Elfogtunk egy levelet: visszamenőleg igazolja a Honvédkórház sürgősségijének korábbi katasztrofális állapotait a távozó vezető

Különös megvilágításba helyezi a honvédelmi tárca tavaly őszi, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumáról (SBC) szóló nyilatkozatait az a hvg.hu birtokába jutott levél, amelyet az osztályt eddig megbízottként vezető Burány Béla írt leköszönése alkalmából a beosztottjainak. (Az Országos Mentőszolgálat volt vezetőjét Zacher Gábor augusztus végi lemondása után nevezték ki az SBC átmeneti vezetőjének, és bár házon belül végig a novemberben kiírt osztályvezetői pályázat esélyesének tartották - nem kis részben a lásztólag rá szabott pályázat miatt -, hétfőn kiderült, hogy a négy indulóból mégsem őt, hanem Hetzman Lászlót, a légimentők korábbi szakmai vezetőjét választotta kórház vezetése.)

A január 22-én kelt levélben Burány Béla meghökkentő szavakkal vet számot az osztály elmúlt időszakáról, maximálisan igazolva, az SBC éléről augusztus végén lemondott elődje állításait:

2018. szeptember 1-én egy működésképtelen SBC-t vettem át: az orvos-létszám a gyógyítási feladatok ellátásához minimálisan szükséges szint felét sem érte el, úgyhogy nem volt érvényes szeptemberi orvosi beosztás. A szakdolgozói oldal is messze elmaradt az elégséges szinttől, mennyiségében és minőségében egyaránt. Az elengedhetetlenül szükséges betegmegfigyelő monitorok, vérgáz-készülék, lélegeztető gépek, illetve egyéb alapvető eszközök (pl. EKG-k, vérnyomásmérők, hőmérők, kapnometria, stb.) teljes vagy részleges hiánya, valamint tartós működési zavarai álltak fenn. Az SBC-n már alig maradt kihasználatlan tér, ugyanakkor több fontos működési elem nem, vagy csak részlegesen, és problémásán működött (pl. triázs-helyiségek, detoxikáló, veszélyes hulladék-raktár, oktatóterem, személyzeti tartózkodók/pihenők, stb.).

- összegzi az akkor tapasztaltakat a február 1-jétől osztályvezető helyettessé visszalépő szakember, felsorolva egyúttal az osztályt (elvileg) támogatni hivatott irodai háttér fél éves adminisztratív lemaradását, és hogy a legaggasztóbb jelenség számára a még meglévő munkatársak krónikus fáradtsága, célvesztettsége, kiégettsége, és az intézmény vezetésével szembeni bizalomvesztése volt.

Az akkori helyzet ecsetelése után Burány Béla a levélben hosszan sorolja az időközben eltelt öt hónapban bekövetkezett pozitív változásokat, köztük a szakorvosok és szakdolgozók által kiharcolt béremelést, új eszközök beszerzését, illetve hogy az újonnan felvett 19 munkatárssal novemberben már „csak” 100 orvosi műszakot kellett más osztályról levezényelt orvosokkal kiállítani. (Szemben a szeptemberi, szemészek, bőrgyógyászok segítségével kitöltött 240-nel - a szerk.)

Amit lehetett, megtettem. Egyúttal a Honvédkórház felé érzett, régóta fennálló érzelmi tartozásomat is leróttam. Mindezek után nyugodt lélekkel, sok erőt és jó szerencsét kívánva adom át a stafétát utódomnak.

– írja némiképp önmagát fényezve a távozó osztályvezető, a levél legmeghökkentőbb része mégis az nyár végi állapotokról szóló előbbi coming out, amely tökéletesen egybevág az akkori sajtóhírekkel és az érveléssel, amivel Zacher Gábor a lemondását indokolta augusztus 30-án, és a hvg.hu korábbi információival is, amelyek alapján október elején részletes feltáró cikket írtunk a sürgősségin uralkodó állapotokról.

A honvédelmi minisztérium és a kormánypárti orgánumok Zacher Gábor lemondása után mégis következetesen cáfolták, hogy gond lenne a sürgősségi centrumban. Sőt azt állították, hogy az osztályvezető határozott idejű vezetői szerződése lejártának közeledtével, és tudva, hogy azt nem hosszabbítják meg, sértettségből saját maga próbálta negatív színben feltüntetni munkahelyét és az ottani körülményeket.  

Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára még múlt héten is azt írta válaszként a Honvédkórházbeli állapotokról írásbeli kérdést benyújtó LMP-s Demeter Mártának, hogy

A Honvédkórházban nincs válsághelyzet, csak az ön fejében.

Ehhez képest épp a napokban írtuk meg, hogy a decemberi kényszerbezárás után ismét veszélybe került kórház országos elismertségű Koraszülött Intenzív Centrumának (PIC) működése. A decemberi fejleményt egy héttel a bezárás előtt kvázi elismerő nyilatkozatban „cáfolta” a minisztérium, egy napja pedig maga a miniszter nevezte minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek a kórházról szóló híreket – órákkal azelőtt, hogy kikerült az orvosigazató utasítása, amely alátámasztotta, hogy az osztályon fellépett szakemberhiány miatt határozatlan ideig csak csökkentett progresszivitási szinten működhet a részleg.