiszorulóban. Globálisan azonban az e-sport más, ott egy-egy világversenye olyan szponzorok jelennek meg a legnagyobb techcégek mellett, amilyenek az olimpiákon szoktak. A magyar e-sport állami támogatása ugyanakkor nem példa nélküli, Dél-Koreában ez nemzeti időtöltés, a lakosság fele, 25 millió ember e-sportol. Az ország az e-sport Mekkája, így nem meglepő az állami támogatás sem, ahogy a demokratikus államberendezkedést nélkülöző Kínában sem. De Amerikában és Nyugat-Európában ez elképzelhetetlen, bár az állami szabályozás megjelent. Amerikában az e-sportolóknak is jár a sportolói vízum, Franciaországban pedig törvényben határozták meg, ki számít e-sportolónak.
Megkérdeztük Dénes Ferenc sportközgazdászt, mit gondol a kétmilliárdos állami támogatásról. A szakember azzal kezdte, mivel még nem ismertek a támogatás részletei, nehéz bármit is mondani, de a kétmilliárdos támogatás „hihetetlen nagy összeg”, még úgy is, hogy az e-sport Nyugat-Európában most trendnek számít. Dénes szerint a hét éve tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere kétirányú sporttámogatást folytat. Egyfelől ott vannak a valódi fejlesztések, a társadalompolitikai és közgazdasági érvekkel alátámasztható mozzanatok – ilyen a stadionépítés például –, amelyekkel ő egyet tud érteni, de a másik oldallal, a működést segítő támogatásokkal, amikor például a csapatok is pénzt kapnak, azzal nem.
Az e-sporttal mint jelenséggel még nem tudunk mit kezdeni, amíg Kínában már a közoktatás része és fejlesztheti a mesterséges intelligenciára irányuló kutatásokat is, addig a piaci viszonyok nálunk nem indokolják az állami milliárdok megjelenését. Dénes feltételezése szerint kormányzati cél lehet, hogy Magyarország Európa e-sport nagyhatalma legyen, ugyanis Dél-Koreán, Kínán és Amerikán túl a mi kontinensünkön nincs nagyágyú – de ez csak hipotézis. Azt azonban a sportközgazdász szerint sem lehet elvitatni az e-sporttól, hogy szólnak racionális érvek a felfuttatása mellett, ilyen az oktatásban és az idősgondozásban betöltött jótékony szerepe.
De ha csak a szórakozást látjuk benne és azt támogatjuk, az nem indokolt.
Kerestük a Digitális Jólét Program titkárságát, valamint az Egymillión a magyar e-sportért Egyesületet is, szerettük volna megtudni, mi indokolta az állami milliárdok megjelenését, valamint milyen szakmai célkitűzések kerültek előtérbe az egyeztetéseken, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A DJP-nél annyit mondtak, megkapták kérdéseinket, későbbre ígértek választ.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
