Freund Tamás, az MTA elnöke bejelentette, hogy a kutatóközpontok vezetőinek kérésére az Akadémia kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztani kívánt bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat.
„Elfogadjuk, hogy a kormány nem akar velünk együttműködni, de azt nem, hogy az intézetek léte, önállósága veszélybe kerüljön” – mondja Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi és stratégiai igazgatója. Pénteken várható döntés az ügyben.
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
A tudósok szerint az ember biológiailag sem kizárólag férfi vagy nő lehet, mert sok az olyan interszex állapot, amelyek köztes tulajdonságaikkal nem felelnek meg a hagyományos meghatározásoknak.
A kormány a szuverén nép ellen támad, ez már a mélypont – fogalmaztak a szombati akadémiai konferencián, a tudósok követelése, hogy adják vissza a tudomány autonómiáját.
A kormánytól komoly gesztus, hogy ad a kutatóintézetek ingatlanaiért 80 milliárd forintot, hiszen azok forgalmi értéke szinte nulla – mondja Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, odaszólva azoknak, akik szerint elherdálják a testület vagyonát. Miért nevezi az elnök kétfejű sasnak az Akadémiát, és mikor vesz fel szerinte sündisznóállást a kormány? Mikor nem szabad megsértődnie az MTA-nak? Folytatódik-e a kutatók külföldre vándorlása? Interjú.
A Magyar Tudományos Akadémia 165. közgyűlésén a jelek szerint nem emlékeznek meg a Duna-parti épületben fél évszázada történtekről, arról, hogy a tudomány és a tudósok intézményesített függetlenségét 1949 őszén szinte ellenállás nélkül számolhatta fel a kommunista hatalom. Mivel a szerteágazó hadművelet dokumentumai szinte hiánytalanul fennmaradtak, az elmúlt években több kutatónak alkalma volt feldolgozni az Akadémia behódoltatásának fordulatos és tragikomikus elemeket sem nélkülöző történetét. Cikkünk először a HVG 1999. december 4-i számában jelent meg, az MTA körüli mostani események fényében ma is tanulságos, ezért is közöljük újra.
Hétfőn szoboravatással, ünnepi közgyűléssel emlékezik az Akadémia 200 évvel ezelőtti alapításra, amit beárnyékol a vagyonjogi vita. Egy birtokunkba került levél szerint a kormány néhány hét múlva, még a per lezárulta előtt át akarja venni az MTA vagyonát. De, ha a bíróság másként dönt, akkor vissza az egész.
A tudósok egy része előrebocsátotta, kivonulással tiltakozik a miniszterelnök poloskákról szóló szavai ellen. Frissítés: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter részt vesz az eseményen, bár az akadémikusoknak szóló levélben még nem szerepelt a neve.
Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tételesen cáfolta Schmidt Mária vádjait.
Schmidt Mária sztálinistázására reagálnak.
A NER-kedvenc főigazgató azt javasolja, hogy az állam vegye el az ingatlanvagyont és a támogatást az akadémiától.
De természetesen nem történt semmi.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma visszautasítja, hogy a kutatói béremelés elmaradása bármilyen összefüggésben volna az MTA vagyoneladásával kapcsolatban általuk indított perrel.
A minisztérium beavatkozik az MTA kutatóinak perébe, miközben nekik is béremelést ígér. Hankó Balázs miniszter lezártnak tekinti Zalán János kinevezését a Kolibri Színház élére. A tárcavezető az atv.hu-nak Magyar Péterék “befolyásszerzéséről”, az Erasmusról és a Pride-ról is beszélt.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és két akadémikus perrel akarja kikényszeríteni, hogy ne játszhassa át a testület az államnak az intézethálózat vagyonát.
A beadvánnyal a pert indító akadémikusok azt szeretnék elérni, hogy más politikai klímában döntsenek az ingatlanokról, és garanciákat kapjon arra a testüket, hogy nem mazsolázzák ki belőle az értékes elemeket. A propaganda már a Tiszát okolja, pedig nincs köze hozzá.
Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.
A rendkívüli közgyűlésen 182 igen szavazattal, 141 ellenében fogadták el a javaslatot, amelynek értelmében a becsült érték mintegy 60 százalékáért, 80 milliárd forintért válik meg az MTA az ingatlanvagyonától. Az épületek a HUN-REN-hez kerülnek tovább.
