Határon túliak az EP-választáson: eltérően szavazott az MSZP és a Párbeszéd

Bár az MSZP és a Párbeszéd közös listát állít jövőre az Európai Parlament választásán, ma a magyar országgyűlésben nem egyformán szavaztak arról, hogy az unión kívül (a mi esetünkben elsősorban a szerbiai Délvidéken és az ukrajnai Kárpátalján) élő állampolgárok is részt vehessenek a választáson, és ez várhatóan sok pluszszavazatot hozzon a Fidesznek.

Az MSZP ugyanis tartózkodott, a DK a javaslat ellen szavazott, a Párbeszéd négy jelenlévő képviselője viszont – köztük az ő frakciójukban dolgozó, de MSZP-tag Burány Sándor – az „igen” gombot nyomta meg a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselőivel együtt. Az így elfogadott törvény egy európai tanácsi határozatot hirdet ki, amely egyebek közt ezt tartalmazza: „A tagállamoknak javasolt meghozniuk az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a harmadik országban lakóhellyel rendelkező állampolgáraik is szavazhassanak az európai parlamenti választásokon.” Akik ezt megfogalmazták, valószínűleg elsősorban a tagállamok EU-n kívüli országokba, például az Egyesült Államokba kivándorolt polgáraira (angol rövidítéssel az expatokra) gondoltak, és nem olyanokra, akik soha nem éltek uniós tagállamban, csak nemzetiségük azonos az egyik tagállam többségi nemzetével.

Érdekes az eljárás is. Az uniós határozatokra akkor szoktak hivatkozni, ha azok változása hazai jogszabályok módosítását igényli. Ilyenkor beírják a törvény végére, sőt néha a címébe is, hogy melyik határozat végrehajtása érdekében történik a változtatás. Tanácsi határozatot külön törvényben 2010 óta csak kétszer hirdettek ki: 2012-ben az uniós szerződés egyik cikkének módosítását, 2015-ben pedig „Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről” szóló határozatot illesztették így be a magyar jogrendbe.

Gulyás Gergely miniszter a most elfogadott javaslat indoklásában utal rá, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás nem biztosítja az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogát. A törvény 2013 óta érvényes szövege szerint „az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja”. Ennek a törvénynek a módosítására azonban egyelőre nem tett javaslatot a kormány.