„Olyan mértékben hiányzik a magyarságukra vonatkozó kulturális ismeretük, mintha sosem jártak volna általános iskolába, mintha sose tettek volna érettségit magyar nyelv és történelemből” – a fenti mondatot nem egy politikus, hanem a Corvinus Egyetem egyik tanára nyilatkozta a saját hallgatóiról.

Tózsa István, az egyetem „hungarikumok és nemzeti örökségtervezés” című tárgyának professzora a Demokrata című hetilapnak úgy fogalmazott: a diákoknak olyan mértékű alapvető hiányosságai vannak, amit korábban elképzelhetetlennek tartott, Az interjút a 444.hu vette észre.

Az 1995 után született Z generáció tagjai „nemcsak nem tudják, hol van Szentes vagy Gyula, de Tokajt Eger, Pannonhalmát pedig Balatonfüred helyére jelölik be egy vaktérképen”, mondta Tózsa, akinek tapasztalatai szerint száz hallgató közül egy sem ismeri fel a Rákóczi- vagy Klapka-induló dallamát. Ezeket a dolgozatokkal is alá tudja támasztani.

A tájékozatlanság szintje szerinte sokszor olyan, mintha „a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne”. A hallgatók magyarságtudatáról sincs jó véleménye, szerinte „az alapszakos hallgatóké kognitív szinten 15-21 százalék, a mesterszakos kontrollcsoporté 33”.

Ebből szerinte politikai következtetéseket is le lehet vonni:

„Egy 21 százalékos kognitív nemzeti identitás nem szükségszerűen tartja vissza a hallgatót attól, hogy egy magát határozottan nemzetinek deklaráló kormány ellen – és ne mellette – tüntessen. Ez komoly akadálya lehet a magyar kormány tudatos nemzetállam-építési és -erősítési politikájának” – mondta.

Tózsa szerint egy átlagos hallgató,

aki a magyar kormány ellen tüntet, átlagosan egyötödnyi tudással rendelkezik, és négyötödnyivel nem rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy mitől magyar a magyar.

A professzor erre egy példát is felhozott.

„Megemlítettem, hogy nem szerencsés, ha a parlamentben egy képviselő a miniszterelnök elé tart egy táblát, majd dulakodni kezdenek. Rosszat tesz az országimázsnak, azt üzeni, hogy Magyarország labilis ország, mert még a parlamentben is verekednek a képviselők. Megjegyeztem, hogy a Kádár-rendszerben az ilyen képviselőt letartóztatták volna. Erre élesen beszólt egy hallgató: És az jobb lenne? A fiataloknak az a véleményük, hogy az ilyen képviselői viselkedés helyénvaló, hiszen szabad ország vagyunk, mindenki azt csinál, amit akar.”