Gyakorlatilag már biztosra vehető, hogy elestek az idei felvételi lehetőségétől azok a budapesti Szinyei Gimnázium esti tagozatán végzett diákok, akiknek érettségijét az Oktatási Hivatal egy túlbuzgó delegáltjának kezdeményezésére a sikeres és szabálytalanságtól mentes vizsgák után, július közepén megsemmisítették.

Bár a döntésről csak a bizonyítványosztáskor értesülő diákok egytől egyig megfellebbezték az érettségi vizsgabizottság határozatát, az ügyben illetékes Fővárosi Kormányhivatal kacifántos nevű, építésügyi és örökségvédelmi, hatósági, oktatási és törvényességi felügyeleti főosztálya július 23-ig nem bírálta el a kérelmeiket, ami egyet jelent azzal, hogy idén már nem kerülhetnek be a választott felsőoktatási intézményekbe, a pontszámításhoz szükséges érettségi eredményeket ehhez ugyanis legkésőbb a ponthatár-húzást megelőző napig, vagyis 23-a éjfélig fel kellett volna tölteni a felvi.hu rendszerébe.

Az összesen húsz végzős vizsgaeredményeit, – mint megírtuk – arra hivatkozva semmisítette meg az érettségi vizsgabizottság, hogy nem teljesítették a vizsgára bocsátás feltételeit, mert bizonyos természettudományos tárgyakból hiányzott egy-egy érdemjegyük.

Ez abból adódott, hogy a Szinyei esti tagozatára egy másik középiskolából átjelentkezett a tanulók korábbi iskoláikban eltérő évfolyamokon tanulták a kémia, biológia, fizika és földrajz tárgyakat.

MTI / Koszticsák Szilárd

A Vörösmarty Gimnáziumból érkezett Gergely 9.-ben ott például nem tanult biológiát, ezért arról az évfolyamról nem volt érdemjegye. Amikor 10. után átjelentkezett a Szinyeibe, ez nem okozott problémát, mert az iskola pedagógiai programja és vizsgaszabályzata csak azokból a tárgyakból írta elő a különbözeti vizsgát és a hiányzó érdemjegy megszerzését, amelyekből a tanuló később érettségizni szeretne. Mivel Gergely ezt biológiából nem tervezte, fel sem vetődött, hogy a hiányzó érdemjegyből később probléma lehet, a 12. osztály végén így neki – és többi, hasonlóan járt társának is bejegyezték az év végi bizonyítványába, hogy „érettségit tehet”.

A hiányzó jegyekből ráadásul nem minden vizsgabizottság csinált problémát: kizárólag azoknak az érettségijét minősítették semmisnek, akik az előtt a testület előtt vizsgáztak, amelyben egy bizonyos B. I volt az Oktatási Hivatal delegáltja, a többiben elfogadták az iskola pedagógiai programjában írtakat, vagyis, hogy a nem érettségi tantárgyak esetében nem kell különbözetivel pótolni a hiányzó érdemjegyeket. Így az egy osztályba járó, azonos helyzetű diákok „szerencsésebbje” kapott érettségi bizonyítványt, a többiek csak az említett határozatot.

Az interneten találomra felkeresett esti tagozatos gimnáziumok közül ráadásul többnek a pedagógiai programja is megegyezik a Szinyeiével, vagyis a nem érettségi tantárgyból hiányzó érdemjegyek után ezekben sem tesznek különbözeti vizsgát a diákok, mégsem érvénytelenítették egyetlen érettségiző eredményeit sem.

A fellebbezéseket fogalmazó jogászok szerint a Szinyei B.I-t soraiban tudó vizsgabizottsága jogszerűtlenül hagyta figyelmen az iskola különbözeti vizsga alól mentesítő belső szabályzatát, a vizsgára bocsátás előfeltételei közül pedig eleve nem is vizsgálhatta volna a nem érettségi tárgyakra vonatkozókat.

Mivel a fellebbezés benyújtása után a Szinyei végzősei informális ígéretet kaptak az erőforrás minisztériumtól, hogy még a felvi.hu rendszer lezárása előtt döntenek az ügyükről, az elkeseredett diákok és szülők kedden, a határidő utolsó napján személyesen mentek el a kormányhivatalba, hogy ne kelljen kivárniuk a postázást, és vihessék a – reményeik szerint pozitív – határozatokat egyből az iskolába, amely a pontszám-számításhoz szükséges érettségi eredményeket feltölteni jogosult a felvi.hu-ra. A döntések azonban az ígéret ellenére nem születtek meg, az illetékes főosztályon azt mondták, hogy „majd valamikor a héten” kézbesítik a határozatokat.

Csakhogy a diákokon ez már nem segít. Bár a kormányhivatali ügyintéző azzal kecsegtette őket, hogy amíg egy fellebbezéssel nyitott közigazgatási eljárás is tart, addig az idei érettségi nem minősül befejezettnek, vagyis a felvi.hu szerda este nem tehetné közzé a ponthatárokat, semmi nem utal rá, hogy ez valóban így lenne: sem a felvi.hu-n nincs erre utaló figyelmeztetés, sem a Budapestre és hét nagyvárosba hirdetett ponthatár-váró Pont Ott partik adatlapján nem módosult az este nyolc órára beharangozott ponthirdetés időpontja.

Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese a szülőknek írt levelében ráadásul egyértelművé tette: az érintett diákoknál csak akkor tudnak pontot számítani, ha a felvételi eljárás végéig, vagyis legkésőbb július 23-a éjfélig a központi érettségi nyilvántartásba bekerülnek az érettségi adataik, a törvény rögzített határidő meghosszabbítására a hivatalnak nincs lehetősége.

Túry Gergely

Az érettségijüktől megfosztott fiatalok legtöbbjénél ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy idén nem juthatnak be a választott képzésre, de sokuknál azt is, hogy jövőre sem: 2020-tól ugyanis csak akkor juthat be bárki egyetemre illetve főiskolára, ha minimum egy tárgyból emelt szintű érettségit tett, és van legalább egy középfokú nyelvvizsgája.

Az érintettek többsége viszont éppen azért járt esti tagozatra, mert egyedül kellett eltartania magát – munka mellett pedig nem tudott és nem tud a jövőben sem annyi energiát fektetni a tanulásba, amennyit mondjuk egy emelt szintű érettségihez kellene.

Bár a Szinyei esti tagozatának igazgatója korábban két hét különbséggel két méltányossági kérelmet is írt Kásler Miklós erőforrás miniszterhez a jogértelmezési anomália miatt sújtott tanulók ügyében, erre nem kapott választ, ahogy az Oktatási Hivatal sem válaszolt sem a szülők, sem az iskola, sem a hvg.hu múlt heti kérésére, hogy foglaljanak állást: feltétele-e az érvényes érettséginek a hiányzó érdemjegy megszerzése azokból a nem érettségi tárgynak választott természettudományos tantárgyakból, amelyekből intézményváltás miatt a tanulónak esetleg hiányzik az érdemjegye.

A diákok szülei egyelőre nem törődnek bele a helyzetbe: szerintük jogállamban minimális elvárás, hogy az egyenlő elbánás elve érvényesüljön, vagyis, ha ellentmondás van is az iskolai vizsgaszabályzat és az érettségi feltételeket rögzítő köznevelési törvény között, akkor az ne húsz, „rosszkor, rossz helyen lévő” diákot sújtson, hanem vagy mindenkire egységesen értelmezzék, vagy ne vonatkozzon senkire.