Raffay Ernő, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára a kormánylapnak adott interjút Trianon évfordulóján. Nem kell dekódolni sem, mi bosszantotta fel mostanában, hiszen kimondja azt maga: Romsics Ignác ugyanis ki merte mondani a Heti Válaszban, hogy Erdély elveszett. Raffay szerint
Romsics régi marxista és liberális történészek szellemi örököse, akinek elvei, eszményei nincsenek.
A politikus ezt követően áttér arra, mit kéne kezdeni Trianonnal. Szerinte a magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak a területek elvesztéséhez. Az első: elfogadjuk véglegesnek a trianoni helyzetet, ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is. Ez végzetes következményekkel járhat Raffay szerint.

Raffay mutatja, mekkora Magyarországot akarna
MTI - Kelemen Zoltán Gergely
A második: egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. A székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben. Ebből Raffay arra következtet, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, "el kell felejtenünk az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet".
Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt. Most is ez a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében. Okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. És nem vagyunk kilátástalan helyzetben
– mondja Raffay, aki a szövegben külön megdicséri a kormányt, hogy végre a haderő fejlesztésébe kezdett. Raffay arra nem tért ki az interjúban, hogy mi lett az 1938 és 1941 közötti határmódosításokkal, a korabeli nagyhatalmakkal, és az ő segítségük emberi, erkölcsi, anyagi árával.