Rendbontás miatt mintegy 350 sárga mellényes tüntetőt őrizetbe vettek Brüsszelben

Rövid időre mintegy 350 sárga mellényes tüntetőt őrizetbe vett a belga rendőrség vasárnap Brüsszelben, miután erőszakba torkollt a hivatalosan nem bejelentett demonstrációjuk.

Ilse Van de Keere rendőrségi szóvivő arról számolt be a Le Soir című napilap cikke szerint, hogy a társadalmi igazságtalanság elleni tiltakozáson többen kövekkel kezdték dobálni a rendfenntartókat, illetve a környező épületeket és utcabútorokat.

A hatóságok feloszlatták a tüntetést, és nagyjából 350 embert előállítottak, akiket később azonban szabadon engedtek.

A belvárosban egészen estig lovas rendőrök járőröztek.

Nő az Európai Néppárt előnye az EU-ban

Este tíz órakor, az első hivatalos adatok közlése előtt egy órával már 177 mandátumot jósol az Európai Néppártnak az EP becslése. A választás előtt még 171-173 helyet jósoltak a pártnak, amely a legnagyobb erő maradhat a 2019–2024-es időszakban is.

Vagyis az EPP vezetőinek egyik szeme nevet, a másik viszont sír. A mandátumok száma ugyanis jóval az eddigi alatt marad, a jelenlegi állás szerint 39-cel kevesebb tagja lehet a frakciónak – már ha a Fidesz a tagja marad. Kevesebb mandátumot szerzett a német CDU/CSU, a francia Republikánusok pedig csúnyán alulszerepeltek, ez is része lehet a veszteségnek.

Negyven helyet veszíthet a második helyre befutó baloldali pártcsalád is. Az S&D 147 helyet szerezhet meg az eddigi 187 helyett.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az EP történetében először a két nagy párt együtt sem szerzi meg a képviselői helyek többségét.

Udo Bullmann: A Néppártnak vége

„Az európaiak azt akarják, hogy vigyük véghez az ígéreteinket, különösen, ami a klímaváltozást illeti” – mondta a szociáldemokraták frakcióvezetője.

Udo Bullmann szerint az Európai Néppártnak már nincs többé politikai ereje, és új koalícióra van szükség a reformokhoz – utalt rá, hogy nem biztos, hogy támogatják Manfred Weber jelöltségét.

Esther de Lange, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese (Weber csak nemrég érkezett Brüsszelbe) szerint ugyanakkor „jó esélyük” van arra, hogy ők legyenek a legnagyobb erő a következő parlamentben, a konkrét kérdések elől azonban kitért, így a Fidesz sorsáról sem volt hajlandó beszélni.

Az eredmények alapján így fest most az európai térkép

Az Európai Néppárthoz tartozó pártok nyertek az eddig publikált előzetes eredmények alapján a legtöbb európai országban. Ezt mutatja az alábbi térkép, amelyen zölddel jelzik a konzervatív pártszövetséget. A piros a baloldali pártokra utal, a sárga a jobboldali ECR-re, a kék pedig a szélsőjobb.

Mandátumot szereztek az állatvédők

A balközép szocialisták (PS) nyertek Portugáliában, a pártnak az előzetes felmérések 30-34 százalékot jósolnak, ez 8-9 mandátumot jelenthet a 10 milliós országban. A néppárti koalíció (PPD-PSD) 20-24 százalékot szerezhetett, ami 5-6 képviselő. A szélsőbalos Baloldali Blokk (BE) a harmadik befutó, a párt 2-3 helyet szerezhet.

A portugál szavazás érdekessége, hogy mandátumot szerzett a PAN (Emberek-Állatok-Természet) nevű párt, az első állatvédő szervezet.

Lengyelországban kis arányban győzött a PiS az egyesült ellenzék ellen

A becslések szerint a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) végzett az első helyen a lengyelországi EP-választáson 42,4 százalékos eredménnyel. A második helyre az ellenzéki Európai Koalíció került 39,1 százalékkal. Ebben a pártszövetségben többek között a Polgári Platform és a Zöldpárt vesz részt.

A Robert Biedron vezette Wiosna 6,6 százalékon végzett. Az ellenzékiek a helyhatósági választásokon is szövetségben indultak, és meg is szerezték a győzelmet a nagyvárosokban. A PiS ezúttal is elsősorban a vidéki kisebb településeken tarolt.

Lengyelország 51 mandátummal rendelkezik az EP-ben, ebből – az előrejelzések szerint – 18-an kerülnek majd be az EPP-be és 21-en az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportba. A többiek a liberálisokhoz, a szocialistákhoz, illetve néhány kisebb csoporthoz tartoznak majd.

A konzervatívok az AfD-re nemet mondanak, Orbánra nem

A választási eredmények bebizonyították, hogy nem működik a csúcsjelölti rendszer – kezdte beszédét Hans-Olaf Henkel, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának alelnöke. A politikus leszögezte, hogy semmiképpen nem veszik fel tagjaik közé a német AfD-t, a Fideszről viszont már más volt a véleménye.

Henkel a Népszava kérdésére nem mondott nemet, hanem diplomatikusan úgy fogalmazott: ez azon múlik, hogy Orbán be akar-e lépni, és mit gondolnak róla a frakció tagjai.

Ilyen EP-t jósolnak most Brüsszelből

Dániában is a szocialisták az élen

Dániában az exit pollok szerint a szociáldemokraták végeztek az élen, 23,3 százalékkal. A második legtöbb szavazatot a liberális Venstre párt kapta 20,7 százalékkal, míg az európai zöldekhez tartozó szocialista néppárt lett a harmadik 13,6 százalékkal.

Az Európai Néppárthoz tartozó Konzervatív Néppárt mindössze 5,5 százalékot kapott.