Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Bár lát pozitív változásokat is Kádár András, a Független Rendészeti Panasztestület egykori tagja, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a panasztestület megszüntetésében, a panaszok ombudsmanhoz történő áthelyezésében, a lépés inkább a problematika lefokozását jelenti, és számos fontos részletkérdésben még nem lehet tisztán látni.

A kormány 2020 februárjától áthelyezi a rendőrséggel kapcsolatos panaszokat az ombudsmanhoz, és megszünteti azt a Független Rendészeti Panasztestületet (FRPT), amely a civil jogvédő Magyar Helsinki Bizottság javaslatára jött létre 2006-ban a brutális rendőri fellépés kivizsgálására, és a Gyurcsány-kormány hozta létre 2007-ben, hogy működjön egy, a rendőrségtől független, panaszokat kivizsgáló szervezet.

A hvg.hu megkereste a Helsinki Bizottság társelnökét, Kádár András Kristófot, a panasztestület egykori tagját, hogy kommentálja a változást.

Kádár András Kristóf
©

Vannak pozitív változások

Önmagában azzal kapcsolatban nem vethető fel elvi kifogás, hogy a rendőrségi intézkedések alapjogi vizsgálatát az ombudsman végzi – írta válaszában Kádár, miután áttanulmányozta a törvényjavaslatot – ráadásul a törvényjavaslat pozitív változásokat is hozhat a jelenlegi rendszerhez képest. Az ombudsman például meghallgathatja az intézkedő rendőröket, amire a Panasztestületnek nem volt lehetősége, továbbá – a javaslat értelmében – beavatkozhat a panaszos oldalán a perbe, ha a főkapitány elutasítja az ombudsman által megalapozottnak tartott panaszt és a panaszos ezzel szemben bírósághoz fordul. A panasztételi határidőt is meghosszabbítaná a javaslat a jelenlegihez képest, a rendőrség számára viszont a mostaninál szigorúbb határidőt szabna az ombudsmanon keresztül érkező panaszok elbírálására.

Lefokozás

Ugyanakkor a testület megszüntetése és az ombudsmani struktúrába tagolása azt az üzenetet hordozza, hogy a kormányzat számára a rendőrségi visszaélésekkel szembeni fellépés a prioritások listáján jelentősen hátrébb került – mutat rá Kádár. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy olyan szervezeten belül, amelynek kizárólagos feladata a rendőrség törvényes működése feletti őrködés, nagyobb hangsúlyt helyeznek az ezzel összefüggő panaszokra, mint egy olyan szervezetben, amelynek számos egyéb feladata is van a nemzeti kisebbségek védelmétől kezdve a gyermekjogokon át a környezetvédelemig. A rendőrség alapjogi kontrolljának témája sokkal könnyebben sikkadhat el az ombudsmannál – egyszerűen az ombudsman által kezelt témák számosságánál fogva.

A fogvatartási helyek monitorozására és a kínzás megelőzésére az ENSZ vonatkozó szerződése alapján létrehozott nemzeti megelőzési mechanizmusnak az ombudsmani hivatal keretei közé helyezése már megmutatta, hogy milyen hátrányai lehetnek ennek a megoldásnak. Az erre szakosodott szervezeti egységnek egy jelentős méretű hivatali szervezeten belül kell versengenie az erőforrásokért és a figyelemért, ami érthetően korlátozza a feladatának maximális hatékonyságú ellátásában. Félő, hogy ugyanez vár a rendőrségi panaszok kivizsgálására létrehozandó szervezeti egységre is.

©

A benyújtott törvényjavaslatból nem teljesen egyértelmű, hogy mi történik a Panasztestület szakmai stábjának tagjaival – átveszi-e őket az alapvető jogok biztosának hivatala, vagy sem. Amennyiben nem, úgy az évek során felhalmozódott jelentős szakmai tapasztalatot a jogalkotó az ablakon dobja ki az átszervezéssel.

Nyilván felvethető, hogy a testület az utóbbi időben nem jeleskedett abban, hogy a – sokszor egyébként fontos és jó színvonalú – állásfoglalásait megismertesse a nyilvánossággal. Amennyiben az Országgyűlésnek ezzel kapcsolatban vannak kifogásai, ez orvosolható volna a jogterület szervezeti "lefokozása" helyett úgy, hogy a jelenlegi tagok februári mandátumának lejártakor (ideális esetben a területen működő szakmai testületekkel, civil szervezetekkel, ügyvédekkel való konzultációt követően) olyan személyeket választ a testületbe, akiknek az eddigi szakmai munkája, teljesítménye garancia az aktívabb, kreatívabb fellépésre, a nyilvánossággal való intenzívebb kapcsolattartásra.

A kisebb panaszok mehetnek a süllyesztőbe

A javaslat értelmében az alapvető jogok biztosa a panaszt jelentés készítése nélkül elutasítja, ha egyebek mellett, a vizsgálat nem tár fel alapjogi visszásságot vagy nem érint alapjogi szempontból lényeges kérdést. A mostani szabályozás szerint ilyenkor az FRPT a panaszt átteszi az érintett rendőri szervhez, amelyik azt az általános szabályok alapján "sima" rendőrségi panaszként elbírálja, tehát a panasz nem vész el, nem esik ki a rendszerből, ha a panaszos nem jól ítélte meg, hogy van-e súlyos alapjogsértés az ügyében.

Az új szabályozás szerint azonban, ha a vizsgálat arra jut, hogy nem volt alapvető jogot sértő az intézkedés, vagy volt ugyan jogsértés, de az nem vet alapjogi szempontból lényeges kérdést, akkor nem fut tovább az ügy. Mivel jó eséllyel mire ezt az ombudsman megállapítja, addigra a "sima" rendőrségi panasz határideje lejár, a panaszos elveszíti azt a lehetőségét, hogy a panaszát elbírálják, és az elutasítás esetén bírósághoz forduljon. (Az ombudsman eljárásának nincs határideje, az FRPT-nél jelenleg 90 nap. Így a panaszok elbírálása elhúzódhat.) Tehát ez a megoldás elveszi a bírósági felülvizsgálat lehetőségét a panaszosoktól abban az esetben, ha az ombudsmanhoz fordulnak az érintett rendőri szerv helyett, és az ombudsman szerint nincs jogsértés, vagy alapjogilag nem elég lényeges.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Vizsgálja a rendészeti panasztestület a soroksári razziát

Vizsgálatot indított a Független Rendészeti Panasztestület a soroksári Vadevezős utcai rendőri intézkedés miatt, amely során fegyveres kommandós egységek rontottak roma családokra. Közben zajlik a rendőrségi fegyelmi eljárás is a razzia parancsnoka ellen - értesült a Roma Sajtóközpont.

Bemutatták az új Xboxot, a nevét még szokni kell

Bemutatták az új Xboxot, a nevét még szokni kell

A republikánusok frakcióvezetője szerint Trumpot nem lehet elmozdítani

A republikánusok frakcióvezetője szerint Trumpot nem lehet elmozdítani

Csúcstechnológiás eszközökkel állítják lábra a mozgáskorlátozottakat Pécsen

Csúcstechnológiás eszközökkel állítják lábra a mozgáskorlátozottakat Pécsen

"Zacher Gábor a védőszentünk” – popdal készült a toxikológusról

"Zacher Gábor a védőszentünk” – popdal készült a toxikológusról

Demeter Szilárd elismerte, hozzányúltak volna az NKA-hoz

Demeter Szilárd elismerte, hozzányúltak volna az NKA-hoz

Néztek, mint a revüben – "Eljött a paradicsom", 1989. december 18.

Néztek, mint a revüben – "Eljött a paradicsom", 1989. december 18.