Az MTA már tíz éve figyelmeztetett az MNB-alapítványok körüli szabálytalanságokra

De természetesen nem történt semmi.

Az akadémiai dolgozók visszautasítják Hankó miniszter állítását

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma visszautasítja, hogy a kutatói béremelés elmaradása bármilyen összefüggésben volna az MTA vagyoneladásával kapcsolatban általuk indított perrel.

A kulturális miniszter nekimegy az akadémikusoknak, nem enged a Kolibri Színháznál, amúgy mindenben Magyar Péter ármánykodását látja

A minisztérium beavatkozik az MTA kutatóinak perébe, miközben nekik is béremelést ígér. Hankó Balázs miniszter lezártnak tekinti Zalán János kinevezését a Kolibri Színház élére. A tárcavezető az atv.hu-nak Magyar Péterék “befolyásszerzéséről”, az Erasmusról és a Pride-ról is beszélt.

Pert indítottak az MTA egykori intézet hálózatának 130 milliárdos vagyonáért

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és két akadémikus perrel akarja kikényszeríteni, hogy ne játszhassa át a testület az államnak az intézethálózat vagyonát.

Pert indítottak az Akadémia vagyonának eladása ellen – formai hibán csúszhatnak el

A beadvánnyal a pert indító akadémikusok azt szeretnék elérni, hogy más politikai klímában döntsenek az ingatlanokról, és garanciákat kapjon arra a testüket, hogy nem mazsolázzák ki belőle az értékes elemeket. A propaganda már a Tiszát okolja, pedig nincs köze hozzá.

Most már akár "Orbán Viktor tudósai körében" témájú festményt is rendelhetne az MTA Majtényi László szerint

Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.

Elfogadta az MTA közgyűlése, hogy nyomott áron adják el az ingatlanvagyont

A rendkívüli közgyűlésen 182 igen szavazattal, 141 ellenében fogadták el a javaslatot, amelynek értelmében a becsült érték mintegy 60 százalékáért, 80 milliárd forintért válik meg az MTA az ingatlanvagyonától. Az épületek a HUN-REN-hez kerülnek tovább.

Tiltakoznak az MTA művészettörténeti bizottságának tagjai Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember elbocsátása ellen

A szakértő korábban bizonyítékokkal támasztotta alá, hogyan minősítenek át jogszerűtlenül műemlékeket, hogy a tulajdonosai azokat részben vagy egészében lebonthassák.

Rendkívüli közgyűlésen döntenek ma az MTA-nál arról, lemondjanak-e vagyonuk jelentős részéről

A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.

A bíróságok fenyegetése nem egyedi: irtaná a kormány a szakterületek autonómiáját

A bíróságok, a felsőoktatás, a műemlékvédelem és a tudományos élet önállóságának megsemmisítéséhez a korbács és kenyér politikáját alkalmazzák. Ebben pedig a többéves kiéheztetés után partnerre is leltek a vezetőkben.

Privatizálná a kormány a kutatóhálózatot az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint

Korrupciótól és feudális rendszertől tartanak a magyar tudósok, azt követelik, hogy ne nyújtsák be a hálózatok szétverését tartalmazó törvényjavaslatot.

Sarkadi Balázs: Elvész a tudományos derékhad motivációja, hogy érdemi munkát végezzen

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.

Milyen kapcsolat van az Alzheimer és az epilepszia között? Ezt a fontos kérdést kutatják magyar tudósok

Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást – a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja pedig azt derítheti ki, hogyan. Ez új terápiás lehetőséghez vezethet majd.

A világon először vizsgálták meg magyar kutatók, mi történik az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.

Váratlan izgalmakat rejt a Budaörsi úti “kísértettorony” 

13 emelet és 56 méter magasan emelkedik ki a Budaörsi út szmogfelhőjéből az autópályabevezető mentén egy használaton kívülinek látszó, koszos, szürkés-barna épület. Mint egy rosszkedvű kapuőr, szinte rámordul a nyugati irányból Budapestre érkezőre: mi keresnivalód van neked itt? Ez lenne az MTA Kutatóház, amelyet valaha a tudomány fellegvárának szántak. Ma már csak árnyéka önmagának. De talán sokaknak hihetetlenül hangzik, még ez az épület is megkedvelhető, ha tudjuk, mit kell benne keresni.

Az még hagyján, hogy az új antibiotikumok hatástalanok lehetnek a kórokozókkal szemben, de bizonyos esetekben még árthatnak is

Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója az Európai Kutatási Tanács vezető kutatóknak szóló pályázatát nyerte el, ennek keretében vizsgálja a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját.

Megtartotta székfoglaló előadását Karikó Katalin a Magyar Tudományos Akadémián

Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

Öt generációra nyúlik vissza a legrégebbi akadémikuscsalád története

Bazsa György professzor emeritus kutatásában elsősorban az akadémiai év- és névkönyvekre, értesítőkre és almanachokra, valamint az MTA honlapjára támaszkodott.

A kormány a Demeter-modell alapján esik neki újra a volt akadémiai kutatóhálózat központosításának

„Egy segédmunkás többet keres egy PhD-adjunktusnál. Ez tény. Minek ide több kérdés?”

Az Erasmus elvesztése mellett a felsőoktatási rendszer merevsége és a megbecsültség hiánya is nehezíti a doktoranduszok helyzetét, ez pedig a tudományos életre is rányomja a bélyegét.