szerző:
Gomperz Tamás

A CEU elment. Ki következik? És melyik izmus is ez?

Itt állunk megrendülten, méltósággal viselt, hosszú szenvedés után.

Végül megtörtént, amiről sokan nem gondolták volna, hogy megtörténhet, bár az elmúlt évek tapasztalatai után az el nem képzelhető dolgok köre még annál is apróbb területre zsugorodott össze, mint amekkora zugot az irgalom érzésének rendezett be keresztény miniszterelnökünk a szívében. A gyorsvonat négy órán belül eljut Pécsre, egy leváltott fideszes képviselő állami gondoskodás nélkül boldogul, a nemzet veje fél napig nem lop el semmit, talán ennyi maradt az emberi képzelet határán túl. Bármi más előfordulhat. A CEU távozása is csupán azért tűnt hihetetlennek, mert annyira értelmetlen az egész.

Ennél nincs lejjebb, mondogatjuk napról napra eggyel lejjebb, a NER ügyel arra, hogy mélységi rekord ne maradjon fent tartósan. A CEU kipipálva, az átmeneti csend a túloldalon nem a megnyugvás jele, mindössze újratöltik a tárat. A szotyis zacskóból kiemelkedő ujj köröz a terepasztal fölött, rábök valakire, azután jön a következő attak a korábbinál durvább módszerekkel; igaz, ma arról nem hisszük el, hogy egyszer megtörténhet. Pedig meg fog. Az egyre lejjebbek és a nem gondoltuk volnák fásult beletörődéssé tompulnak.

Oly korban élünk itt e földön, amikor a kormány úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel adja át Magyarország regionális versenytársának (lásd még: labancok) azt az egyetemet, amely máshol nemzeti kincsnek számítana (lásd még: hazaárulás). Most áthangszereljük az előbbi mondatot oly módon, hogy az egyszeri békemenetelő is megértse: ha valakinek a legszínvonalasabb és az államnak rengeteg adóbevételt termelő budapesti egyetem nem minősül nemzeti kincsnek, akkor fogja fel úgy, hogy a gyerekeink elnevezéséhez, a lakásunk berendezéséhez vagy a kedvenc szexuális pózunk megválasztásához hasonlóan a tudományos kutatás is olyan tevékenység, amelyet szabadon lehet gyakorolni anélkül, hogy a kormány – a választók negyedével (felével, összességével, mindegy) a háta mögött – belepofázna.

Itt van ez az egyetem a Belvárosban, önként tanul ott, aki ott tanul: téma lezárva. A négy fal között csinálják, még az Andrássy úton sem vonulnak fel. Akkor meg kinek mi köze van ahhoz, hogyan szájenszkodnak egymással? Ha közpénzt kapnának, akkor esetleg lehetne pampogni, de nem kapnak, szemben például az egyházi iskolákkal, ami miatt időnként pampogunk, de azt kikérik maguknak.

Az Orbán Viktor nevű állampolgár nem kedveli Soros Györgyöt. Ha szabad országban élnénk, amelyben a jog uralkodik, akkor az egyetlen adekvát kérdés az lenne: és ezt ki nem szarja le? Mivel nem élünk szabad országban, arra a kérdésre kell választ találni, hogy az Ember, Aki Sohasem Vetemedne Arra Hogy Elhallgattasson Másokat, miért üldözi el azt az intézményt, amely egyáltalán nem veszélyeztette a hatalmát (négyszer nyert választást a CEU megalapítása óta, a legutóbbit fél évvel ezelőtt).

A válaszok sokfélék, és mi sem jellemzőbb a helyzetre, hogy minél abszurdabbnak tűnnek, annál inkább vélhetők igaznak. Ráhel kinézte az épületegyüttest szállodának. Moszkvából jött az utasítás, mert az elvtársakat idegesíti, hogy a posztszovjet térségből érkező, és oda visszatérő diákok a nyitott társadalomról tanulnak. A Soros elleni kampány miatt volt rá szükség. Ezeket lehet a leggyakrabban hallani.

Igazság szerint a harmadik a legkevésbé életszerű. A sorosozáshoz éppen úgy nem volt szükség a CEU-ra, mint a migránsozáshoz migránsra. Nincs fűtés a János kórházban? Soros. Kikapott a válogatott? Soros. A magyar diákok fele nem érti a szöveget, amit olvas? Soros. Megy ez a CEU kiebrudalása nélkül is. Milliárdokat kellett önmagában arra elkölteni, hogy a Fidesz szavazói értesüljenek az egyetem létezéséről, mert egyébként fogalmuk sem volt arról, mi az, amiről a Miniszterelnök Úr oly harciasan beszél. Ami kommunikációs szempontból akkor sem hatékony, ha tudjuk, hogy közben a pénz egy részét így is, úgy is hazaviszik a saját reklámügynökségeiken keresztül, ami majdnem olyan fontos cél, mint a kereszténység megvédése. Valójában a hosszú távú sorosozás szempontjából előnyösebb lett volna, ha az egyetem Budapesten marad.

Akkor miért kergették el?

Szakálla volt gender

A tévépolitológusok régi tévedése, hogy Orbán Viktor összes lépése mögött stratégiai megfontolást feltételeznek. Ennek több oka lehet, egyrészt valamivel ki kell tölteni a műsoridőt, nem elég azt mondani, hogy azért döntött így, mert csak. Mert ehhez volt kedve. Mert hitvány ember. Mert élvezi, hogy megteheti. Ehelyett jönnek a magyarázatok napirendről, a néplélek ismeretéről, zsenialitásról. Másrészt a kényszeres egyensúlyozás miatt muszáj ráerőltetniük a valóságra azt az önáltató, mindenkinek (persze elsősorban a Fidesznek) megfelelni akaró, amúgy az élet által ezerszer cáfolt hipotézist, miszerint valamennyi politikai szereplő jót akar az országnak, legfeljebb mást gondol jónak, és más eszközöket tart helyesnek.

A lószart, mama.

A CEU elüldözése ezt a vitát eldöntötte. Ami azért vízválasztó e tekintetben, mert az egyetem felett aratott győzelemnek nincsen tényleges haszonélvezője. Nem lehet rámutatni egyetlen olyan társadalmi csoportra, városra, szakmára, amelynek jobb lesz attól, ha Lukáš Pospíšil Budapest helyett Bécsben tanul. Még akkor sem, ha a Facebook tele van olyan önkéntes és fizetett trollal, aki leírja, hogy mennyire örül a „Soros-egyetem” távozásának. Szerkesztőségünk ennek bizonyítására felhívást tesz közzé: várjuk minden olyan polgártársunk levelét, aki hajlandó szemléltetni, hogy neki személyesen miért lesz az élete teljesebb akkor, ha számára ismeretlen emberek 250 kilométerrel arrébb járnak abba az intézménybe, amely ezentúl nem a magyar államnak, hanem az osztráknak fizet adót.

Azt természetesen tudjuk, hogy kinek rossz a költözés, de a kormány elmulasztotta bemutatni, hogy kinek jó. Egyedül azok örülhetnek, akiket az tesz boldoggá, ha mások boldogtalanok.

Oltári főalak

„A nyolcvanas évek közepén mondta egy ismerősöm valakiről, aki már akkor is jelentős eredeti tőkefelhalmozó volt, az önérdek apostola, elvekre, eszmékre, szolidaritásra fittyet hányó cinikus, mintegy jellemzésképpen, hogy XY egy geci. Ezt értettem. Elismerőleg csillogott viszont az ismerős szeme, úgy tekintett a jövőbe, mint valami ismert szovjet szocreál bronzábrázolás, elégedetten csettintett is, és ez megzavart. Azt hiszem, ez volt az első alkalom, hogy a geci jelzőt pozitív kontextusban hallottam.” – írta Vágvölgyi B. András csodálatos esszéjében még az első Orbán-kormány idején arról elmélkedve, hogy mikor jelent meg a „gecizmus politikai kultúrája” a Fidesz ténykedésében, aminek lényege, hogy „a siker és a falmelléki módszerek, a dörzsöltség, agresszivitás, kíméletlenség szinonimák. (…) Minden megtehető, amit az írott jog nem tilt, sőt. A szokásjog, a common law, az etika, a jó ízlés smafu. Győzni, de mindenáron, vagy legalább az ellenfél veszítsen, hiszen a politika (gondolják ők) egy nulla végösszegű játszma, ha a másik veszít, az mindenképpen győzelem.”

Pontosan ez történik a CEU esetében. Nem szükséges kommunikációs mestertervet, Moszkvából érkező parancsot vagy ingatlanspekulációt sejteni a tettek mögé, bár nem is indokolatlan. Ha Kis Jánosnak és bandájának rossz, akkor az önmagában jó. A libsik jajveszékelése elégséges motiváció. Ott kuporognak összegyűlve, hát lebombázzák a kis óvóhelyüket. Nem azért, mert stratégiailag fontos célpont, hanem azért, mert jólesik.

A kivonulás tegnapi bejelentéséig tartó út minden egyes eleme az öncélú szemétkedés tökéletes példája. A propagandagépezet ugyan azt sulykolja, hogy a CEU nem felelt meg a törvényeknek, de ezeket a szabályokat nem a Teremtő véste a csillagokba, hanem hétfőről keddre fogadták el az egyik képviselődroid előterjesztésére. Ha azt akarnák, hogy ne legyen törvényességi probléma, akkor ugyanilyen gyorsan módosítanának az általuk hozott előírásokon. Amelyek azt tartalmazzák, hogy a CEU akkor működhet Magyarországon, amennyiben Amerikában is rendelkezik képzésekkel és diákokkal. Mintha azt mondanák, hogy csak akkor gyárthat autót Győrben az Audi, ha Németországban is vannak üzemei.

A „politikai gecizmus” teljes pompájában azonban akkor mutatkozott meg, amikor a CEU teljesítette az idióta elvárást, képzést indított New York államban, amit az ottani hatóság igazolt annak megfelelően, ahogyan a magyar állam igényelte. Mégsem kapott a kormánytól működési engedélyt. Mint a gengszterfilmekben, amikor a bandavezér azt ígéri a szerencsétlennek, hogy ha megteszi, amit kér, akkor nem lövi le. Megteszi. Utána lelövi.

Bár újabban sokan védekeznek azzal, hogy 2010 előtt ebből még semmi sem látszódott (vö: az eredeti eszme szép volt, csupán a megvalósítás siklott félre), az idézett cikk dátuma azt bizonyítja, hogy a NER-re annyira jellemző izmus nem az elmúlt években alakult ki, ott volt az már az eszményített polgári kormányzás idején.

A CEU távozása ennek a mentalitásnak a pillanatnyi végkifejlete. Miért történt meg? Előbb Vágvölgyi részletesen kifejtve, később Simicska tömören összefoglalva leírta. Utóbbi azért vallott kudarcot lázadásával, mert azt hitte balgán, hogy az általa használt kifejezés negatív jelentéssel bír egy olyan országban, amelyben az így jellemzett személyiségvonások igen széles kör számára jelentenek egyet a vezetői képességgel.

Orbán egy geci – kiáltotta kétségbeesetten egykori oligarchája. – De milyen jól áll neki – válaszolta a nép.

Amikor a CEU-t búcsúztatjuk, utolsó illúzióinkat siratjuk el.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Április óta nem mentek annyian az utcára, mint most

Április óta nem mentek annyian az utcára, mint most

Pontosított Volner, a békés tüntetőkkel nincs baja

Pontosított Volner, a békés tüntetőkkel nincs baja

Újabb emeletes vonatokat vett a MÁV

Újabb emeletes vonatokat vett a MÁV

"A bíróknak sem jó üzenet, ha a jogszabályokat épp a bíróságon szegik meg"

"A bíróknak sem jó üzenet, ha a jogszabályokat épp a bíróságon szegik meg"

Kézilabda-vb: őket kell legyőznie a női válogatottnak a selejtezőben

Kézilabda-vb: őket kell legyőznie a női válogatottnak a selejtezőben

Ciprussal állapodott meg Szijjártó, gáz érkezne a messzi földről, ha lesz vezeték

Ciprussal állapodott meg Szijjártó, gáz érkezne a messzi földről, ha lesz vezeték