"Koholmány" – így tagadja a Magyar Helsinki Bizottság vádjait a Belügyminisztérium.

A Helsinki korábban beszámolt a Magyarországról kitoloncolt 11, illetve 5 nem kitoloncolt menedékkérőről, összesen három családról, 6 felnőttről – köztük egy veszélyeztetett terhes anyáról – és 10 gyerekről. A civil szervezet leírta, a családok hónapokig vártak Szerbiában, hogy beléphessenek az országba. A kérelmüket nem vizsgálták ki, mert mivel Szerbiából jöttek, visszadobhatták azt. A kiutasított, de még a tranzitzónában lévő családban a felnőtteknek nem adtak enni, majd bejelentették, hogy visszaviszik őket Afganisztánba, mert Szerbia nem fogadta őket. A veszélyeztetett terhes nőt és családját pedig a szerb határra vitték, és ott kitették őket az éjszaka kellős közepén.

Mindezt a BM tehát koholmánynak minősíti: "Egyik családban sincs veszélyeztetett terhes nő, egy 38 éves asszony várandós, rendszeres terhes gondozása magyar egészségügyi intézményben történt" – írták.

A tárca állítása szerint a kérelmeket egyenként kivizsgálták, "mindhárom család ellátása a hatályos magyar jogszabályoknak mindenben megfelelően történt a tranzitzónában. A családok jogi képviselője előtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ismert volt, a kitoloncolás időpontjáról a jogi képviselő a jogszabályoknak megfelelően értesítést kapott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem tiltotta meg egy család kitoloncolását, annak felfüggesztését kérte, a kérésnek Magyarország eleget tett. Két család önként hagyta el a tranzitzónát – erről minden tagjuk írásban nyilatkozott –, hatósági közreműködés nem történt. Az érintett családok a röszkei tranzitzónában nem a szabad ég alatt éltek."

A kitoloncolást az ENSZ is elítélte.