Mindenkinek joga van felvonulásokat, tüntetéseket szervezni vagy azokon részt venni, de van néhány változás az 1989-es verzióhoz képest.
Hétfőn, vagyis október 1-jén életbe lép a júliusban megszavazott új gyülekezési törvény, ami az 1989-es jogszabályt váltja fel. A korábbi verzióhoz képest több változtatás is történt, a legszembetűnőbb a gyűlés meghatározása. Az új törvény szerint ugyanis
gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
A jogszabály kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.
Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles azt bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha a határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál (sürgős gyűlés). Továbbá
nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki.
Az új törvény azt is kimondja, hogy betiltható egy tüntetés, ha a közbiztonság vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár.
Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, a hatóságnak korábban bejelentett rendezvény élvez elsőbbséget. A jogszabály szerint a gyűlés a közbiztonságot veszélyezteti, ha bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást valósít meg. Emellett
mások jogainak és szabadságának sérelme különösen az, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a magán- és családi élet védelméhez való jognak, mások otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji, vallási közösségek méltóságának megsértésére vagy szabad mozgáshoz való jogának korlátozására.
A rendőrség akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, amely a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
A gyűlést fel kell oszlatni, ha veszélybe kerül a törvényessége, illetve ha tiltó határozat ellenére tartják meg. A résztevők által okozott kárért a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
