A magyarok kisugárzásához passzoló ingatlant venne a kormány Lendván
A magyarság erejét megtestesítő központot létesítene a szlovéniai magyar kisebbség számára a kormány, Szijjártó Péter tárcája már ki is választotta az ennek megfelelő ingatlant, amit (köz)pénzből vennének és újítanának fel számukra – derül ki a birtokunkba került kormányelőterjesztésből. Még a helyiek közt is volt, aki meglepődött az újabb bőkezű ajándékon, hiszen van egy megfelelő székhelyük, de a köztudottan Orbán elkötelezett hívének számító, helyi vezető egyenesen Budapestről érkezett a hírrel, hogy megint kapnak egy ingatlant.
Segíteni akarja az Orbán-kormány a külhoni magyarság törekvéseit, nemcsak „nagyon összetett helyzetükben" adódó problémáik miatt, de adódhatnak finanszírozási igényeik a „megmaradásuk, gyarapodásuk” érdekében – kissé ködös lózungokkal így vezeti be a Külgazdasági és Külügyminisztérium által jegyzett előterjesztés a szlovéniai magyaroknak szánt újabb támogatást. A lapunk által megszerzett, még titkos dokumentum ugyanis egészen konkrét javaslatot visz a kormány elé: a muravidéki magyarságnak szánt, hónapokkal ezelőtt bejelentett dotáció a finisébe érkezett, megtalálták az új magyar központnak megfelelő ingatlant.
"Méltón szimbolizálja"
Olyat kerestek, illetve találtak, amely „méltó módon tudná szimbolizálni a magyarság erejét, és szellemi kisugárzását” – olvasható az anyagban –, hiszen a szlovéniai magyar kisebbséget összefogó Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek (MMÖNK) ezek szerint ilyen dukál.
A közösségnek ugyan jelenleg is van Lendva Fő utcáján egy emeletes székháza, azonban ez Szijjártóék szerint mára „rendkívül szűkössé vált”, ráadásul „komoly külső és belső felújításra, valamint korszerűsítése is szorul”. Ezért „leghatékonyabb megoldásnak” azt tartják, ha egy új székházat alakítanak ki a szervezetnek, amely a „muravidéki magyarság kulturális autonómiájának legfőbb testülete” és „az elmúlt 4 évtized alatt folyamatosan bővült a szervezete és feladatköre”. A jelenlegi székházban az MMÖNK mellett működik a Népújság című magyar nyelvű hetilap is, és itt található „a mindenkori magyar parlamenti képviselő” irodája, ahogy más civil szervezetek hivatalos központja is.
Felpörögtek a magyar támogatások
Persze az sem árt, hogy az MMÖNK elnöke, Horváth Ferenc köztudottan Orbán Viktor elkötelezett híve, és a kormányfő nyílt támogatását bírva ő lett egyben a szlovén parlamentben a magyar nemzetiségi képviselő is – vagyis posztot duplázva ő ül a lendvai magyarok központjában. Az Index írt arról nemrég, hogy a helyi magyar sajtóban is jelentős befolyással bíró Horváth pozíciószerzésével hogyan esnek egybe a magyar kormánytól érkező támogatások, és miért vezetett 2018-ban, újraválasztása után Orbán első külföldi útja Lendvára. A szlovén sajtóban egyenesen „Orbán képviselőjének” nevezett Horváth a lapnak azt fejtegette, a muravidéki magyar közösség mennyire „hálával tartozik a miniszterelnöknek és a teljes magyar kormánynak”.
A hvg.hu által megszerzett anyagból úgy tűnik, hamarosan ismét lesz miért hálát rebegni a bőkezű magyar kormánynak: még februárban a szaktárca szakmai delegációja Lendván járt, hogy megnézzen négy megvásárlásra esélyes ingatlant. Szijjártóék ingatlan-castingjének közvetlen előzménye, hogy kormányhatározatban jelentették be az MMÖNK 700 millió forintos támogatását, ez után nem sokkal a külügy már utazott is személyesen meggusztálni a kinézett épületeket.
616 millió forintból lenne Lendva "gyöngyszeme"
Végül két alkalmasnak tűnő ingatlan maradt fenn a rostán, ezek közül pedig a Fő utca 7. szám alatti ingatlanra esett a választásuk, ezt vennék meg a muravidéki magyaroknak – amennyiben a kormány rábólint. A vételár 750 ezer euró, vagyis 240 millió forint, a felújítás ennél többe, az előzetes kalkuláció alapján közel 370 millió forintba kerül. Így az új székházra a magyar állam több mint 616 millió forintot költene, vagyis még kevesebbe is kerül, mint a korábban erre szánt 700 milliós keretösszeg – szögezik le.
Szijjártóéknak az előterjesztés alapján az tetszett meg, hogy az ingatlan „kiváló”, központi fekvésű, a városháza, a könyvtár és a bíróság épületének közelségében helyezkedik el, egy percre a magyar főkonzulátustól. Így a „város egyik meghatározó épülete, és mivel „a jelenlegi belváros elején helyezkedik el, ezért minden, a városba érkező személy és autó elhalad mellette” – magyarázzák az előnyöket.
A kiegyezés korszakában épült a századforduló környékén, egyes információk szerint régen ez volt a Városháza épülete – írják, azt viszont nem említik, hogy egy helyi forrásunk szerint utána a helyi téesz működött itt. Jócskán költeni kell rá, hiszen „mint a legtöbb patinás épület, az előző rendszerben ez sem volt kellőképpen karbantartva, viszont „bár az idő fogai látszódnak az épületen, felújítva Lendva egyik gyöngyszemévé válhat”.
Magyarország ezzel értékes tulajdonba fektet
A javaslatban alapján az is szempont volt, hogy a székháznak kinézett épületnél a parkolás több gépjármű számára is megoldható az udvarban, ami „magasrangú delegációk fogadásánál kiemelt biztonsági szempont”.
A közpénzen vett ingatlan a magyar állam tulajdonában maradna, csak miután megvették és felújították, átadnák az MMÖNK részére tartós használatra, így az „semmiképpen sem veszítheti el az ingatlant” – olvasható a szakmai javaslatban. Ez Magyarországnak is jó, mert egy „értékes ingatlanhoz jut Lendván”, egyben biztosítja „a magyar közösség tartós megmaradását és közösségi létét” – teszik hozzá.
Mivel azonban a szlovén törvények szerint csak bejegyzett és adószámmal rendelkező jogi személy vásárolhat ingatlant, az állam helyett a külügyminisztérium lenne az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonos, ahogy a szintén Lendván főkonzulátusnak megvett épület esetében.
Az előterjesztésben ugyanakkor egy vitás kérdés is megjelenik: a külügyi tárca tervével a Miniszterelnökség nem ért egyet, szerintük a februári kormányhatározatnak megfelelően kellene forrást biztosítani a MMÖNK működéséhez, illetve a beruházáshoz. Hogy pontosan miben ütköznek Szijjártóékkal, az nem derül ki, de a kormány döntéséből hamarosan kiderülhet, ki nyert, végül milyen formában/mennyivel támogatják a szlovéniai magyarokat.
A mostani ingatlanuk is teljesen megfelelő
Kovács Attila, aki 2006 és 2018 között volt magyar önkormányzati képviselő, nem érti, mégis miért van szüksége egy új központi épületre a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek. „Több szempontból is furcsállom, egyrészt a jelenlegi, a 2000-es évek elején felújított közösségi épület teljesen megfelelőnek tűnik. Ugyanúgy Lendva Fő utcáján található, lehet, hogy nincs annyira a központban, de azért ebben a 3000 fős kisvárosban nem mondanám, hogy messze van” – reagált kapásból, mikor megkérdeztük a kinézett ingatlanról.
Bár az előterjesztés többek közt a szervezet funkcióinak kibővülésével és a helyszűkével indokolja a magyar állam pénzéből finanszírozott házvásárlást, de helyismerete alapján Kovács ezt is megkérdőjelezi. „Soha még csak fel sem merült korábban, hogy kinőtték volna a mostani épületet, aminek egyébként kényelmes, nagy parkolója is van. Ráadásul a közelmúltban az ingatlan több helyisége is megürült, például az a rész, melyet Sólyom László egykori köztársasági elnök és szlovén kollégája, Janez Drnovšek adtak át még 2005-ben egy kutatóintézet számára. Már a főkonzulátus is máshol működik, szóval több hely van, mint korábban, legalább négy iroda szabadult fel” – magyarázta.
Miért kellene egy új székház? "Jön az égből"
Az egykori magyar önkormányzati képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a szintén a muravidéki magyar szervezet alá tartozó Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI), vagy másik nevén a Bánffy Központ 2010-től külön ingatlanban működik Lendván. „Ez egy külön kulturális központ a város központjában, amelyet részben tavaly újítottak fel szlovén pénzből, már csak ezért is érthetetlen, miért kellene megint egy újabb ingatlan?” – tette fel a kérdést.
„Korábban fel sem merült, hogy erre kellene költeni, egyetlen ülésen sem volt erről szó. Ám az év elején váratlanul Budapesten járt az elnök, Horváth Ferenc Szijjártó Péterrel és Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárral találkozott, és már azzal jött haza, hogy kapunk egy új épületet – csak úgy, mint amikor jön az égből. Ezzel a helyi magyar médiában is eldicsekedett, de akkor azt még nem lehetett tudni, hogy pontosan mit akarnak megvenni” – mondta Kovács Attila. Az egykori önkormányzati képviselő kiemelte: nem ellenzi a szlovéniai magyarok anyaországi támogatását, csak szerinte nem mindegy, hogy ez milyen formában történik, hiszen számtalan olyan helyi cél és kezdeményezés van, amelyre inkább költhetnék a magyar állami forintokat.
Egy névtelenséget kérő, lendvai viszonyokat szintén jól ismerő forrásunk is a hvg.hu-tól értesült a lendvai ingatlanvásárlásról, de szerinte ez még „képlékeny”, mert úgy tűnik, az igények menet közben meglódultak. Ugyanis a helyi szóbeszéd alapján vannak, akik a Szijjártóék által kinézett ingatlanhoz képest egy még patinásabb épületet, a régi könyvtár műemlék épületét szemelték ki új magyar központnak – ha már más állja a cechet.
Támogatni, hogy a "külön-jogokon" őrködhessen
A szlovéniai magyarságról az előterjesztésben is található egy összefoglaló az „őshonos magyar közösség országos önkormányzatáról, az MMÖNK-ről, amely 2015-ben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját Orbán Viktor magyar és Miro Cerar akkori szlovén miniszterelnök jelenlétében”. Az érdekképviselet megalakítását az egykori Szlovén Köztársaság 1974-ben elfogadott alkotmánya tette lehetővé, a szlovén törvények jelenleg 5 község (Hodos, Šalovci, Moravske Toplice, Dobronak és Lendva) területén biztosítják a magyar nemzetiség képviseletét.
Ezeknek a községi kisebbségi önkormányzatoknak a képviselői saját soraikból választják az érdekképviseletüket ellátó csúcsszervezet, az MMÖNK Tanácsának tagjait. A szervezet feladata „a muravidéki magyar közösség anyanyelvének, nemzeti tudatának, tárgyi és szellemi öröksége megőrzésének védelme és fejlesztése, nemzeti érdekeinek érvényesítése”. Mindezt úgy, hogy „tárgyalópartnere úgy a szlovén, mint a magyar kormánynak, illetve a két ország különböző országos intézményeinek”, míg az anyaországgal elsődlegesen a magyar közösséget megtartó programok megvalósításán fáradozik, addig Szlovéniában az úgynevezett „külön-jogok” biztosítása fölötti őrködés a legfontosabb feladata.
Az Átlátszó.hu tavaly írta meg szlovén sajtóértesülések alapján, hogy a magyar állam egy Comitatus nevű befektetési alapon vagy alapítványon keresztül a szintén lendvai Terme Lendava megvásárlására készül. Idén júniusban vittük tovább a turisztikai komplexum megszerzésének ügyét, kiderült, hogy az ezt intéző állami cég már el is utalt egy komoly előleget. A vállalat rokoncége – amelynek születésénél Mengyi "Voldemort" Roland bábáskodott – hozta létre a Gül Baba türbéjét évi százmilliókért üzemeltető alapítványt Orbán török barátjának, Adnan Polatnak – erről itt olvashat tovább. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
